hasfájásA hasfájás számos betegség és állapot tünete lehet. A hasfájáshoz vezető betegségeknek két fő típusa van: az egyik esetében mielőbbi műtéti beavatkozásra van szükség (akut has), a másiknál műtét nélkül elmúlik a panasz.

Akut hast jelez a deszkakemény has: a beteg összegörnyed, nem tud a hátán feküdni és nyomásra, érintésre a fájdalom fokozódik. Sokszor emellett láz, hányinger, hányás is jelen van. Akut has gyanúja esetén mielőbb orvoshoz kell  fordulni. A háttérben appendicitis (’vakbélgyulladás’), beékelődött epekő, hasnyálmirigy-gyulladás vagy egyéb okból kialakuló hashártyagyulladás (peritonitis) áll. A diagnózis felállításához a fizikális vizsgálat eredményei mellett képalkotó vizsgálatokra (ultrahang, röntgen), illetve laboratórium vérvizsgálatra is szükség van. A széklet vizsgálata nem jön szóba. Az azonnali műtéti beavatkozást nem igénylő hasfájások jellemzője, hogy a has tapintásra nem érzékeny. Sőt, az esetek egy részében akár még megkönnyebbülést is jelent a has masszírozása.

A hasmenéssel járó betegségek jelentős része hasfájást okoz. Gyomor- és nyombélfekély esetén a hasfájás sokszor az étkezéssel összefügg (diagnosztizálása elsősorban gyomortükrözéssel történik, azonban a fekélyt okozó baktérium, illetve a fekélyből származó vér a székletből is kimutatható – Smartbioma esetében elérhető vizsgálatok listáját lásd itt).

Amennyiben a hasfájás hátterében nincs szervi eltérés, irritábilis bél szindrómáról (IBS) lehet szó. Az IBS oka nem ismert, de egyesek felvetették, hogy a bélflóra megváltozása szerepet játszhat kialakulásában. (A székletvizsgálatok eredménye arra utal, hogy IBS-ben kevesebb féle ’jó’ baktérium van a bélrendszerben, ezért vannak széklettranszplantációval próbálkozások  (Smartbioma esetében az IBS-re jellemző flóra kimutatására elérhető vizsgálatot lásd itt)