Gyakoribb antibiotikum-szedés: kockázat a Parkinson kórra?

Bizonyos antibiotikumok alkalmazása hosszabb távon fokozhatja egy idegrendszeri betegség, az izomremegéssel, izommerevséggel, lelassulással, idővel demenciával járó Parkinson kór kockázatát, mutatta ki egy országos finn felmérés.

A kutatók országos adatbázisokból gyűjtöttek le az 1998 – 2014 közötti időszakból közel 14 ezer Parkinson-kóros betegek adatait, ezen belül gyógyszereit. Ezeket több mint 40 ezer hasonló korú és nemű, de Parkinson-kórban nem szenvedő személy adataihoz hasonlították. Az antibiotikumok alkalmazását a diagnózist megelőző 1 – 5, 5 – 10, ill. 10 – 15 éves időszakokban értékelték. Kiderült: azoknál, akik bármely típusú antibiotikumokat szedtek legalább 5 alkalommal a betegség veszélye markánsan, 10%-kal nő 10-15 évvel később. A kockázat különösen az elterjedten adott makrolid antibiotikumok esetében kifejezett. 2 – 4 makrolid-kezelés 13%-kal, legalább öt viszont már 37%-kal emelte a Parkinson-kór valószínűségét az ilyen szereket nem szedőkhöz képest.

Ez a megfigyelés összhangban van azzal az elképzeléssel, hogy a Parkinson-kóros betegek egy részénél a betegség hátterében szerepet játszhat a bél mikrobioma-közösségének a kóros eltérése, az ún. diszbiózis. A diszbiózisnak egyéb tünete lehet a gyakori székrekedés, irritabilis bél szindróma és gyulladásos bélbetegségek, bár ennek mértékét csak a mikrobioma genetikai elemzésével lehet meghatározni.

Az eredmények hatással lehetnek az antibiotikumok rendelésére. Az orvosnak (vagy az antibiotikum-szedéshez ragaszkodó betegnek vagy hozzátartozónak) tudatában kell lennie annak, hogy a felírt antibiotikum nemcsak az aktuális fertőzést szünteti meg, de ha feleslegesen szedik, károsan befolyásolják a bél mikrobiomáját és így egyes betegségek kockázatát hosszabb távon növelhetik.

Forrás: 

Mertsalmi et al. (2019) Antibiotic exposure and risk of Parkinson’s disease in Finland: A nationwide case‐control study. Movement Disorders.

DOI: https://doi.org/10.1002/mds.27924