Mikrobioma és szervezetben zajló gyulladás

A szervezeten belül zajló kis intenzitású gyulladás számos krónikus betegség (pl. érelmeszesedés) kockázati tényezője. A gyulladást laboratóriumi vizsgálatokkal lehet kimutatni. Ide tartozik a CRP szint és a vérkép vizsgálata. Az utóbbi része a vérben levő fehérvérsejtek (limfociták, neutrofil granulociták) számának és arányának a mérése. Minél magasabba neutrofil granulocita: limfocita arány (NLR), annál nagyobb a gyulladás mértéke.  Egy 1309 személyre kiterjedő vizsgálat során az uBiome-teszthez hasonló módszerrel határozták meg a bél mikrobiomájának az összetételét és hasonlították össze az NLR-rel. Kiderült: akiknél a mikrobioma a legheterogénebb volt (azaz a legtöbb féle baktériumtörzset tartalmazta – ez az egészségesebb mikrobiomára jellemző), azoknál az NLR értéke jóval alacsonyabb volt azon személyekhez képest, akiknél a bélben csak néhány baktériumtörzs jelenlétét lehetett igazolni. A jelek szerint a baktériumok közül talán a Bacteroides eggerthii bélbaktérium az, ami túlszaporodva növeli az NLR értékét (azaz gyulladást vált ki a szervezetben).

Bővebben

Mikrobioma és allergia

A vastagbél mikrobioma az allergiás betegségek kialakulásában is szerepet játszhat. Az elmúlt 30 évben megjelent közlemények egyértelműen jelzik: a bélben jelen lévő mikroorganizmusok befolyásolhatják az immunrendszer működését. Lényegében az immunrendszer összes elemének, a fehérvérsejtek egyes alcsoportjainak az arányát, számát, működését meghatározza, hogy érése során milyen anyagokkal találkozik. Ezeknek az anyagoknak a jelentős részét a bél mikrobiomája állítja elő, így a mikrobioma állapota hatással van az immunrendszer állapotára. Mivel a szervezet a külvilágban jelen levő, immunreakciót kiváltó anyagokkal három területen: a bélben, a légutakban és a bőrön találkozik, így nem meglepő, hogy ha ezekkel szemben túlzott válasz (allergia) jelentkezik, akkor az emésztőrendszeri, légzőszervi és/vagy bőrtünetekkel jár. Diszbiózis az az állapot, amikor az immunrendszert szabályozó flórában levő baktériumok száma és aránya kedvezőtlen irányba változik, potenciálisan betegséget okozó mikroorganizmusok szaporodnak el benne. A diszbiózis kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. Ezek közül a legfontosabb a gyógyszeres (antibiotikus) kezelés, a pszichológiai és fizikai stressz, valamint az egyoldalú, tápanyaghiányos étkezés.

Bővebben

A mikrobioma: mi is az?

Az első mikróbákat a születés folyamán édesanyánktól kapjuk, innentől pedig életünk végéig szoros kapcsolatban élünk ezekkel az apró életformákkal. De mi a szerepük?

Amikor a tükörben magunkat látjuk, egy konkrét lény néz ránk vissza. Ha a környezetemben élő személyekre, állatokra vagy növényekre gondolok, akkor is egyedülálló lényként gondolok rájuk. Pedig minden egyed számos láthatatlan élőtársával él együtt – összefonódik velük, létezésük elválaszthatatlan. Ezek az apró lények már jóval az emberiség megjelenése előtt jelen voltak a Földön és valószínűleg túlélnek majd bennünket. Az összetett életformák egymással párhuzamosan alakultak ki, és az evolúció során együtt elő, egymást segítő társakká váltak. Folyamatosan együttműködnek velünk, és szinte minden elképzelhető élőhelyen jelen vannak a bolygónkon, beleértve saját testünket is. Ez a velünk élő társ a mikrobiális élet.

Bővebben
mikrobiom és az elhízás

Mikrobiom és az elhízás kapcsolata

Az elhízásról szóló szakirodalom arról számol be, hogy az elhízás (obezitás) mára komoly problémává vált világszerte, 1,7-1,9 milliárd túlsúlyos és több mint 600 millió ember elhízott a Földön, ami az ülő életmódnak és a fokozott energia bevitelnek köszönhető.

Az éhezés évezredeken át az emberiség legádázabb ellensége volt, ezért az evolúció során az emberi génállomány ahhoz alkalmazkodott, hogy energiát raktározzon, mivel a táplálékhoz jutás nem volt egyenletes és az éhezés időszakait így lehetett túlélni. A fejlett világban az utóbbi 50 év vívmánya az egyenletes táplálék ellátás és az ülő életmód.

Bővebben
1 2 3 4

Keresés

+