Author Archives: SmartBioma

A szervezeten belül zajló kis intenzitású gyulladás számos krónikus betegség (pl. érelmeszesedés) kockázati tényezője. A gyulladást laboratóriumi vizsgálatokkal lehet kimutatni. Ide tartozik a CRP szint és a vérkép vizsgálata. Az utóbbi része a vérben levő fehérvérsejtek (limfociták, neutrofil granulociták) számának és arányának a mérése. Minél magasabba neutrofil granulocita: limfocita arány (NLR), annál nagyobb a gyulladás mértéke.  Egy 1309 személyre kiterjedő vizsgálat során az uBiome-teszthez hasonló módszerrel határozták meg a bél mikrobiomájának az összetételét és hasonlították össze az NLR-rel. Kiderült: akiknél a mikrobioma a legheterogénebb volt (azaz a legtöbb féle baktériumtörzset tartalmazta – ez az egészségesebb mikrobiomára jellemző), azoknál az NLR értéke jóval alacsonyabb volt azon személyekhez képest, akiknél a bélben csak néhány baktériumtörzs jelenlétét lehetett igazolni. A jelek szerint a baktériumok közül talán a Bacteroides eggerthii bélbaktérium az, ami túlszaporodva növeli az NLR értékét (azaz gyulladást vált ki a szervezetben).

A vastagbél mikrobioma az allergiás betegségek kialakulásában is szerepet játszhat. Az elmúlt 30 évben megjelent közlemények egyértelműen jelzik: a bélben jelen lévő mikroorganizmusok befolyásolhatják az immunrendszer működését. Lényegében az immunrendszer összes elemének, a fehérvérsejtek egyes alcsoportjainak az arányát, számát, működését meghatározza, hogy érése során milyen anyagokkal találkozik. Ezeknek az anyagoknak a jelentős részét a bél mikrobiomája állítja elő, így a mikrobioma állapota hatással van az immunrendszer állapotára. Mivel a szervezet a külvilágban jelen levő, immunreakciót kiváltó anyagokkal három területen: a bélben, a légutakban és a bőrön találkozik, így nem meglepő, hogy ha ezekkel szemben túlzott válasz (allergia) jelentkezik, akkor az emésztőrendszeri, légzőszervi és/vagy bőrtünetekkel jár. Diszbiózis az az állapot, amikor az immunrendszert szabályozó flórában levő baktériumok száma és aránya kedvezőtlen irányba változik, potenciálisan betegséget okozó mikroorganizmusok szaporodnak el benne. A diszbiózis kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. Ezek közül a legfontosabb a gyógyszeres (antibiotikus) kezelés, a pszichológiai és fizikai stressz, valamint az egyoldalú, tápanyaghiányos étkezés.