Autizmus és mikrobioma

Mikrobioma és autizmus

Az emberi nem biológiai fejlődését végigkíséri a mikrobioma: megszületésünktől fogva minden nap vele van a bélrendszerében elő baktériumok közössége. Felvetődött: a mikrobioma fontos szerepet kap az idegrendszer érési folyamatában. A bélben élő mikroorganizmusok ugyanis olyan anyagokat termelnek, melyek közvetve vagy közvetlenül hatással vannak az idegek működésére és az idegrendszer fejlődésére.

Ez részben az immunrendszeren keresztül valósul meg: a bél mikrobioma meghatározza az immunrendszer állapotát, az immunsejtek pedig közvetlenül módosíthatják az idegsejtek működését. A bélműködést a bolygóideg (nervus vagus) szabályozza. A bolygóideget érő – pl. a bélből származó – ingerek meghatározzák annak aktivitását. Ilyen ingert jelentenek a bélben élő baktériumok által a béltartalom felhasználásával termelt anyagok. Ezek az anyagok ráadásul hormonszerű hatást is kifejthetnek. Közülük különösen a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) fontosak, melyek az agyfejlődést, működést és az emberek magatartását közvetlenül is befolyásolják. Egyre több a bizonyíték arra is, hogy a bél mikrobioma az idegsejtek közötti funkcionális hálózat kialakulására is hatással van. Ha ez a folyamat zavart szenved, betegség alakulhat ki. Ilyen kórképek az autizmussal kapcsolatos betegségek (autismus spectrum zavarok, ASD) és a skizofrénia. Kis esetszámú vizsgálatok már igazolták, hogy ezekben a kóros állapotokban eltérő a bél mikrobioma az egészséges kontroll személyekhez képest.

Ahhoz, hogy a megfigyelések alapján a bél mikrobioma módosítása (pl. széklettranszplantáció) segítségével célzottan lehessen megelőzni vagy kezelni ezeket a betegségeket, további, nagyobb beteglétszám bevonásával végzett vizsgálatokra van szükség.

 

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5605633/

Keresés

+