Örök élet, ingyen sör? Nem, inkább Akkermansia.

Ha   a hosszú élet titkát firtatja valaki, nem biztos, hogy először pont egy baktérium jut az eszébe. Pedig a kissé poroszos hangzású Akkermansia muciniphila a jelek szerint képes az életkilátásokat javítani. Legalábbis egy olyan speciális egértörzsben, amelyik tagjai még az egereknél elvárt 2 éves kort sem éri meg, mivel idő előtt végelgyengülésben megdöglenek.

Accermansia muciniphilia

A széklet transzplantáció, mint általános gyógyír (panacea) egyre több állapoton segíthet, legalábbis egeréknél. Kezelni tudták vele az állatkísérletekben az elhízást, a 2-es típusú cukorbetegséget vagy bizonyos rákokat is. Most egy új területnél tűnik hatásosnak. A korai öregedésnél, szaknyelven progeriánál.

Egy spanyol kutatás során 5 progeriás gyer,eknek a vastagbél mikrobiomáját értékelték. Azt találták, hogy az állapot előrehaladása során a mikrobioma összetétele megváltozik, egyre kórosabbá válik. Lényegében eltűnnek a Verrucomicrobia  törzsbe tartozó baktériumok, miközben a Proteobacteria és a Cyanobacteria számamarkánsan megnő. (Ez markánsan eltér a száz évesnél idősebb egészséges személyekben tapasztaltaktól, akiknél egyöntetűen nagy a Verrucomicrobia baktériumok száma). 

A kutatók ezután kezdtek el progeriás egerekkel kísérletezni. Azt értékelték, mi történik, ha egészséges egérből származó mikrobiomát kapnak. Kiderült: a beavatkozás után pár héttel az öregedéssel járó tünetek kialakulása lassul az állatoknál. Kevesebb súlyt vesztettek, illetve kb. 15%-kal tovább is éltek. 

A kutatások szerint ez a kedvező hatás az egészséges mikrobiomában jelen levő egyik Verrocmicrobia-baktériumnak, az Akkermansia muciniphila nevű mikroorganizmusnak volt köszönhető. Az állatok ugyanis akkor is tovább éltek, ha nem székletet, hanem ilyen baktériumokat tartalmazó kivonatot kaptak. 

Elektronmikroszkópos felvételen a nevezett baktérium

A kedvező hatásban valószínűleg közrejátszik, hogy az Akkermansia hatására az ún. másodlagos epesavak mennyisége emelkedik a szervezetben. (Ezek a vegyületek a máj által kiválasztott epesavakból készülnek és fontos szerepet játszanak a zsír és cukoranyagcsere szabályozásában.) A másodlagos epesavak lényegében hiányoznak a progeriás egerekből, míg szintjük a 100 éves kort meghaladó személyeknél magas.

Teljesítményfokozó baktérium?

Sikerült azonosítani a bélflórában egy olyan baktériumtípust, aminek a jelenléte gyakoribb maratoni futókban. A Veillonellának nevezett mikroorganizmus akár még fokozhatja is a teljesítményt.

Egy amerikai kutatócsoport bostoni maratoni futók székletében értékelték a baktériumok jelenlétét. Kiderült: a futást követően (egyéb baktériumok mellett) a Veillonella baktériumok száma emelkedik a sikeres futóknál. 

A tejsav az intenzív fizikai munka során nagy mennyiségben termelődik és – többek között – a vastagbélbe is kiválasztódik.  A Veillonella atypica (V. atypica) nevű mikroorganizmus ezt a tejsavat egy másik vegyületté (propionsavvá, egy rövid szénláncú zsírsavvá) tudja átalakítani. A propionsav teljesítményfokozó hatású, csökkenti a gyulladást, az idegrendszer számára nyugtató hatású. Legalábbis egereknél – amikor az állatok végbelébe fecskendezték, jobban bírták a megterhelést, tovább tudtak futni a mókuskerékben. 

A jelek szerint propionsav-gyárként lehet a V. atypica bejuttatást használni. Egy kísérlet során azok az egerek, melyekbe V. atypica tenyészetet juttattak, 5 óra alatt 13%-kal tovább tudtak szaladni, mint amelyek egy joghurtbaktériumot kaptak. Nem véletlenül. Az állatok szervezetében jóval alacsonyabb volt a tejsav szintje, illetve kisebb volt a teljesítményt szintén hátrányosan befolyásoló gyulladásos citokinek termelődése.

A külföldi utazásról szuvenír: rezisztens bélbaktérium-fertőzés

Az egzotikus vidékek látogatása maradandó élmény. Nemcsak Önnek, de mikrobiomájának is. Egy holland vizsgálat világított rá arra, hogy a külföldi utazás során nagy az esélye annak, hogy valaki veszélyes mikrobákkal fertőződik.

A COMBAT nevű klinikai vizsgálatban Hollandiában 2001 másik országba utazó, illetve 215 otthon hagyott családtag vett részt. A résztvevők az utazás előtt, ill. hazaérésük után közvetlenül, majd 1, 3, 6 és 12 hónappal székletmintát adtak és ebben vizsgálták egy potenciális kórokozó, az ESBL-termelő Enterobacteriaceae (ESBL-E) baktériumok jelenlétét. (Ezek a mikroorganizmusok antibiotikumra nem reagáló súlyos fertőzéseket tudnak okozni, különösen akkor, ha valaki legyengült).

Utazás előtt az alanyok túlnyomó részénél (1847 személynél) nem volt jelen ESBL-E; több mint harmaduk (34,3%) viszont közülük a visszaérkezést követően ESBL-E pozitívvá váltak. Ennek az esélye a legnagyobb a Dél-Ázsiába utazók között volt a legnagyobb mértékű; három negyedük szerzett be ESBL-E-t. A betegek alapos kikérdezése alapján az ESBL-E jelenlétének valószínűségét fokozta az utazás alatti antibiotikum-használat; az utazás alatti és azt követő hasmenés; illetve az, ha az illető idült bélgyulladásban szenvedett már az utazás előtt is. Az ESBL-E a hazatérés után többnyire eltűnt, bár 11,3%-nál a kórokozó 12 hónap után is kimutatható volt.  Ráadásul a kórokozó az érintettek 12%-ánál a családtagokat is megfertőzte.

Forrás:

Arcilla M.S. et al.: Import and spread of extended-spectrum β-lactamase-producing Enterobacteriaceae by international travellers (COMBAT study): a prospective, multicentre cohort study. Lancet / Infectious Diseases, Vol 17 Issue 1 p78-85 (2017) DOI:https://doi.org/10.1016/S1473-3099(16)30319-X

Széklettranszplantáció autizmusban

Az autista gyermekeknek segíthet a széklettranszplantáció – azaz egészséges személyek székletéből készített kivonat bejuttatása a bélrendszerbe.

Autizmusban a viselkedési zavarok és az emésztőrendszeri tünetek gyakran szorosan együtt járnak. Egy amerikai vizsgálatban 18 autista, egyszersmind súlyos bélrendszeri panaszokkal élő 7 – 16 éves gyermek bevonásával igazolták: lehet, hogy mind a két probléma enyhíthető széklettranszplantációval. A kedvező hatás a kezelés után legalább 8 hétig fennállt.

Bővebben

Probiotikum helyett mikrobioma transzfer?

Az antibiotikumok 50 évvel ezelőtti elterjedése forradalmasította a gyógyászatot: korábban halálos bakteriális betegségek gyógyíthatóvá vagy kezelhetővé váltak. A tagadhatatlan előnyök mellett azonban árnyoldala is van az antibiotikus kezelésnek. Hatására alapvetően megváltozik a bélflóra. Egyes baktériumok eltűnnek, mások túlzottan elszaporodnak, teret nyernek a gombák. Egészségeseknél ez a jelenség átmeneti és nem okoz nyilvánvaló tüneteket: az antibiotikus kezelés abbahagyása után a bélflóra magához tér. Más esetekben ez a folyamat nagyon hosszú ideig, akár több évig is tart és nem is teljes a regeneráció. Ez a mikrobioma szervezetben játszott szerepét ismerve komoly egészségi kockázatot jelent: a megzavart bélflóra növeli az allergiás betegségek, autoimmun kórképek vagy akár az elhízás veszélyét is. Ráadásul ritkábban súlyos szövődmények, életveszélyes hasmenés, bélgyulladás alakul ki – és a beteg belehalhat az antibiotikumok mellékhatásaiba.

Bővebben
1 2 3 4

Keresés

+