XVIII. 2. Irodalomjegyzék

A „MicroBiota Útmutató" teljes irodalomjegyzéke a fejezetekben szereplő hivatkozási számok által eredeti tudományos forrásokat tartalmazza.

Mi található meg az irodalomjegyzékben?

Ez a függelék a könyv teljes irodalomjegyzékét tartalmazza egy helyen: minden olyan tudományos hivatkozást, amely a kötet bármely fejezetében hivatkozásra került. A szövegtörzsben látható `[12]`, `[325]` és további sorszámok a lentebb listázott tételekre utalnak – a számozás a könyv egészén végigfut, így ugyanaz a `[N]` hivatkozási szám mindig ugyanarra a forrásra mutat. A felsorolt közlemények túlnyomó többsége peer-reviewed folyóiratban jelent meg, és indexelt adatbázisokban (PubMed/NCBI, Crossref) is megtalálható, neves szakmai kiadók gondozásában.

Miért van összefoglaló minden tétel alatt?

Minden hivatkozás alatt egy 5–6 mondatos kivonat olvasható. Ez nem a cikk hivatalos absztraktja, hanem egy rövid, közérthető összegzés, amely bemutatja a vizsgálat hátterét, a használt módszert, a fő eredményt és annak klinikai vagy gyakorlati jelentőségét. A célja, hogy az olvasó gyorsan eldönthesse: érdemes-e a teljes közleményt elolvasnia, illeszkedik-e a saját kérdéséhez vagy a beteg élethelyzetéhez. A kivonatok segítenek tájékozódni akkor is, ha nincs közvetlen hozzáférés a teljes szöveghez.

Hogyan használandó?

Minden tétel alatt megtalálod a „Hivatkozás előfordulásai" sort: az itt feltüntetett fejezetszámra kattintva vissza lehet térni a könyv azon részéhez, ahol a forrást idézzük. Az adott fejezetben a `[N]` jelölésre kattintva ide, az irodalomjegyzékhez jut el az olvasó – így mindkét irányban szabadon lehet mozogni. A „Link" által jelölt hivatkozásra kattintva a kiadó vagy az NCBI oldalán nyílik meg a közlemény, ahol – ha a cikk díjmentesen hozzáférhető (open access) – a teljes szöveget is el lehet olvasni.

Hivatkozások

[001] Seekatz A, Safdar N, Khanna S. The role of the gut microbiome in colonization resistance and recurrent. Therapeutic advances in gastroenterology. 2022. Link

Bélmikrobióta kolonizációs rezisztenciája és FMT-terápia rCDI-ben – Az egészséges mikrobiota gátolja a C. difficile kolonizációját (táplálékverseny, epeassavak, SCFA-k, bakteriocinok). Antibiotikumok→diszbiózis→CDI. FMT visszaállítja a diverzitást. Monoclonalis antitestek nem kezelik a diszbiózist.

[003] Reed AD, Theriot CM. Contribution of Inhibitory Metabolites and Competition for Nutrients to Colonization Resistance against Clostridioides difficile by Commensal Clostridium**. Microorganisms. 2021. Link

Ez az áttekintés azt vizsgálja, hogyan közvetítik a kommenzális *Clostridium* fajok a C. difficile elleni kolonizációs rezisztenciát. A kommenzális *Clostridium*ok primer epesavakat alakítanak át szekunder epesavakká, amelyek elnyomják a C. difficile spóra-csírázását és vegetatív kinövését. Emellett antimikrobiális peptideket és rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek közvetlenül gátolják a C. difficile-t, és versengnek a limitáló tápanyagokért, például a Stickland-fermentációhoz fontos prolin-tartalékért. A kommenzális *Clostridium*ok széles spektrumú antibiotikum utáni elvesztése kulcsfontosságú mechanikai lépés a CDI iránti fogékonyság kialakulásában. A szerzők ebből azt a következtetést vonják le, hogy a CDI elleni új terápiákra sürgős szükség van; a definiált *Clostridium*-konzorciumok klinikai igazolása nem ebből az áttekintésből, hanem a VE303 2. fázisú vizsgálatából származik [56].

[006] Feuerstadt P, Louie TJ, Lashner B et al. SER-109, an Oral Microbiome Therapy for Recurrent Clostridioides difficile Infection. New England Journal of Medicine. 2022. Link

Ez a 3. fázisú randomizált klinikai vizsgálat (ECOSPOR III) az SER-109-et – tisztított Firmicutes-spórákból álló orális mikrobiom-terápiát – tesztelte legalább 3 CDI-epizódot (a kvalifikáló epizódot is beleértve) átélt felnőttekben. Standard antibiotikum-kezelés után a betegek SER-109-et vagy placebót kaptak (napi 4 kapszula 3 napon át). Belépéskor toxin-tesztelés kellett, és kor, valamint antibiotikum szerint rétegeztek. A primer hatékonysági végpont a 8 hetes CDI-relapszus csökkent kockázata volt. Az SER-109 szignifikáns előnyt mutatott placebóval szemben a tartós klinikai válasz tekintetében. Az elemzések dokumentálták a mikrobiom-beültetést és a spórás formulációval összhangban álló mikrobiális metabolit-eltolódásokat. A vizsgálat alátámasztotta az SER-109 (Vowst) FDA-engedélyét mint az első orális mikrobiom-terápia rekurrens CDI-re.

[008] Kao D, Roach B, Silva M et al. Effect of Oral Capsule– vs Colonoscopy-Delivered Fecal Microbiota Transplantation on Recurrent Clostridium difficile Infection: A Randomized Clinical Trial. JAMA. 2017. Link

Non-inferioritási randomizált vizsgálat 116 visszatérő CDI-ben szenvedő felnőttnél három kanadai akadémiai központban, amely az orális kapszulás FMT-t a kolonoszkópián keresztül adott FMT-vel hasonlította össze (beválasztás 2014–2016; non-inferioritási küszöb 15%). A vizsgálat azt tesztelte, hogy a kevésbé invazív kapszulás bejuttatás eléri-e a kolonoszkópiás eredményt a CDI-visszaesés megelőzésében. Az eredmények támogatják a két út klinikai egyenértékűségét, lehetővé téve az FMT szélesebb és alacsonyabb megterhelésű hozzáférhetőségét visszatérő CDI esetén.

[009] Ramai D, Zakhia K, Fields PJ, Ofosu A, Patel G, Chang S. Fecal Microbiota Transplantation (FMT) with Colonoscopy Is Superior to Enema and Nasogastric Tube While Comparable to Capsule for the Treatment of Recurrent Clostridioides difficile Infection: A Systematic Review and Meta-Analysis. Digestive Diseases and Sciences. 2021. Link

Szisztematikus áttekintés és metaanalízis arról, hogy a beadási út mennyiben számít a visszatérő C. difficile-fertőzés FMT-kezelésében. Három adatbázisból (PubMed, EMBASE, CINAHL) 26 vizsgálat, összesen 1309 beteg került be: kolonoszkópia 16 vizsgálat (483 beteg), nasogasztrikus szonda 5 (149), beöntés 4 (360), kapszula 4 (301). A poolozott gyógyulási arányok: kolonoszkópia 94,8 százalék, kapszula 92,1 százalék, beöntés 87,2 százalék, nasogasztrikus/nasoduodenális szonda 78,1 százalék. Következtetés: a kolonoszkópos beadás jobb a beöntésnél és a szondánál, a kapszulás beadással viszont összemérhető – vagyis a legkevésbé megterhelő út nem jár hatékonyság-veszteséggel. A minta előkészítése (friss vagy fagyasztott) és a donor rokonsági viszonya nem befolyásolta az eredményt.

[012] Imhann F, Bonder MJ, Vich Vila A et al. Proton pump inhibitors affect the gut microbiome. Gut. 2016. Link

Imhann és munkatársai 2016-os Gut-cikke szerint a protonpumpa-gátló (PPI) szedés szignifikánsan megváltoztatja a humán bélmikrobiótát. Három populációs kohorsz (>1800 fő) 16S rRNS-szekvenálását egyesítve a PPI-szedőknél csökkent diverzitást és a baktériumok 20%-ának konzisztens eltolódását mutatták ki: szájüregi baktériumok (Streptococcaceae, Enterococcaceae), Enterobacteriaceae és *Clostridium* difficile növekedése, miközben kommenzálisok (Ruminococcaceae, Bifidobacteriaceae) csökkennek. Ezek a változások mechanisztikusan magyarázzák a PPI–CDI, enterális fertőzés, hepatikus encephalopathia és SIBO epidemiológiai asszociációkat. A munka körültekintő PPI-rendelést és deprescribing-et támogat.

[013] Jackson MA, Goodrich JK, Maxan ME et al. Proton pump inhibitors alter the composition of the gut microbiota. Gut. 2016. Link

Az ikervizsgálat 1827 egészséges iker székletének 16S rRNS-elemzésével tesztelte a protonpumpa-gátlók (PPI) használatának összefüggését a bélmikrobiótával, intervenciós kohorszban replikálva. A PPI-használóknál szignifikánsan alacsonyabb volt a kommenzálisok mennyisége és a mikrobiális diverzitás, az orális és felső GI-traktusból származó kommenzálisok arányának szignifikáns emelkedése mellett. Populációszintű kapcsolat áll fenn a PPI-használat és a bélmikrobiota zavar között, ami magyarázza a PPI-hez társuló megnövekedett enteralis fertőzéskockázatot.

[015] Marcella C, Cui B, Kelly CR, Ianiro G, Cammarota G, Zhang F. Systematic review: the global incidence of faecal microbiota transplantation-related adverse events from 2000 to 2020. Aliment Pharmacol Ther. 2021. Link

Az FMT-biztonság szisztematikus áttekintése 20 év alatti mellékhatások (AE) összegzésével 129 vizsgálatból, amelyekben 4 241 beteg és 5 688 FMT-ciklus szerepelt (EMBASE, MEDLINE, Cochrane, CNKI, Wanfang adatbázisok, 2000–2020). Az AE-ket adagolás-eredetűre és mikrobiota-eredetűre osztották. Az áttekintés a legnagyobb összesített FMT-biztonsági adathalmazt nyújtja, és támogatja az FMT általában kedvező biztonsági profilját visszatérő CDI-ben, miközben jelzi, hogy a szövődmények alulreportáltak lehetnek az irodalomban.

[016] Cammarota G, Ianiro G, Tilg H et al. European consensus conference on faecal microbiota transplantation in clinical practice. Gut. 2017. Link

Európai konszenzus-konferencia, amely bizonyítékalapú ajánlásokat dolgozott ki az FMT klinikai alkalmazására, 10 ország 28 szakértőjének közreműködésével, munkacsoportokban. Az állításokat bizonyítékalapú áttekintéssel készítették, elektronikus Delphi-folyamatban értékelték, és plenáris konszenzus-ülésen véglegesítették. Az ajánlások lefedik az FMT-indikációkat, a donor-szelekciót, a székletanyag előkészítését, a klinikai kezelést, a széklet-bejuttatást és az FMT-központ alapításának minimális követelményeit. A dokumentum európai standardizációs keretet ad a biztonságos és szabályozott FMT-bejuttatáshoz.

[018] Suez J, Zmora N, Zilberman-Schapira G, Mor U, Dori-Bachash M et al. Post-Antibiotic Gut Mucosal Microbiome Reconstitution Is Impaired by Probiotics and Improved by Autologous FMT. Cell. 2018. Link

Emberben és egérben végzett vizsgálat arról, mi történik a bélnyálkahártya mikrobiomjával egy antibiotikum-kúra után. Három utat hasonlítottak össze: spontán regeneráció, 11 törzses probiotikum-készítmény, illetve autológ széklet-transzplantáció, vagyis a saját, az antibiotikum előtt lefagyasztott flóra visszaadása. A probiotikum megtelepedett a nyálkahártyán, de késleltette az eredeti mikrobiom és a bélhám génexpressziójának visszatérését – az eltérés hónapokig fennmaradt. Az autológ transzplantáció ezzel szemben napokon belül csaknem teljes helyreállást hozott. Következtetés: antibiotikum után a probiotikum nem semleges kiegészítő, hanem lassíthatja a saját flóra visszatérését; a hiányzó közösséget teljes mikrobiota-graft pótolja.

[021] Thaiss CA, Zeevi D, Levy M, Zilberman-Schapira G, Elinav E et al. Transkingdom control of microbiota diurnal oscillations promotes metabolic homeostasis. Cell. 2014. Link

A bélmikrobiota összetétele és működése napszaki ritmust követ: a baktériumok mennyisége és anyagcsere-aktivitása a nappal-éjszaka ciklus mentén ingadozik, és ezt az ingadozást elsősorban a gazdaszervezet étkezési ritmusa vezérli. Ha a ritmus felborul – a vizsgálatban egérmodellel és interkontinentális repülőút utáni emberi mintákkal –, a mikrobiota oszcillációja megszűnik és diszbiózis alakul ki; a felborult ritmusú flóra csíramentes egerekbe átültetve anyagcserezavart okoz. Következtetés: a rendszeres napi ritmus a mikrobiota stabilitásának egyik feltétele – ezért érdemes már a kúra első napjaiban fix ébredési időt és reggeli fényt tartani.

[029] van Nood E, Vrieze A, Nieuwdorp M, Fuentes S, Zoetendal EG, de Vos WM, Visser CE, Kuijper EJ, Bartelsman JF, Tijssen JG, Speelman P, Dijkgraaf MG, Keller JJ. Duodenal infusion of donor feces for recurrent Clostridium difficile. The New England Journal of Medicine. 2013. Link

Az első randomizált, kontrollált vizsgálat, amely a székletmikrobiota-transzplantációt a standard antibiotikus kezeléssel hasonlította össze visszatérő *Clostridioides difficile* fertőzésben. A betegeket három karba sorolták: rövid vancomycin-kúra után duodenális szondán át adott donorszéklet, önmagában adott vancomycin, illetve vancomycin béltisztítással. A vizsgálatot a tervezettnél korábban leállították, mert a különbség olyan nagy volt: a transzplantációs karban a betegek 81 százaléka gyógyult meg az első beavatkozás után és 94 százalék az ismételt beavatkozásokkal együtt, szemben a vancomycin-karok 31 és 23 százalékával. A kezelést követően a betegek székletflórájának diverzitása a donorokéhoz hasonlóvá vált. Ez a közlemény tette a mikrobiota-transzplantációt bizonyítékokon alapuló kezeléssé, és ez a kiindulópontja a jelen protokoll dózisrendjének is.

[042] Yin H, Miao Z, Wang L, Su B, Liu C, Jin Y, Wu B, Han H, Yuan X. *Fusobacterium nucleatum promotes liver metastasis in colorectal cancer by regulating the hepatic immune niche and altering gut microbiota*. Aging (Albany NY). 2022. Link

Mechanisztikai vizsgálat, amely bemutatja, hogy a *Fusobacterium nucleatum* orális adagolása egerekben súlyosbítja a kolorektális karcinóma (CRC) májáttéteit a máj immunfülkéjének és a bélmikrobióta összetételének megváltoztatásán keresztül. A cikk dokumentálja a gyulladáskeltő citokinek szisztémás emelkedését és a myeloid eredetű szuppresszorsejtek felhalmozódását, valamint az NK- és Th17-beszűrődés csökkenését. A vizsgálat oki – nem pusztán korrelatív – szerepet támogat a specifikus dysbiotikus fajoknak a CRC progressziójában. Ez a típusú bizonyíték áll a II. 2. szakasz krónikus pálya elbeszélése mögött.

[048] Weingarden A, González A, Vázquez-Baeza Y, Weiss S, Humphry G, Berg-Lyons D, Knights D, Unno T, Bobr A, Kang J, Khoruts A, Knight R, Sadowsky MJ. Dynamic changes in short- and long-term bacterial composition following fecal microbiota transplantation for recurrent Clostridium difficile infection. Microbiome. 2015. Link

Longitudinális mikrobiom-jellemzés négy visszatérő CDI-beteg FMT-jét követően, 28 napig napi, majd a kezelést követő 84 napig heti mintavétellel, összesen 151 napon át. A recipiens mikrobiótája napok alatt gyorsan visszaállt a kifejezetten dysbiotikus állapotból egészséges tartományú összetétellé. Az összetétel ezt követően tovább változott, eltért az eredeti donor-implantátumtól, és rövid és hosszú távon egyaránt dinamikusan ingadozott – mindvégig az egészséges mikrobióta-tartományon belül maradva. A cikk alátámasztja jelen útmutató keretrendszerét, hogy a sikeres MTT önfenntartó recipiens-ökoszisztémát hoz létre, nem pedig állandó, a donort követő lenyomatot.

[056] Louie T, Golan Y, Khanna S et al. VE303, a Defined Bacterial Consortium, for Prevention of Recurrent Clostridioides difficile Infection: A Randomized Clinical Trial. JAMA. 2023. Link

Ez a 2. fázisú, dózis-kereső randomizált vizsgálat a VE303-at – nyolc kommenzális *Clostridia*-törzsből álló, definiált bakteriális konzorciumot – értékelte hetvenkilenc, CDI-visszaesésre nagy kockázatú felnőttnél, a standard antibiotikum-kezelést követően. A magas dózisú karban a nyolchetes visszaesés 13,8 százalék volt (4/29), placebóval szemben 45,5 százalék (10/22). A vizsgálat klinikai igazolást ad arra, hogy a racionálisan összeállított, definiált *Clostridium*-konzorciumok mechanizmus-vezérelt alternatívát kínálnak a székletalapú átültetés mellett a visszatérő CDI megelőzésére – ezt az állítást a [3] alatt idézett mechanizmus-áttekintés maga nem mondja ki. A készítmény III. fázisú vizsgálata folyamatban van, tehát az eredmény még megerősítésre vár.

[061] Benedict C, Vogel H, Jonas W et al. Gut microbiota and glucometabolic alterations in response to recurrent partial sleep deprivation in normal-weight young individuals. Mol Metab. 2016. Link

Randomizált, alanyon belüli keresztezett vizsgálat 9 normál testsúlyú férfinél, amely két éjszakai részleges alvásdeprivációt (PSD; 02:45–07:00) hasonlított össze két éjszakai normál alvással (22:30–07:00) standardizált laboratóriumi étkezés és testmozgás mellett. Székletmintákat gyűjtöttek, és orális glükóz-toleranciatesztet végeztek. A vizsgálat azt értékelte, hogy a rövid távú alvásmegvonás megváltoztatja-e a bélmikrobiota összetételét és metabolikus működését, korai humán bizonyítékot adva az alváskorlátozás és az akut mikrobiota-változások és inzulinrezisztencia kapcsolatára.

[062] Hamer HM, Jonkers D, Venema K, Vanhoutvin S, Troost FJ, Brummer RJ. The role of butyrate on colonic function. Aliment Pharmacol Ther. 2008. Link

Narratív áttekintés a butirát – a kolon mikrobiális rost-fermentációjával termelt SCFA – biológiai aktivitásáról és az emberi kolon-működésben betöltött mechanizmusairól. A butirát a kolonociták elsődleges energiaforrása, és modulálja a gyulladást, karcinogenezist, a nyálkahártya-barrier integritását, az oxidatív stresszt, permeabilitást és jóllakottságot. Az áttekintés konszolidálja a butirátot mint a kolonhomeosztázis központi effektorát és a kolonbetegségek étrendi beavatkozásának célpontját.

[063] Wastyk HC, Fragiadakis GK, Perelman D et al. Gut-microbiota-targeted diets modulate human immune status. Cell. 2021. Link

17 hetes randomizált prospektív vizsgálat (n=18/kar) egészséges felnőtteknél, amely magas rost- és magas erjesztett-élelmiszer étrendet hasonlított össze multi-omikai mikrobiom- és gazda-immunprofilozással. A magas rosttartalmú étrend növelte a mikrobiom-kódolt glikán-bontó CAZymeket, miközben a diverzitás stabil maradt. A magas erjesztett-élelmiszeres étrend növelte a mikrobiom-diverzitást, és csökkentette több gyulladásos marker szintjét. Az eredmények étrend-specifikus mikrobiom–immun hatásokat mutatnak ki, és az erjesztett élelmiszereket a bél–immun tengely erős, diverzitást fokozó modulátoraként támogatják.

[064] Marco ML, Heeney D, Binda S et al. Health benefits of fermented foods: microbiota and beyond. Curr Opin Biotechnol. 2017. Link

Áttekintés az erjesztett élelmiszerekről, amelyek az emberi étrend első feldolgozott élelmiszerei közé tartoznak (joghurt, savanyított tej, bor, sör, savanyú káposzta, kimchi, erjesztett kolbász). Eredetileg eltarthatóságuk és íztulajdonságaik miatt értékelték őket; ma már elismert, hogy a szubsztrátum-átalakulás és bioaktív végtermék-képződés révén fokozott táplálkozási és funkcionális tulajdonságokkal rendelkeznek. Sok erjesztett élelmiszer élő mikroorganizmusokat tartalmaz potenciális egészség-hatással. Az áttekintés az erjesztett élelmiszereket mikrobiom-releváns étrendi kategóriaként konszolidálja.

[065] Calder, P. C. Omega-3 fatty acids and inflammatory processes: from molecules to man. Biochem Soc Trans. 2017. Link

Az omega-6 és omega-3 zsírsavak gyulladásban betöltött szerepét áttekintő közlemény. Az olajos halból vagy halolaj-kiegészítőkből származó EPA és DHA részben gátolja a leukocita-kemotaxist, az adhéziós molekulák expresszióját, a leukocita-endotél interakciókat, valamint az arachidonsav-eredetű eikozanoidok és proinflammatórikus citokinek termelését. Az EPA-ból származó eikozanoidok jellemzően gyengébbek, mint az arachidonsavból származók, és az EPA/DHA gyulladáscsökkentő és gyulladásmegoldó mediátorokat (resolvinok, protektinok, marezinek) ad, ami alátámasztja alkalmazásukat gyulladásos állapotokban.

[066] Costantini L, Molinari R, Farinon B, Merendino N. Impact of Omega-3 Fatty Acids on the Gut Microbiota. Int J Mol Sci. 2017. Link

A hosszú távú táplálkozási szokások gazdaspecifikus bélmikrobiotát alakítanak ki, de az étkezési zsírok hatása kevésbé jellemzett, mint a szénhidrátoké. A néhány felnőtt humán omega-3 PUFA-szupplementációs vizsgálat konzisztens változásokat mutat: csökkent Faecalibacterium, megnövekedett Bacteroidetes és butirátot termelő Lachnospiraceae. Mivel ezeknek a taxonoknak a diszbiózisa megfigyelhető gyulladásos bélbetegségben, az omega-3 PUFA-k kedvező hatásukat a mikrobiom-összetétel helyreállításával és a gyulladáscsökkentő rövidláncú zsírsavak termelésének fokozásával fejthetik ki.

[067] Suez J, Korem T, Zeevi D et al. Artificial sweeteners induce glucose intolerance by altering the gut microbiota. Nature. 2014. Link

A kalóriamentes mesterséges édesítőszerek (NAS) glükózintoleranciát indukáltak egerekben és emberekben a bélmikrobiota összetételi és funkcionális megváltoztatása révén. Antibiotikum-kezelés eltüntette a káros metabolikus hatásokat, és csíramentes egerek, amelyek NAS-fogyasztó egerek székletét (vagy NAS-szal inkubált mikrobiotát) kaptak transzplantátumként, glükózintoleranciát alakítottak ki. A NAS-módosított mikrobiális metabolikus útvonalak metabolikus betegségfogékonysággal álltak kapcsolatban, és hasonló diszbiózis és glükózintolerancia jelent meg egészséges humán résztvevőkben is. Az eredmények a tömeges NAS-használat újraértékelésére szólítanak fel.

[068] Desai MS, Seekatz AM, Koropatkin NM et al. A dietary fiber-deprived gut microbiota degrades the colonic mucus barrier and enhances pathogen susceptibility. Cell. 2016. Link

Gnobiotikus, szintetikus emberi bélmikrobiotával kolonizált egerekben krónikus vagy intermittáló étrendi rostmegvonás arra késztette a mikrobiotát, hogy a gazda által szekretált mucus-glikoproteineket használja tápanyagforrásként, erodálva a vastagbél nyálkahártya-gátját. A rostmegvonás és a nyálkahártya-eroziós mikrobiota együttesen nagyobb epitéliumhoz való hozzáférést és letális colitist tett lehetővé a Citrobacter rodentium nyálkahártya-patogén által. Az eredmények összekapcsolják a táplálkozást, mikrobiomot és a bélnyálkahártya-gát diszfunkcióját, és kiemelik az étkezési rostot mint kulcsfontosságú, terápiásan kihasználható gát-védő tényezőt.

[069] Suez J, Cohen Y, Valdés-Mas R et al. Personalized microbiome-driven effects of non-nutritive sweeteners on human glucose tolerance. Cell. 2022. Link

Randomizált kontrollált vizsgálat 120 egészséges felnőttön, akik szacharint, szukralózt, aszpartámot vagy steviát kaptak (az elfogadható napi bevitel alatti dózisban) vs. glükóz-vivőanyag vagy szupplementáció nélküli kontroll 2 héten át. Mind a négy nem-tápláló édesítőszer eltérően módosította a széklet- és szájmikrobiomot, valamint a plazma metabolomot; a szacharin és a szukralóz szignifikánsan rontotta a glikémiás választ. A humán top- és bottom-válaszadók mikrobiomjával kolonizált gnobiotikus egerek donor-specifikus glikémiás válaszokat reprodukáltak, kimutatva, hogy a nem-tápláló édesítőszerek személyre szabott, mikrobiom-függő glikémiás változásokat indukálhatnak.

[070] Halmos EP, Power VA, Shepherd SJ, Gibson PR, Muir JG. A diet low in FODMAPs reduces symptoms of irritable bowel syndrome. Gastroenterology. 2014. Link

Randomizált, egyszeresen vak, keresztezett vizsgálat 30 IBS-betegen és 8 kontrollon összehasonlított egy alacsony FODMAP-tartalmú étrendet (<0,5 g/étkezés) egy tipikus ausztrál étrenddel 21-21 napon át (>=21 napos kimosási idővel). Csaknem minden ételt biztosítottak. Az alacsony FODMAP-os kar szignifikánsan nagyobb IBS-tünetcsökkenést eredményezett 0-100 mm-es vizuális analóg skálán mérve, alátámasztva az alacsony FODMAP étrendet mint a tünetkontroll hatékony beavatkozását IBS-ben a standard nyugati étrendhez képest.

[071] Liang X, FitzGerald GA. Timing the Microbes: The Circadian Rhythm of the Gut Microbiome. J Biol Rhythms. 2017. Link

A bélmikrobiom cirkadián szerveződését áttekintő közlemény. Az emlős cirkadián rendszer (mester- és perifériás órák) külső jelek – például a fény-sötét ciklus – alapján koordinálja a biológiai folyamatokat, de a prokarióta kronobiológia a cianobaktériumokon kívül kevéssé jellemzett. Az áttekintés bemutatja a bélmikrobiota napszakfüggő összetétel- és funkciószerkezetét, ennek gazda általi szabályozását, valamint a bélmikrobiom és a gazda cirkadián rendszere közti kölcsönös hatást.

[072] Chaix A, Zarrinpar A, Miu P, Panda S. Time-restricted feeding is a preventative and therapeutic intervention against diverse nutritional challenges. Cell Metab. 2014. Link

Az időkorlátozott táplálkozást (TRF; 8-9 óra étkezési ablak az aktív fázisban) többféle obezogén étrenden tartott egereken vizsgálták. A TRF mérsékelte a metabolikus betegséget a változatos obezogén étrendek mellett, és a hatás arányos volt a böjtidő hosszával. A védő hatás megmaradt akkor is, ha hétvégi ad libitum hozzáférés megszakította a TRF-et – ez a humán életmódhoz közeli rendszer. A TRF stabilizálta és visszafordította a metabolikus betegséget már fennálló elhízásban és 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő egerekben is, alátámasztva a TRF megelőző és terápiás alkalmazását.

[073] Zarrinpar A, Chaix A, Yooseph S, Panda S. Diet and feeding pattern affect the diurnal dynamics of the gut microbiome. Cell Metab. 2014. Link

A bélmikrobiom napi ciklikus összetétel-ingadozást mutat, amelyet az étkezési/böjti ciklus hajt. Az étrend indukálta elhízás csillapítja a napi étkezés/böjt ritmust és tompítja a mikrobiom ciklikus ingadozásait. Az időkorlátozott táplálkozás (TRF), amely egerekben az étkezést az éjszakai fázisra szűkíti, részben helyreállítja a ciklikus ingadozásokat, és véd az elhízástól és a metabolikus betegségektől. A TRF preferenciálisan a gazda anyagcseréjét befolyásoló baktériumokra hat, összekapcsolva az étkezési ritmust, a mikrobiom-dinamikát és a metabolikus kimeneteleket.

[074] Irwin MR, Opp MR. Sleep health: reciprocal regulation of sleep and innate immunity. Neuropsychopharmacology. 2017. Link

A közlemény az alvászavarok – köztük az insomnia – és a veleszületett immunrendszer kölcsönös kapcsolatát tekinti át. Az insomnia, az extrém alvástartam és a kísérletes alvásmegvonás megváltoztatja a gyulladás genomi, sejtszintű és szisztémás markereit, és hozzájárul az inflammaging folyamathoz. A gyulladásos mediátorok visszahatnak az alvás folytonosságának és makrostruktúrájának homeosztatikus szabályozására. Klinikailag az alvászavar összefügg a gyulladásos-jellegű depressziós tünetekkel, és az insomnia kezelése potenciálisan csökkenti a gyulladást is. Az alvászavar tehát módosítható gyulladásos rizikófaktor.

[075] Allen JM, Mailing LJ, Niemiro GM et al. Exercise alters gut microbiota composition and function in lean and obese humans. Med Sci Sports Exerc. 2018. Link

A 6 hetes állóképességi tréning vizsgálatban 32 addig ülő életmódú sovány (n=18) és elhízott (n=14) felnőtt vett részt; az edzés a maximális pulzustartalék 60-75%-án, heti 3 alkalommal, 30-ról 60 percre emelkedve zajlott, majd 6 hetes washout követte. A béta-diverzitás elemzés szerint a mozgás indukálta mikrobiom-változások az elhízottsági státusztól függtek. Az állóképességi edzés a gazdaszervezet fenotípusától függő módon alakítja át a bélmikrobiótát, és a hatások részben visszafordulnak az inaktivitás visszatértével.

[076] Mayer EA, Tillisch K, Gupta A. Gut/brain axis and the microbiota. J Clin Invest. 2015. Link

A közlemény összefoglalja azokat a preklinikai bizonyítékokat, melyek szerint a bélmikrobióta befolyásolja a központi idegrendszer, az enterikus idegrendszer és a tápcsatorna kétirányú tengelyét. Germ-free rágcsálók igazolják, hogy a mikrobióta alakítja az érzelmi viselkedést, a stressz- és fájdalom-moduláló rendszereket és az agyi neurotranszmittereket. Probiotikus és antibiotikus beavatkozások felnőtt állatokban is modulálják ezeket. Több endokrin és neurokrin út közvetíti a mikrobióta-agy jelátvitelt, az agy pedig az autonóm idegrendszeren keresztül változtatja meg a mikrobióta összetételét. Az eredmények emberi átültetése további kutatást igényel.

[077] Atarashi K, Suda W, Luo C et al. Ectopic colonization of oral bacteria in the intestine drives TH1 cell induction and inflammation. Science. 2017. Link

A gnotobiotikus vizsgálat kimutatta, hogy a nyálban élő Klebsiella-törzsek a bélbe települve erőteljes Th1-indukálók. Az antibiotikum-rezisztens Klebsiella-törzsek diszbiotikus bélmikrobiota mellett kolonizálnak, és genetikailag fogékony gazdaszervezetben súlyos bélgyulladást váltanak ki. Az adatok igazolják, hogy a szájüreg potenciális bélpatobionták tárolóhelye, amelyek ektópiás bélbeli kolonizációval például IBD-t súlyosbíthatnak.

[078] Kapil V, Haydar SM, Pearl V, Lundberg JO, Weitzberg E, Ahluwalia A. Physiological role for nitrate-reducing oral bacteria in blood pressure control. Free Radic Biol Med. 2013. Link

A randomizált keresztezett vizsgálat 19 egészséges önkéntesnél tesztelte, hogy a klórhexidines szájvíz okozta orális nitrát-redukáló baktérium-szuppresszió befolyásolja-e a szisztémás nitrit-szintet és a vérnyomást. Egy hetes kontroll és egy hetes klórhexidin-kezelés alatt rendelői, otthoni és 24 órás vérnyomást mértek. A szájvízhasználat csökkentette az orális nitrát-redukáló flórát, mérsékelte a szisztémás nitritet és szignifikánsan emelte a vérnyomást. A szájüregi mikrobiota az enterosaliváris nitrát-nitrit-NO útvonalon keresztül aktívan szabályozza a szisztémás vérnyomást.

[079] Hajishengallis, G. Periodontitis: from microbial immune subversion to systemic inflammation. Nat Rev Immunol. 2015. Link

A közlemény áttekinti, hogyan vezet a diszbiotikus szájüregi mikrobiális közösség parodontitiszhez és gyulladásos kórképekhez helyi és távoli szöveteken egyaránt. A szerzők részletesen leírják azokat a mikrobiális immunelkerülő mechanizmusokat, melyek a homeosztázist betegségbe billentik. A parodontitisz diszbiotikus gyulladásos betegség szisztémás következményekkel, köztük kardiovaszkuláris és más krónikus betegségekkel. A parodontális kezelés szisztémás egészségelőnyökkel járó stratégia lehet.

[080] Sonnenburg ED, Smits SA, Tikhonov M, Higginbottom SK, Wingreen NS, Sonnenburg JL. Diet-induced extinctions in the gut microbiota compound over generations. . 2016. Link

Alacsony mikrobiota-hozzaferheto szenhidrat- (rost-) tartalmu etrenden tartott egerekben a bel-mikrobiota diverzitasa csokkent, es ez a hatas generaciokon at halmozodott: az alacsony rosttartalmu etrend negy generacio alatt kumulativ, az etrendi rost-helyreallitassal mar visszafordithatatlan taxon-kihalasokhoz vezetett.

[082] Kelly JR, Kennedy PJ, Cryan JF, Dinan TG, Clarke G, Hyland NP. Breaking down the barriers: the gut microbiota, intestinal permeability and stress-related psychiatric disorders. Front Cell Neurosci. 2015. Link

A bél-agy tengely kritikus csomópont a stresszhez kapcsolódó pszichiátriai zavarokban; a bél mikrobiom immun-, endokrin és idegi útvonalakon modulálja az agy fejlődését, működését és a viselkedést. Preklinikai bizonyítékok az úgynevezett szivárgó bél jelenségére mutatnak, amely a diszbiózist a krónikus alacsony fokú gyulladással és olyan kórképekkel köti össze, mint a depresszió. A bél mikrobiom rövid szénláncú zsírsavak, mucintermelés és tight junction-jelátvitel révén szabályozza a bélpermeabilitást. A közlemény szerint a mikrobiota-vezérelt barrier-integritás célzása mechanisztikus és terápiás belátást nyújthat a stressz-asszociált pszichiátriai betegségekhez.

[083] McDonald D, Hyde E, Debelius JW et al. American Gut: an Open Platform for Citizen Science Microbiome Research. mSystems. 2018. Link

Az American Gut Project több mint 10 000 polgári-tudós székletmintát hasonlított össze az Earth Microbiome Project standardizált protokolljaival (USA, Egyesült Királyság, Ausztrália) környezeti mintákkal. A humán székletminták váratlanul széles béta-diverzitást mutattak a környezetiekhez képest. A nyílt adat-integráció új molekulák és nem-célzott metabolomikai asszociációk feltárását tette lehetővé a sokszínű növényfogyasztással kapcsolatban (jobb prediktor, mint a redukcionista kategóriák, pl. veganizmus). A munka igazolja a postán küldött, önállóan gyűjtött mikrobiom-minták megfelelőségét ismert asszociációk reprodukálására és új asszociációk feltárására, beleértve pszichiátriai betegségeket és egyéni perturbációkat (pl. műtét).

[084] Wilson BC, Vatanen T, Cutfield WS, O'Sullivan JM. The Super-Donor Phenomenon in Fecal Microbiota Transplantation. Front Cell Infect Microbiol. 2019. Link

Az FMT erősen hatékony visszatérő Clostridium difficile-fertőzésben, de a krónikus diszbiózis-asszociált betegségekben mutatott hatékonysága mérsékelt és változó. Több vizsgálat is jelzi, hogy az FMT-kimenetel a donorszéklet mikrobiális diverzitásától és összetételétől függ, ami a FMT-„szuperdonor" fogalmához vezetett. Az áttekintés a kulcsfajokat (keystone) vizsgálja FMT-siker prediktoraként, és tárgyalja, hogy a gazda-genetika és étrend hogyan befolyásolja az engraftmentet és fenntartást – keretet adva a célzottabb, donor-stratifikált baktérium-terápiához.

[086] Chaix A, Manoogian ENC, Melkani GC, Panda S. Time-Restricted Eating to Prevent and Manage Chronic Metabolic Diseases. Annu Rev Nutr. 2019. Link

A szervezet szinte minden sejtjében molekuláris óra működik, amely a napi, kiszámítható változásokra (pl. a tápanyag ritmikus elérhetőségére) készül fel, míg a tápanyag-érzékelő útvonalak az akut egyensúlyhiányra reagálnak; a cirkadián ritmusokat viselkedési ciklusok (aktivitás-pihenés, étkezés-böjt) hangolják össze. A cirkadián biológia és a táplálkozástudomány integrálásából született az időkorlátos étkezés (TRE), amelyben a napi kalóriabevitelt állandó, 8–12 órás ablakra korlátozzák. Ez az áttekintés a TRE szerepét tárgyalja a krónikus metabolikus betegségek megelőzésében és kezelésében.

[090] Kolida S, Meyer D, Gibson GR. A double-blind placebo-controlled study to establish the bifidogenic dose of inulin in healthy humans. Eur J Clin Nutr. 2007. Link

CÉL: Két inulinadag bifidogén hatékonyságának értékelése egészséges felnőtt embereknél. ELRENDEZÉS: Kettős vak, placebokontrollált, keresztezett humán vizsgálat. HELYSZÍN: Food Microbial Sciences Unit, The University of Reading, Reading, Egyesült Királyság. ALANYOK: Harminc egészséges önkéntes, 15 férfi, 15 nő (életkor 19–35 év). BEAVATKOZÁSOK: Az alanyok placebót (maltodextrin, 8 g/nap), 5 g/nap inulint és 8 g/nap inulint tartalmazó csokoládéitalt fogyasztottak egy 2 hetes kezelési időszak alatt. Minden kezelést egy 1 hetes kimosási időszak követett, amelynek végén az önkéntesek áttértek a következő kezelésre.

[093] Zou T, Zhao Y, Zhou X, Kang Y, Wang X. Insight into the effects of Omega-3 fatty acids on gut microbiota: impact of a balanced tissue Omega-6/Omega-3 ratio. Front Nutr. 2025. Link

Áttekintő közlemény arról, hogyan befolyásolják az omega-3 zsírsavak és a kiegyensúlyozott szöveti omega-6:omega-3 arány a bél mikrobiota összetételét és működését: a magas arány a proinflammatorikus/LPS-termelő baktériumoknak kedvez, a kiegyensúlyozott arány az SCFA-termelő nemzetségeknek (Bifidobacterium, Roseburia, Lactobacillus); a szerzők szerint a zsírsav-arány figyelembevétele személyre szabott étrendi megközelítést támogat.

[094] King MA, Rollo I, Baker LB. Nutritional considerations to counteract gastrointestinal permeability during exertional heat stress. J Appl Physiol. 2021. Link

A termikus (hő) stressz csökkenti a splanchnikus perfúziót, oxidatív stresszt és szoros kapcsolat (tight junction) zavart okoz, ami növeli a bélbarrier permeabilitását és az endotoxin-transzlokációt; ezek átrendezhetik a mikrobiális összetételt és az immunszabályozást. A bizonyíték nagy része terheléses hőstressz- és állatkísérletes modellből származik.

[104] McFarland, L. V. Use of probiotics to correct dysbiosis of normal microbiota following disease or disruptive events: a systematic review. BMJ Open. 2014. Link

Szisztematikus áttekintés arról, hogy a probiotikumok mennyiben képesek helyreállítani a betegség vagy antibiotikum-kezelés által megbontott normál mikrobiotát. A szerző 63 vizsgálatot dolgozott fel. Az eredmény kettős: a probiotikumok egyes törzsei mérhetően javítottak bizonyos mikrobiota-mutatókon, de a teljes közösség helyreállítása – a diverzitás és a hiányzó funkcionális csoportok visszaépítése – a legtöbb vizsgálatban nem valósult meg, és a hatás törzsfüggő, dózisfüggő, valamint a kiindulási állapottól függő volt. A közlemény ezért nem a probiotikumok elvetése mellett érvel, hanem a hatókörük pontos kijelölése mellett: néhány törzs bevitele nem azonos egy teljes, sokszínű mikrobiota-közösség pótlásával. A Kézikönyv II.5 fejezete ezt az elhatárolást használja, amikor a probiotikumot és a teljes mikrobiota-graftot megkülönbözteti.

[107] Vanhaecke T, Bretin O, Poirel M, Tap J. Drinking Water Source and Intake Are Associated with Distinct Gut Microbiota Signatures in {US. J Nutr. 2022. Link

Az American Gut Project adatbazisan (3413, illetve 3794 szekletminta) vizsgaltak, hogy az ivoviz **forrasa** es a napi **folyadekbevitel** hogyan fugg ossze a bel- es szajuregi mikrobiota osszetetelevel, antropometriai, etrendi es eletmod-tenyezokre igazitva. Az ivoviz forrasa a mikrobiota-varianciat magyarazo fo tenyezok koze kerult, es mind a forras, mind a bevitt mennyiseg kulonbozo mikrobiota-mintazatokkal jart egyutt – tobbek kozott a Campylobacter relativ gyakorisaganak elteresevel. FONTOS: keresztmetszeti asszociacio, nem ok-okozati bizonyitek, es nem FMT-populacion.

[108] Smillie CS, Sauk J, Gevers D, Friedman J, Sung J, Youngster I, Hohmann EL, Staley C, Khoruts A, Sadowsky MJ, Allegretti JR, Smith MB, Xavier RJ, Alm EJ. Strain Tracking Reveals the Determinants of Bacterial Engraftment in the Human Gut Following Fecal Microbiota Transplantation. Cell Host Microbe. 2018. Link

Torzsszintu kovetes FMT utan: a szerzok azt vizsgaltak, mi donti el, hogy egy adott donortorzs megtelepszik-e a recipiensben. A legerosebb elorejelzo a **recipiens sajat kozossegenek osszetetele** – az a torzs telepszik meg, amelynek "rokona" mar jelen van, illetve amely szamara van szabad okologiai fulke; a donor torzsgazdagsaga es a torzsek abundanciaja szinten szamit. A megtelepedes tehat nem veletlenszeru, hanem okologiai szabalyokat kovet, es a recipiens oldalarol modosithato. FONTOS: a cikk a torzs-szintu meghatarozokat irja le; a rost-hozzaferest mint modosithato tenyezot nem RCT-vel bizonyitja.

[109] Karl JP, Hatch AM, Arcidiacono SM, Pearce SC, Pantoja-Feliciano IG, Doherty LA, Soares JW. Effects of Psychological, Environmental and Physical Stressors on the Gut Microbiota. Front Microbiol. 2018. Link

Attekintes arrol, hogyan hatnak a pszichologiai, kornyezeti es fizikai stresszorok a belmikrobiotara. A szerzok szerint a kulonbozo stresszorok – koztuk az alvashiany, a homerseklet-terheles, a magassag es a pszichologiai stressz – a bel-agy tengelyen at megvaltoztatjak a mikrobiota osszeteteleet es mukodeset, es rontjak a belbarrier integritasat. FONTOS a Kezikonyv szempontjabol: **review**, tulnyomorest allatkiserletes es kontrollalt human stresszmodell-adatokkal; azt NEM allitja, hogy a stressz vagy a kialvatlanag rontana az FMT-megtelepedest.

[110] David LA, Maurice CF, Carmody RN, Gootenberg DB, Button JE, Wolfe BE, Ling AV, Devlin AS, Varma Y, Fischbach MA, Biddinger SB, Dutton RJ, Turnbaugh PJ. Diet rapidly and reproducibly alters the human gut microbiome. Nature. 2014. Link

Kontrollalt human intervencios vizsgalat: onkentesek rovid ideig kizarolag allati, majd kizarolag noveny alapu etrendet fogyasztottak. A belmikrobiota osszetetele es genexpressziioja **mar 24 oran belul** megvaltozott, es az etrend elhagyasa utan nagyreszt visszaallt. Az allati etrend novelte az epesav-tolero es csokkentette a novenyi poliszacharidot bonto torzsek aranyat. Ez a klasszikus bizonyitek arra, hogy a belflora **elo, az eletmodra reagalo rendszer**, nem statikus allapot. FONTOS: rovid tavu, kis mintas vizsgalat, nem FMT-populacion es nem a megtelepedesrol.

[111] Koh A, De Vadder F, Kovatcheva-Datchary P, Bäckhed F. From Dietary Fiber to Host Physiology: Short-Chain Fatty Acids as Key Bacterial Metabolites. Cell. 2016. Link

Mechanisztikus attekintes a rovid szenlancu zsirsavakrol (SCFA), amelyek az etkezesi rost bakterialis fermentaciojabol keletkeznek. A vastagbel mikrobiotaja szamara a fermentalhato rost az elsodleges energiaforras; a fermentacio fo termekei az **acetat, propionat es butirat**. A **butirat a kolonocitak fo energiaszubsztratja**; az SCFA-k emellett a barrier-integritast, az immunmukodest es – a keringesbe jutva – a gazdaszervezet anyagcserejet is befolyasoljak, reszben G-protein-kapcsolt receptorokon (GPR41/43) es hiszton-deacetilaz-gatlason at. Ez a tetel a III.2 tankonyvi alapallitasainak (S-0302-01, -02) forrasa. FONTOS: **review**, nem sajat kiserletes adat.

[113] Gibson GR, Roberfroid MB. Dietary modulation of the human colonic microbiota: introducing the concept of prebiotics. J Nutr. 1995. Link

Ez a kozlemeny vezette be a **prebiotikum** fogalmat: olyan nem emesztheto etkezesi osszetevo, amely a vastagbelben egy vagy nehany baktriumfaj novekedeset vagy aktivitasat szelektiven serkenti, es ezzel javitja a gazdaszervezet egeszseget. A szerzok elkulonitik a **probiotikumtol** (amely elo mikroorganizmust visz be) es a **szinbiotikumtol** (a ketto kombinacioja), es peldakent a nem emesztheto oligoszacharidokat – koztuk az inulint es a frukto-oligoszacharidokat – emelik ki. Ez a tetel a III.2 prebiotikum-definiciojanak (S-0302-04) forrasa. FONTOS: 1995-os fogalmi kozlemeny; a definiciot azota tobbszor pontositottak.

[114] Lozupone CA, Stombaugh JI, Gordon JI, Jansson JK, Knight R. Diversity, stability and resilience of the human gut microbiota. Nature. 2012. Link

Attekintes a human belmikrobiota diverzitasarol, stabilitasarol es rezilenciajarol. A szerzok az okologiai fogalmakat a belre alkalmazva ervelnek amellett, hogy a **faji gazdagsag es kiegyenlitettseg** a kozosseg zavarokkal szembeni ellenallo kepessegenek egyik kulcsindikatora: a diverz kozosseg funkcionalis redundanciaja miatt egy-egy taxon kiesese kevesbe borit fel. Targyaljak a diszbiozis fogalmat es azt, hogy az alacsony diverzitasu allapotok tobb betegseggel tarsulnak. FONTOS: **review**, okologiai keretrendszer; a CDI-t nem kulon targyalja, es ok-okozati bizonyitekot nem ad.

[118] Deehan EC, Yang C, Perez-Muñoz ME, Nguyen NK, Cheng CC, Triador L, Zhang Z, Bakal JA, Walter J. Precision Microbiome Modulation with Discrete Dietary Fiber Structures Directs Short-Chain Fatty Acid Production. Cell Host Microbe. 2020. Link

Randomizalt, kontrollalt human vizsgalat, amelyben szerkezetileg **kulonbozo kukoricakemenyito-alapu rostokat** adtak. A kulonbozo rostszerkezetek **elteroen alakitottak a mikrobiota osszeteteleet es a keletkezo rovid szenlancu zsirsavak mintazatat** – kulonosen a butirat mennyiseget. A valasz merteke a kiindulasi mikrobiota-osszetetelrol is fuggott (egyenfuggo valasz). A szerzok fogalma a *precizios mikrobiom-modulacio*: a rost szerkezetenek megvalasztasaval celzottan befolyasolhato a fermentacios kimenet. Ez a tetel a III.3 azon allitasanak forrasa, hogy a valtozatossag szelesebb funkcionalis repertoart tamogat. FONTOS: egeszseges felnottek, nem FMT- vagy CDI-populacio.

[120] Marco ML, Sanders ME, Gänzle M, Arrieta MC, Cotter PD, De Vuyst L, Hill C, Holzapfel W, Lebeer S, Merenstein D, Reid G, Wolfe BE, Hutkins R. The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics ({ISAPP. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2021. Link

Az ISAPP szakertoi panel konszenzus-allasfoglalasa. A panel a fermentalt eteleket es italokat igy hatarozza meg: **„kivant mikrobialis novekedessel es az elelmiszer-alkotok enzimatikus atalakitasaval keszult etelek"**. A definicio celja kifejezetten az, hogy tisztazza, **mi szamit fermentalt etelnek es mi NEM** – igy elkulonul tole peldaul az ecetben aztatott (nem fermentalt) zoldseg, illetve az a fermentalt etel, amely a hokezeles miatt mar nem tartalmaz elo kulturat. A panel kulon tisztazza a **fermentalt etel es a probiotikum kulonbseget**: a probiotikum meghatarozott, dokumentalt egeszsegugyi hatasu torzseket ad ismert dozisban, a fermentalt etel nem feltetlenul. Targyaljak a biztonsagot, a kockazatokat es a taplalkozasi jellemzoket is. Ez a tetel a III.4 fogalmi allitasainak forrasa.

[123] Kang DW, Adams JB, Coleman DM, Pollard EL, Maldonado J, McDonough-Means S, Caporaso JG, Krajmalnik-Brown R. Long-term benefit of Microbiota Transfer Therapy on autism symptoms and gut microbiota. Sci Rep. 2019. Link

A **ref-122** (Kang 2017) nyilt elrendezesu MTT-vizsgalatanak **keteves utankovetese, ugyanazon a 18 resztvevon**. **SZAMSZERU EREDMENYEK (a teljes szovegbol ellenorizve):** - GSRS (emesztesi tunetek): a kezeles vegen (10. het) **80% javulas**; ez a 18. heten is fennallt; **ket ev utan 58% csokkenes** a kiindulashoz kepest, es 26% csokkenes a koros szeklet napjainak aranyaban. - CARS (szakertoi ertekelo altal pontozott autizmus-sulyossag): ket evnel **47%-kal alacsonyabb a kiindulasnal**. - Sulyossagi megoszlas: kiindulaskor **83% sulyos ASD**; ket ev utan **17% sulyos**, 39% enyhe-kozepes, es **a resztvevok 44%-a a diagnosztikus kuszob alatt**. - **ADOS-t NEM hasznaltak.** Az alkalmazott eszkozok: CARS, SRS, ABC, PGI-III, VABS-II. **A SZERZOK ALTAL NEVESITETT KORLATOK (szo szerint):** „open-label trials without a control for placebo effect"; **„12 out of 18 participants made one or more changes to their medications, nutritional supplements, and diets"**; „we did not conduct additional GI diagnostic evaluations, which is a limitation of this study". **A masodik korlat kulon figyelmet erdemel:** a 18-bol **12 resztvevo modositott a gyogyszerelesen, az etrend-kiegeszitokon vagy az etrenden** a ket ev alatt – a javulas tehat nem tulajdonithato egyertelmuen az MTT-nek. Ehhez jon a gyermekek ket ev alatti termeszetes fejlodese es a placebohatas, amelyre nincs kontroll.

[134] Bishehsari F, Magno E, Swanson G, Desai V, Voigt RM, Forsyth CB, Keshavarzian A. Alcohol and Gut-Derived Inflammation. Alcohol Res. 2017. Link

Attekintes arrol, hogyan valt ki a kronikus alkoholfogyasztas bel-eredetu gyulladast. A szerzok szerint az alkohol **megvaltoztatja a belmikrobiota osszeteteleet (diszbiozis)** es **rontja a belbarrier integritasat**, ami a bakterialis termekek (endotoxin) atjutasat es szisztemas gyulladast eredmenyez; ez a mechanizmus koti ossze az alkoholt a majkarosodassal es mas szervi szovodmenyekkel. Ez a tetel a III.7 azon allitasanak forrasa, hogy **az alkohol art a megtelepedo floranak**. **FONTOS KORLAT:** a kozlemeny a **kronikus alkoholfogyasztasrol** szol, es a III.7 allitasanak csak az alkohol-reszet fedi – a cukros uditok vizkiaramlast fokozo hatasat es a koffein enyhe vizhajto hatasat **nem** targyalja. Emellett az alkohol vizhajto (diuretikus) hatasa sem ebbol a cikkbol szarmazik.

[144] Kitamoto S, Nagao-Kitamoto H, Hein R, Schmidt TM, Kamada N. The Intermucosal Connection between the Mouth and Gut in Commensal Pathobiont-Driven Colitis. Cell. 2020. Link

A vizsgalat a szaj es a bel kozotti „intermukozalis" kapcsolatot irja le eger-modellben: a szajuregi gyulladas (parodontitis) soran felszaporodo es lenyelt szajuregi pathobiontok – kozottuk a Klebsiella es a parodontalisan primalt Th17-sejtek – a belbe jutva, diszbiotikus belkornyezetben megtelepednek es colitist sulyosbitanak. Ket fuggetlen tengely – egy mikrobialis (ektopikus szajuregi baktenumok kolonizaljak a belt) es egy immunologiai (szajuregben primalt T-sejtek a belbe vandorolnak) – egyuttesen kapcsolja ossze a kronikus fogagybetegseget a belgyulladassal. Ez a tetel a III.8 azon mechanisztikus allitasanak forrasa, hogy a szajureg rezervoarkent szolgal a lenyelesen at a belbe jutó diszbiotikus szervezetek szamara. **KORLAT:** eger-modell, mechanisztikus vizsgalat; nem CDI vagy FMT, es nem bizonyit human klinikai kimenetelt.

[145] Grasa-Ciria D, Couto S, Samatan E, Martinez-Jarreta B, Cenit MDC, Iguacel I. Disrupted Rhythms, Disrupted Microbes: A Systematic Review of Shift Work and Gut Microbiota Alterations. Nutrients. 2025. Link

Szisztematikus review arrol, hogy a valtott – kulonosen ejszakai – muszak megvaltoztatja-e a bel mikrobiotajat. A szerzok harom adatbazisban kerestek 2025 marciusig; ot vizsgalat felelt meg (negy kis mintas obszervacios es egy Mendel-randomizacios). Az obszervacios vizsgalatok ejszakai muszakban dolgozoknal **csokkent alfa-diverzitast** es **proinflammatorikus nemzetsegek** (Escherichia/Shigella, Blautia, Dialister) felszaporodasat irtak le, azaz a valtott muszak diszbiozissal jar. Ez a tetel a III.8 azon felmondatanak forrasa, hogy a gazda cirkadian diszrupciojanak egyik formaja, a valtott muszak is a mikrobiota megbomlasaval jar. **KORLAT:** kevés, kis mintas vizsgalat; a kompozicios elteres nem bizonyit okozatot, es a review nem CDI- vagy FMT-populaciora vonatkozik.

[156] Ianiro G, Puncochar M, Karcher N, Porcari S, Armanini F, Asnicar F, Segata N. Variability of strain engraftment and predictability of microbiome composition after fecal microbiota transplantation across different diseases. Nat Med. 2022. Link

Integralt shotgun-metagenomikai meta-analizis 226 triaszon (donor, FMT elotti es utani recipiens) nyolc kulonbozo betegsegtipuson at, javitott torzs-profilozassal. A fo eredmeny: a **magasabb donor-torzs-engrafttel rendelkezo recipiensek nagyobb valoszinuseggel ertek el klinikai sikert** az FMT utan (P=0,017). Az engraftment merteke fugg a donortol, a bejuttatasi uttol (tobbutas – pl. kapszula + kolonoszkopia egyszerre – magasabb engraftment) es a recipienstol (antibiotikummal kezelt fertozeses betegeknel magasabb, mint antibiotikum-naiv nem fertozeses betegeknel); a Bacteroidetes es Actinobacteria fajok jobban megtelepednek. Ez a tetel a IV.3 azon allitasanak forrasa, hogy az engraftment donor-fuggo variabilitasa miatt egy alternativ donortetel (LOT-valtas) javithatja a kimenetet. **KORLAT:** obszervacios meta-analizis nyolc betegsegtipuson at (nem kizarolag CDI), asszociaciot mer; a konkret termek-LOT-valtast nem vizsgalta.

[161] Dimidi E, Cox SR, Rossi M, Whelan K. Fermented Foods: Definitions and Characteristics, Impact on the Gut Microbiota and Effects on Gastrointestinal Health and Disease. Nutrients. 2019. Link

Áttekintés, amely az erjesztett élelmiszereket kontrollált mikrobiális növekedés és enzimatikus szubsztrátum-átalakítás termékeiként definiálja, és jellemzi a gyakoribb termékeket (kefir, kombucha, savanyú káposzta, tempeh, natto, miso, kimchi, kovászos kenyér) és javasolt mechanizmusaikat – beleértve a mikrobiotára gyakorolt hatást. Az áttekintés összegzi az erjesztett élelmiszerek emberi gasztrointesztinális egészségre és betegségre gyakorolt hatásának bizonyítékát, és támogatja szelektív beépítésüket az egészséget elősegítő étrendi mintázatokba.

[162] Sinha R, Abu-Ali G, Vogtmann E et al. Assessment of Variation in Microbial Community Amplicon Sequencing by the Microbiome Quality Control (MBQC) Project Consortium. Nature Biotechnology. 2017. Link

A Microbiome Quality Control (MBQC) baseline tanulmány 15 laboratórium és 9 bioinformatikai protokoll taxonómiai profilozási variabilitását mérte fel vakos székletmintákon, kemosztát- és mesterséges közösségi mintákon. A variabilitás leginkább a bioanyagminta típusától és eredetétől függött, ezt követte a DNS-kivonás, a mintakezelési környezet és a bioinformatikai csővezeték. A mesterséges közösségek elemzése kvantitatív különbségeket mutatott a kivonási hatékonyságban és a bioinformatikai osztályozásban. Az eredmények kiemelik a standardizáció szükségességét a populációszintű mikrobiomvizsgálatok meta-analíziséhez.

[163] Gloor GB, Macklaim JM, Pawlowsky-Glahn V, Egozcue JJ. Microbiome datasets are compositional: and this is not optional. Front Microbiol. 2017. Link

A 16S rRNS-amplikonok, metagenomok vagy metatranszkriptomok nagy áteresztőképességű szekvenálásával előállított mikrobiom-adatkészletek inherensen kompozícionálisak, mert a műszer önkényes összegzést kényszerít rá. A review bemutatja azokat a torzulásokat, amelyek a kompozíciós adatok nem kompozíciós módszerekkel való elemzéséből erednek, és iránymutatást ad a kompozíciós adatelemzés alkalmazására a mikrobiom-vizsgálatok teljes munkafolyamatában. A kompozíciós keret nem opcionális, hanem alapvető a valid következtetésekhez.

[164] Costea PI, Zeller G, Sunagawa S et al. Towards Standards for Human Fecal Sample Processing in Metagenomic Studies. Nature Biotechnology. 2017. Link

21 reprezentatív DNS-kivonási protokollt teszteltek azonos székletmintákon, és összevetették a könyvtárkészítés és tárolás hatásaival a biológiai egyénen belüli variációval. A DNS-kivonás bizonyult a legnagyobb technikai hatású tényezőnek a metagenomikai eredményekben. A protokollokat DNS-mennyiség, -minőség, közösségi diverzitás-torzítások és Gram-pozitív/Gram-negatív arány alapján rangsorolták. A szerzők egy standardizált, laboratóriumok közötti átvihetőséggel validált DNS-kivonási módszert javasolnak, amelyet ismert összetételű mock-közösséggel ellenőriztek emberi széklet-metagenomikához.

[165] McLaren MR, Willis AD, Callahan BJ. Consistent and Correctable Bias in Metagenomic Sequencing Experiments. eLife. 2019. Link

A marker-gén és metagenomikai szekvenálási mérések szisztematikusan torzítanak bizonyos taxonok detektálása felé, ami a különböző protokollokkal mért taxon-abundanciákat mennyiségileg összehasonlíthatatlanná és hibás biológiai következtetésekre hajlamossá teszi. A szerzők egy valós kísérleti tulajdonságokon alapuló matematikai modellt javasolnak a torzítás leírására, és definiált baktériumközösségekből származó 16S rRNS- és shotgun-metagenomikai adatokkal validálják. A modell jobban illeszkedik a kísérleti adatokra, mint a korábbi, bonyolultabb keretrendszerek, és utat kínál a torzítás korrekciójára.

[166] Sczyrba A, Hofmann P, Belmann P et al. Critical Assessment of Metagenome Interpretation -- A Benchmark of Metagenomics Software. Nature Methods. 2017. Link

A Critical Assessment of Metagenome Interpretation (CAMI) kihívás metagenomikai szoftvereket hasonlított össze ~700 újonnan szekvenált mikroorganizmusból és ~600 új vírusból és plazmidból álló, rendkívül komplex realisztikus adatkészleteken. Az assembly és binning jól teljesített egyedi genomokkal reprezentált fajoknál, de jelentősen romlott közelrokon törzsek jelenlétében. A taxonómiai profilozás és binning magas taxonómiai szinteken volt megbízható, családi szint alatt markáns teljesítményesés volt. A paraméterbeállítások erősen befolyásolták a teljesítményt, kiemelve a reprodukálhatóság jelentőségét. A CAMI útmutatást ad a szoftverválasztáshoz.

[168] Clarke SF, Murphy EF, O'Sullivan O et al. Exercise and associated dietary extremes impact on gut microbial diversity. Gut. 2014. Link

Keresztmetszeti 16S rRNS-amplikon vizsgálat, amely professzionális rögbisek és testméretben, életkorban és nemben illesztett kontrollcsoportok bélmikrobiotáját hasonlította össze. A sportolóknál nagyobb mikrobiális diverzitás és eltérő közösségi szerkezet jelentkezett, mind a szélsőséges testmozgással, mind a kísérő étrendi eltérésekkel összefüggésben. A vizsgálat korai bizonyítékot ad arra, hogy az elit-szintű testmozgás és étrend együttesen formálják a bélmikrobiotát, megalapozva a testmozgás–étrend–mikrobiom triász metabolikus és immun-egészséggel kapcsolatos vizsgálatát.

[169] Gibson GR, Hutkins R, Sanders ME et al. The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics (ISAPP) consensus statement on the definition and scope of prebiotics. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2017. Link

ISAPP szakértői konszenzus, amely a prebiotikum új definícióját adja: olyan szubsztrát, amelyet a gazdaszervezet mikroorganizmusai szelektíven hasznosítanak egészségügyi előny biztosítása mellett. Az új definíció kiterjeszti a prebiotikumokat lehetőleg nem-szénhidrát anyagokra, a gasztrointesztinális rendszeren túli alkalmazásokra, és élelmiszeren túli kategóriákra is. A szelektív mikrobiota-mediált mechanizmusok és a dokumentált egészségügyi előny feltétele megmarad. A dokumentum a jelenlegi mérvadó prebiotikum-definíciót adja a kutatás, szabályozás és termékfejlesztés számára.

[170] Hill C, Guarner F, Reid G et al. The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics consensus statement on the scope and appropriate use of the term probiotic. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2014. Link

ISAPP szakértői panel konszenzusa (2013), amely megerősíti a probiotikumok FAO/WHO-definícióját: „élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben adva egészségügyi előnyt biztosítanak a gazdaszervezetnek”. A panel arra a következtetésre jutott, hogy ez a definíció továbbra is releváns és alkalmazkodóképes. Az állásfoglalás konszolidálja a probiotikum-azonosítás, -címkézés és -bizonyíték követelmények globális szabályozási és tudományos keretét.

[171] Goldenberg JZ, Yap C, Lytvyn L et al. Probiotics for the prevention of Clostridium difficile-associated diarrhea in adults and children. Cochrane Database Syst Rev. 2017. Link

Szisztematikus áttekintés az antibiotikumot kapó felnőtteknél a Clostridium difficile-asszociált hasmenés elsődleges megelőzésére alkalmazott probiotikumokról. Az áttekintés értékeli a hatékonyságot és biztonságosságot azzal a háttérrel, hogy az irányelvek a magas színvonalú probiotikus bizonyítékok ellenére nem javasolják a probiotikus profilaxist. A szintézis támogatja a probiotikus profilaxist mint hatékony és biztonságos beavatkozást megfelelően kiválasztott, antibiotikumon lévő, kórházi felnőtteknél.

[172] Barton W, Penney NC, Cronin O et al. The microbiome of professional athletes differs from that of more sedentary subjects in composition and particularly at the functional metabolic level. Gut. 2018. Link

Az eset-kontroll vizsgálat hivatásos rugby-játékosokat (n=40) és ülő életmódú kontrollokat (n=46) hasonlított össze funkcionális metagenomikai és metabolomikai módszerekkel. A sportolóknál nagyobb arányban fordultak elő aminosav- és antibiotikum-bioszintézis valamint szénhidrát-anyagcsere útvonalak, magasabb széklet SCFA-szint (acetát, propionát, butirát) mellett, ami fokozott izomforgalommal és általános egészséggel társult. A funkcionális és metabolikus különbség nagyobb volt, mint a taxonómiai. A mozgás és az atlétikai étrend a mikrobióta funkcióját erősebben formálja, mint összetételét.

[173] Cryan JF, Dinan TG. Mind-altering microorganisms: the impact of the gut microbiota on brain and behaviour. Nat Rev Neurosci. 2012. Link

A közlemény áttekinti a bélmikrobióta agyműködésre és viselkedésre gyakorolt hatását neurális, endokrin és immun-útvonalakon keresztül. Germ-free állatok, kórokozó-fertőzés, probiotikus és antibiotikus modellek igazolják a bélbaktériumok szerepét a szorongás, hangulat, kognitív funkciók és fájdalom szabályozásában. A mikrobióta-bél-agy tengely új gyógyszercélpont komplex központi idegrendszeri kórképekben. A szerzők transzlációs, humán okozati vizsgálatokat sürgetnek.

[174] Forslund K, Hildebrand F, Nielsen T et al. Disentangling type 2 diabetes and metformin treatment signatures in the human gut microbiota. Nature. 2015. Link

A vizsgálat 784 humán bélmetagenom alapján különítette el a 2-es típusú diabéteszes (T2D) mikrobiom-jelet az antidiabetikus szerek hatásától, és kimutatta, hogy az antidiabetikus gyógyszerelés – különösen a metformin – összemossa a korábbi T2D-diszbiózis adatokat. A szerzők bizonyítékot adnak arra, hogy a mikrobiota rövid szénláncú zsírsav-termelésen keresztül közvetíti a metformin terápiás hatásait, és hogy az ismert tápcsatornai mellékhatások mögött Escherichia-fajok relatív gyarapodása áll. A vizsgálat rámutat: a gyógyszereléses státuszt kontrollálni kell a betegségasszociált mikrobiom-leírásokban.

[175] Maier L, Pruteanu M, Kuhn M et al. Extensive impact of non-antibiotic drugs on human gut bacteria. Nature. 2018. Link

A vizsgálat több mint 1000 forgalmazott gyógyszert tesztelt in vitro 40 reprezentatív bélbaktérium-törzs ellen, és kimutatta, hogy a humán célpontú gyógyszerek 24%-a – minden terápiás osztály képviseltetésével – legalább egy törzs növekedését gátolta. Az antipszichotikumok felülreprezentáltak voltak. A gyógyszerek baktériumokra gyakorolt hatása korrelált az ismert antibiotikum-szerű mellékhatásokkal és kohorsz-adatokkal. Az antibiotikum- és gyógyszer-érzékenység fajok között összefüggött, ami közös rezisztencia-mechanizmusra utal. Felvetődik, hogy a nem antibiotikum-jellegű gyógyszerek is hozzájárulhatnak az antibiotikum-rezisztenciához.

[176] Routy B, Le Chatelier E, Derosa L et al. Gut microbiome influences efficacy of PD-1–based immunotherapy against epithelial tumors. Science. 2018. Link

A transzlációs vizsgálat azt mutatta ki, hogy a PD-1/PD-L1 immun-ellenőrzőpont-gátlókkal (ICI) szembeni primer rezisztencia előrehaladott daganatokban kóros bélmikrobiom-összetételhez köthető, és az antibiotikumok csökkentik az ICI klinikai előnyét. Az ICI-respondereitől származó FMT germ-free vagy antibiotikummal kezelt egerekben helyreállította a PD-1-blokád hatékonyságát; a nem reagálóké nem. A széklet-metagenomika az ICI-választ Akkermansia muciniphila feldúsulással hozta összefüggésbe. Orális A. muciniphila a nem reagálók FMT-je után IL-12-függő CCR9+CXCR3+CD4+ T-sejt-toborzással helyreállította a PD-1 hatékonyságát. A mikrobiom-moduláció adjuváns onkoimmunterápiás célpont.

[177] Dominguez-Bello MG, Costello EK, Contreras M et al. Delivery mode shapes the acquisition and structure of the initial microbiota across multiple body habitats in newborns. Proc Natl Acad Sci USA. 2010. Link

A vizsgálat 10 anya-újszülött párnál (4 hüvelyi, 6 császármetszéses) multiplex 16S rRNS-pyroszekvenálással jellemezte a baktériumközösségeket; az anyák bőr-, szájüregi és hüvelyi mintáit szülés előtt, az újszülött bőrét, szájüregét, garatváladékát és meconiumát 24 órán belül vették le. A szülésmód minden testhelyen erősen formálta az újszülöttkori mikrobiótát: a hüvelyi úton születettek közössége az anyai hüvelyi mikrobiótára hasonlított, míg a császáros újszülötteké az anyai bőrre. Az adatok igazolják a szülésmód alapozó hatását a kezdeti emberi mikrobiom kialakulására.

[178] Alderete TL, Jones RB, Chen Z et al. Exposure to traffic-related air pollution and the composition of the gut microbiota in overweight and obese adolescents. Environ Res. 2018. Link

A vizsgálat 43, 17-19 éves túlsúlyos/elhízott serdülő Meta-AIR kohorszában elemezte a forgalom okozta légszennyezés (TRAP) és a bél baktérium-taxonok közötti összefüggést. Egyes bél-mikrobiális taxonok korreláltak a TRAP-expozícióval, és e taxonok közül több a 2-es típusú diabetes mellitus rizikófaktoraival, köztük az éhomi vércukorral is összefüggött. Az adatok azt tesztelték, hogy a mikrobiális arány közvetíti-e a légszennyezés és anyagcserezavar közötti kapcsolatot. A légszennyezés a bélmikrobiota módosulásán keresztül hozzájárulhat a 2-es típusú diabetes kockázatához.

[179] Goodrich JK, Waters JL, Poole AC et al. Human genetics shape the gut microbiome. Cell. 2014. Link

A vizsgálat a TwinsUK kohorsz több mint 1000 székletmintáját – köztük 416 ikerpárt – elemezte a gazdaszervezet genetikájának bélmikrobiomra gyakorolt hatásának tesztelésére. Számos mikrobiális taxon abundanciája örökölhetőnek bizonyult, ezek közül legkiemelkedőbben a Christensenellaceae család, mely más örökölhető baktériumokkal és metanogén archeákkal alkotott együttes előfordulási hálózatot. A Christensenellaceae és partnerei alacsony testtömegindexű egyéneknél dúsultak. A vizsgálat populációszintű bizonyítékot ad arra, hogy a gazdaszervezet genetikája formálja a bélmikrobiomot és kölcsönhatásban van vele az anyagcsere-fenotípus befolyásolásában.

[180] Mirzayi C, Renson A, Genomic Standards Consortium et al. Reporting Guidelines for Human Microbiome Research: The STORMS Checklist. Nature Medicine. 2021. Link

A módszertani konszenzus multidiszciplináris mikrobiom-kutatók részvételével adaptálta a megfigyeléses és genetikai epidemiológiai bejelentési irányelveket a Strengthening The Organization and Reporting of Microbiome Studies (STORMS) eszközzé. A STORMS 17 tételes ellenőrzőlista, hat szekcióba szervezve a tipikus publikációs struktúra szerint, új elemekkel a tenyésztéstől független mikrobiom-vizsgálatok laboratóriumi, bioinformatikai és statisztikai elemzéseire. Az eszköz standardizált jelentési keretet ad, mely megkönnyíti a kéziratkészítést, a peer review-t, a megértést és a vizsgálatok összehasonlító elemzését.

[181] Househam AM, Peterson CT, Mills PJ, Chopra D. The effects of stress and meditation on the immune system, human microbiota, and epigenetics. Adv Mind Body Med. 2017. Link

Househam, Peterson, Mills és Chopra 2017-es Advances in Mind-Body Medicine áttekintése a stressz és meditáció immunrendszerre, humán mikrobiótára és epigenetikára gyakorolt hatásait vizsgálja. A szerzők szintetizálják a bizonyítékot: a krónikus pszichés stressz aktiválja a HPA-tengely kortizol-felszabadulását, autonóm-dysreguláció és proinflammatórikus citokin-termelést okoz, dokumentált diszbiotikus mikrobiom-változásokkal (csökkent Lactobacillus, Bifidobacterium, emelkedett patobionok). Ezzel szemben a meditáció – mindfulness, jóga, transzcendentális – hatást gyakorol a telomer-hosszra, DNS-metilációra, gyulladásos génexpresszióra és mikrobiom-összetételre. Az áttekintés bél-agy-immun-elme tengely keretrendszert támogat, és motivál meditációs intervenciós vizsgálatokat stresszhez kapcsolódó mikrobiom-zavarra.

[183] Eisenhofer R, Minich JJ, Marotz C et al. Contamination in Low Microbial Biomass Microbiome Studies: Issues and Recommendations. Trends Microbiol. 2019. Link

A csökkenő mikrobiális biomassza 16S rRNA-szekvenálásra gyakorolt hatásának értékelésére a szerzők mintaközösség-hígítási sort hoztak létre, és négy számítógépes dekontaminálási megközelítést teszteltek: negatív kontroll szekvenciák alapján, relatív abundancia alapján, DNS-koncentrációval ellentétes korreláció alapján (Decontam) és kontaminációforrás-modellezéssel (SourceTracker). A kontamináns bakteriális DNS aránya a kiindulási biomassza csökkenésével nőtt, és a legjobban hígított mintában elérte a 80,1%-ot. A benchmark gyakorlati útmutatást ad a dekontaminációs módszerek megválasztásához alacsony biomasszájú mikrobiom-vizsgálatokban, és rámutat az in silico megközelítések korlátaira.

[184] Marotz CA, Sanders JG, Zuniga C et al. Improving Saliva Shotgun Metagenomics by Chemical Host DNA Depletion. Microbiome. 2018. Link

Gazdaszervezet-dominált orális minták shotgun metagenomikai szekvenálásának optimalizálására három kereskedelmi host-depletion kitet, méretszűrést és egy új ozmotikus lízis + propidium-monoazid (lyPMA) eljárást hasonlítottak össze humán nyálmintákon. A lyPMA bizonyult a leghatékonyabbnak: a gazda-DNS arány 89,29 ± 0,03%-ról 8,53 ± 0,10%-ra csökkent. Emellett a lyPMA-kezelt minták mutatták a legkisebb taxonómiai torzítást a kezeletlen kontrollhoz képest. A módszer javasolt a mikrobiális DNS dúsítására gazdadús orális mintákból metagenomikai vizsgálatokban.

[188] Costello SP, Hughes PA, Waters O et al. Effect of fecal microbiota transplantation on 8-week remission in patients with ulcerative colitis: a randomized clinical trial. JAMA. 2019. Link

Egy multicentrikus, randomizált, kettős-vak vizsgálat három ausztrál centrumban 73 enyhe-mérsékelt aktivitású colitis ulcerosás felnőttet vont be. A betegek anaerob körülmények között elkészített, kevert donortól származó FMT-t (n=38) vagy autológ FMT-t (n=35) kaptak kolonoszkópián keresztül, majd két beöntést kaptak 7 nap alatt, 12 hónapos utánkövetéssel. Az anaerob széklet-feldolgozás célja a mikrobiális életképesség növelése volt, lehetővé téve hatékonyság elérését rövidebb, kevésbé intenzív FMT-vel. A vizsgálat alátámasztja az anaerob, rövid időtartamú FMT alkalmazását indukciós terápiaként aktív colitis ulcerosában.

[192] Davar D, Dzutsev AK, McCulloch JA et al. Fecal microbiota transplant overcomes resistance to anti-PD-1 therapy in melanoma patients. Science. 2021. Link

Egy klinikai vizsgálatban PD-1-refrakter melanomás betegeknél a reagáló-donor-eredetű FMT-t anti-PD-1-gyel kombinálták. A kombináció jól tolerált volt, 15 betegből 6-nak klinikai választ adott, és gyors, tartós mikrobiom-perturbációt indukált. A reagálóknál nőtt az anti-PD-1-választal korábban összefüggésbe hozott taxonok abundanciája, a CD8+ T-sejt-aktiváció és csökkent az IL-8-termelő mieloid sejtek aránya. Önálló proteomikai és metabolomikai mintázatok, valamint transzkingdom hálózati elemzések megerősítették, hogy a bélmikrobiom szabályozza ezeket az immunváltozásokat. Az FMT képes leküzdeni a PD-1-blokád-rezisztenciát melanomában.

[194] Vrieze A, Van Nood E, Holleman F et al. Transfer of intestinal microbiota from lean donors increases insulin sensitivity in individuals with metabolic syndrome. Gastroenterology. 2012. Link

Metabolikus szindrómás férfi recipienseket randomizáltak vékonybélbe végzett allogén (sovány donor) vagy autológ bélmikrobióta-infúzióra. Hat héttel a sovány donor infúzió után az inzulin-szenzitivitás nőtt (medián glükóz-eltűnési ráta: 26,2 → 45,3 μmol/kg/perc; p<0,05), és párhuzamosan emelkedett a butirát-termelő bélmikrobiota. A proof-of-concept vizsgálat alátámasztja a bélmikrobióta mint inzulin-szenzitivitást javító terápiás ágens fejlesztését.

[206] Walsham NE, Sherwood RA. Fecal calprotectin in inflammatory bowel disease. Clin Exp Gastroenterol. 2016. Link

Az IBD és IBS sok klinikai tünetet megoszt, ezért a pontos diagnózis lényeges, mivel az IBD-terápia gyorsan fejlődik, míg az IBS-t főleg tüneti alapon kezelik. A klinikai értékelés, képalkotás és endoszkópia régóta a diagnosztika alappillére. Az elmúlt évtizedben a gasztrointesztinális gyulladás székletbiomarkerei – mindenekelőtt a kalprotektin, egy neutrofil-citoszolikus fehérje – bekerültek a rutinhasználatba. A kalprotektin objektív értékelést tesz lehetővé a betegség aktivitásáról és a kezelésre adott válaszról a Crohn-betegség és colitis ulcerosa krónikus, remittáló-relabáló lefolyásában.

[209] Kennedy KM, de Goffau MC, Perez-Muñoz ME et al. Questioning the fetal microbiome illustrates pitfalls of low-biomass microbial studies. Nature. 2023. Link

A szerzők reprodukciós-biológiai, mikrobiális-ökológiai, bioinformatikai, immunológiai, klinikai-mikrobiológiai és gnotobiológiai szempontból értékelik a magzati és intrauterin mikrobiális kolonizációt állító közelmúltbeli vizsgálatokat. Konklúziójuk szerint a detektált mikrobiális jelek valószínűleg mintavételi, DNS-kivonási vagy szekvenálási kontaminációból származnak. Élő, replikálódó mikrobiális populációk létezése egészséges magzati szövetben összeegyeztethetetlen a megalapozott immunológiai, klinikai-mikrobiológiai és csíramentes-emlős-leszármaztatási elvekkel. A magzati mikrobiom intő példa az alacsony-biomasszájú szekvenálás buktatóira és a transz-diszciplináris megközelítés szükségességére.

[238] Chassaing B, Compher C, Bonhomme B et al. Randomized Controlled-Feeding Study of Dietary Emulsifier Carboxymethylcellulose Reveals Detrimental Impacts on the Gut Microbiota and Metabolome. Gastroenterology. 2022. Link

16 fős, kontrollált betáplálási RCT humán önkénteseken. A karboximetil-cellulóz (CMC, E466) emulgeálószert tartalmazó étrend 11 napon belül megváltoztatta a bélmikrobiota összetételét, csökkentette a mikrobiális diverzitást és a fermentációs metabolitok szintjét, illetve két résztvevőnél bakteriális mucus-réteg invázió jelei mutatkoztak. Először igazolt humán bizonyíték arra, hogy a CMC az engedélyezett napi expozíció mellett is káros mikrobiológiai hatásokkal jár.

[246] Sun L, Shang B, Lv S, Liu G, Wu Q, Geng Y. Effects of semaglutide on metabolism and gut microbiota in high-fat diet-induced obese mice. Front Pharmacol. 2025. Link

Preklinikai, hím C57BL/6J egereken végzett kísérlet arról, hogyan hat a szemaglutid, egy GLP-1-receptor-agonista, az anyagcserére és a bélmikrobiotára étrend okozta elhízásban, és hogy a kedvező hatás átvihető-e széklet-mikrobiota-transzplantációval. Az állatok normál takarmányt, magas zsírtartalmú étrendet, illetve magas zsírtartalmú étrendet szemaglutiddal kaptak; ezt követően a szemaglutiddal kezelt csoport székletszuszpenziójának felülúszóját, illetve baktériumfrakcióját antibiotikummal kezelt, gyakorlatilag csíramentessé tett recipiens egerekbe ültették át. A szemaglutid csökkentette a testtömeget, a testzsírt, az éhgyomri vércukrot és az inzulinszintet, javította az inzulinrezisztenciát és az inzulinérzékenységet, mindezt a májban és a zsírszövetben a zsíranyagcsere-gének, a hipotalamuszban pedig az étvágyszabályozó gének működésének befolyásolásával; a kezelés abbahagyása után négy héttel a testtömeg jelentősen visszanőtt. Az átültetés a kedvező hatás egy részét átvitte a recipiens állatokra, és mind a szemaglutid, mind a transzplantáció átrendezte a székletmikrobiota összetételét, valamint megváltoztatta a szérum aminosav- és pirimidin-anyagcsereútjait; döntőnek a baktériumfrakció bizonyult, nem a felülúszó. Mindez állatkísérletes bizonyíték, emberi jelentősége egyelőre nem igazolt, ezért az erre épülő állításokat hipotézisként és nem klinikai tényként kell kezelni.

[273] Ruuskanen MO, Angély M, Metzler-Zebeli BU, et al. Farm-related exposures and gut microbiota in rural children. Frontiers in Pediatrics. 2020. Link

Ez a tanulmány vidéki, mezőgazdasági környezetben növekedő gyermekek bélmikrobiota-összetételét hasonlította össze városi kortrársaikkal. A tanyai gyermekek mikrobiotája szignifikánsan diverz ebb volt, magasabb Bifidobacterium és Lactobacillus szinttel

[286] Ownby DR, Johnson CC, Peterson EL. Exposure to dogs and cats in the first year of life and risk of allergic sensitization. JAMA. 2002. Link

Ez az emblematikus JAMA tanulmány (n=474) megállapította, hogy az élet első évében két vagy több kutyával/macskával való együttélés szignifikánsan csökkentette az allergiás szenzibilizáció kockázatát 6-7 éves korra (OR=0.23 két vagy több háziállatra). A mechanizmus az endotoxin-expozíció útján zajló immuntolerancia-indukcióval magyarázható, amely a bél-immunmikrobiota tengelyen valósul meg.

[295] Shao Y, Forster SC, Tsaliki E, et al. Stunted microbiota and opportunistic pathogen colonization in caesarean-section birth. Nature. 2019. Link

Ez a Nature tanulmány 596 csecsemő mikrobiota-összetételét hasonlította össze vaginális vs. császármetszéses születés után, longitudinálisan 1 évig követve. CS-születésű csecsemőknél szignifikánsan alacsonyabb Bifidobacterium és Bacteroides szint, és magasabb Enterococcus, Klebsiella, Enterobacter abundancia volt mérhető. A különbség az első hónapokban a legerősebb, de 1 éves korban is részben fennmarad.

[298] Azad MB, Konya T, Persaud RR, et al. Impact of maternal intrapartum antibiotics, method of birth and breastfeeding on gut microbiota during the first year of life. BJOG. 2016. Link

Ez a CHILD kohorsz (n=198 anya-csecsemő pár) megállapította, hogy az intrapartum antibiotikum önállóan is szignifikánsan módosítja a csecsemő bélmikrobiota-összetételét az első életévben: csökkent Lactobacillus és Bifidobacterium, emelkedett Enterobacteriaceae abundancia. A hatás CS-t, szoptatást és egyéb zavaró tényezőket kontrollálva is megmaradt.

[304] Ege MJ, Mayer M, Normand AC, et al. Exposure to environmental microorganisms and childhood asthma. New England Journal of Medicine. 2011. Link

Ez a NEJM tanulmány az ALEX és PARSIFAL kohorsz (>8000 gyermek) elemzésével igazolta, hogy a farmon nevelkedő gyermekeknél az asztma kockázata felére csökkent a városi kontrolokhoz képest. A hatás az istálló-expozícióval (endotoxin, β(1→3)-glükán) és a nyerstejfogyasztással volt a legerősebb.

[325] Falony G, Joossens M, Vieira-Silva S, et al. Population-level analysis of gut microbiome variation. Science. 2016. Link

Ez a Science tanulmány (n=1106) megállapította, hogy a Bristol-típus az egyik legerősebb prediktora a bélmikrobiota-diverzitásnak a populáción belül: a székrekedéses véglet (1–2) Akkermansia↓ és metanogén túlszaporodással, a hasmenéses véglet (6–7) Bacteroides dominanciával és alacsony Lachnospiraceae-szinttel jár. Ez alátámasztja a Bristol-típus diszbiózis-markerként való alkalmazását.

[395] Castellarin M, Warren RL, Freeman JD, et al. Fusobacterium nucleatum infection is prevalent in human colorectal carcinoma. Genome Research. 2012. Link

Ez az úttörő Genome Research tanulmány (RNS szekvenálás, kolorekális rákvizsgálat) igazolta, hogy a Fusobacterium nucleatum szignifikánsan felhalmozódik a kolorekális daganatokban a normál nyálkahártyához képest. Ez az első genomikai bizonyíték az F. nucleatum és a kolorekális rák összefüggéséről.

[413] Brotman RM. Vaginal microbiome and sexually transmitted infections: an epidemiologic perspective. Journal of Clinical Investigation. 2011. Link

Ez a JCI áttekintés összefoglalta a vaginális mikrobiota és az STI-kockázat epidemiológiai kapcsolatait, beleértve az IUD-hatásokat. A hormonális vs. réz IUD vaginális mikrobiota-hatás klinikai értékelésének irodalmi alapja.

[441] Lynch SV, Pedersen O. The Human Intestinal Microbiome in Health and Disease. N Engl J Med. 2016. Link

Lynch és Pedersen átfogó New England Journal of Medicine összefoglalót adnak az emberi bélmikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről. Áttekintik a felnőtt mikrobióta összetételét, stabilitását, fő törzseit (Firmicutes, Bacteroidetes, Actinobacteria, Proteobacteria), valamint a gazda-genetika, táplálkozás, antibiotikumok és szülésmód hatását. Mechanizmusként a rövid szénláncú zsírsavak termelését, epesavmetabolizmust, immunnevelést és barrierfunkciót tárgyalják. A betegségasszociációkat IBD, obesitas, 2-es típusú diabétesz, atherosclerosis, allergia és C. difficile-fertőzés kapcsán mutatják be. A mikrobiomot étrenddel, pre/probiotikumokkal és FMT-vel modulálható terápiás célpontként pozicionálják.

[442] Sender R, Fuchs S, Milo R. Are We Really Vastly Outnumbered? Revisiting the Ratio of Bacterial to Host Cells in Humans. Cell. 2016. Link

Sender, Fuchs és Milo újraszámolta a sokat idézett 10:1 baktérium–emberi sejt arányt. Frissített adatokkal egy 70 kg-os „referencia-emberre” kb. 3,8×10^13 baktériumot és kb. 3,0×10^13 emberi sejtet becsültek – vagyis az arány inkább 1:1, mint 10:1, és egyetlen székletürítés is az emberi sejtek javára billentheti. A cikk korrigálta a mikrobiom-tudomány évtizedes tévhitét.

[443] Qin J, Li R, Raes J et al. A human gut microbial gene catalogue established by metagenomic sequencing. Nature. 2010. Link

124 európai egyén székletmintáiból végzett Illumina-alapú metagenomikai szekvenálás (576,7 Gb szekvencia) 3,3 millió nem-redundáns mikrobiális gén katalógusát eredményezte, amely körülbelül 150-szer nagyobb az emberi génkészletnél. A gének nagyrészt közösek voltak az egyének között, és több mint 99%-uk bakteriális eredetű. A kohorsz becsült 1 000–1 150 prevalens baktériumfajt hordozott, egyénenként legalább 160 fajjal. A tanulmány meghatározza a minimális bélmetagenomot és a minimális bélbaktérium-genomot az összes egyénben jelenlévő funkciók alapján. Az eredmények alapvető referenciát adnak az emberi bélmikrobiota genetikai potenciáljához.

[444] Ridlon JM, Kang DJ, Hylemon PB, Bajaj JS. Bile acids and the gut microbiome. Curr Opin Gastroenterol. 2014. Link

Áttekintés az epesav–bélmikrobiom tengelyről egészségben és betegségben, fókuszálva a két fő mikrobiális epesav-bontási útvonalra és az epesav-összetétel mikrobiotára és gazdaszervezet-fiziológiára gyakorolt hatására. Az epesav-poolméretet ma a mikrobiális epesav-anyagcsere függvényeként ismerik el. Az epesavak a legmagasabb taxonómiai szinteken szabályozzák a mikrobiomot, és jelátviteli hormonként hatnak; egyre több bizonyíték utal májkarcinogén szerepre. Az áttekintés az epesavakat a gazda–mikrobiom kétirányú kommunikáció közvetítőiként mutatja be.

[445] Cryan JF, O'Riordan KJ, Cowan CSM et al. The Microbiota-Gut-Brain Axis. Physiol Rev. 2019. Link

Átfogó áttekintő közlemény (Cryan és mtsai, Physiol Rev 2019) a mikrobiota-bél-agy tengelyről. Részletesen tárgyalja azokat a kommunikációs útvonalakat, amelyeken a bélmikrobiota és az agy kapcsolatban áll: az immunrendszer, a triptofán-anyagcsere, a vagus ideg és az enterális idegrendszer, valamint mikrobiális metabolitok (rövid szénláncú zsírsavak, elágazó láncú aminosavak, peptidoglikánok). A cikk áttekinti az állatkísérletes és humán bizonyítékokat a tengely élettani és viselkedési/idegrendszeri jelentőségéről.

[446] Turnbaugh PJ, Ley RE, Hamady M, Fraser-Liggett CM, Knight R, Gordon JI. The Human Microbiome Project. Nature. 2007. Link

Stratégiai keret, amely a Human Microbiome Project megközelítését vázolja az emberi genetikai és metabolikus táj mikrobiális komponenseinek jellemzésére. A kezdeményezés célja annak megállapítása, hogy a mikrobiota hogyan járul hozzá a normál fiziológiához és a betegségekre való hajlamhoz. Alapvető programadó dokumentum a nagyléptékű, populációszintű mikrobiomkutatáshoz.

[447] Peery AF, Kelly CR, Kao D et al. AGA Clinical Practice Guideline on Fecal Microbiota-Based Therapies for Select Gastrointestinal Diseases. Gastroenterology. 2024. Link

Az AGA klinikai gyakorlati irányelve a GRADE-keretet alkalmazva foglalkozik a széklet-mikrobiota alapú terápiákkal (hagyományos FMT, fecal microbiota live-jslm, fecal microbiota spores live-brpk) felnőttekben visszatérő vagy súlyos-fulmináns Clostridioides difficile-fertőzésben, IBD/pouchitis és IBS esetén. A panel 7 ajánlást fogalmazott meg. Immunkompetens felnőtteknél visszatérő CDI-ben az AGA javasolja a széklet-mikrobiota alapú terápiák szelektív alkalmazását a standard antibiotikus kezelés után a további visszaesés megelőzésére. Az irányelv keretet biztosít az FDA-jóváhagyott készítmények és a hagyományos FMT integrálásához.

[448] Thaiss CA, Zmora N, Levy M, Elinav E. The microbiome and innate immunity. Nature. 2016. Link

Mechanisztikus áttekintés arról, hogy a bélmikrobiom hogyan integrálja a környezeti bemeneteket (étrend) a genetikai és immunjelekkel, befolyásolva a gazdaszervezet metabolizmusát, immunitását és fertőzésválaszát. A gazda–mikrobiom határfelületén elhelyezkedő haematopoetikus és nem-haematopoetikus veleszületett immunsejtek érzékelik a mikroorganizmusokat és metabolitjaikat, és e jeleket fiziológiai válaszokká, valamint mikrobiális ökológia-szabályozássá fordítják. E veleszületett immun–mikrobiota kommunikáció zavara komplex betegségek patogenezisében szerepet játszik. Az áttekintés a mikrobiomot a gazdavédelem és homeosztázis központi jelzőcsomópontjaként mutatja be.

[449] Dethlefsen L, Relman DA. Incomplete recovery and individualized responses of the human distal gut microbiota to repeated antibiotic perturbation. Proc Natl Acad Sci USA. 2011. Link

A longitudinális vizsgálat három egyén distalis bélmikrobiótáját követte 10 hónapig két ciprofloxacin-kúrát átfogva, 1,7 millió 16S rRNS-szekvenciát elemezve 52-56 mintából személyenként. Az egyének közötti variabilitás dominált; az alap-mikrobiom-közösségek hónapokon át stabilak voltak. A ciprofloxacin a kúra megkezdésétől számított 3-4 napon belül drámaian csökkentette a diverzitást és átalakította az összetételt; a regeneráció hiányos és egyénfüggő volt. Az eredmények a bélmikrobióta rezilienciáját és az ismételt fluorokinolon expozíció tartós zavaró hatását jellemzik.

[450] Zuo T, Wong SH, Lam K et al. Bacteriophage transfer during faecal microbiota transplantation in Clostridium difficile infection is associated with treatment outcome. Gut. 2018. Link

Az enterális virom alterációinak vizsgálata 24 CDI-betegnél és 20 egészséges kontrollnál ultramély metagenomikai szekvenálással (vírusszerű részecskék) és 16S rRNS bakteriális profilozással. Kilenc FMT-vel és öt vankomicinnel kezelt CDI-beteg viromjának és bakteriomjának longitudinális elemzése a kezelési válasszal összefüggésben történt. Az adatok az FMT során történő vírusátvitelt – különösen a bakteriofágokét – a CDI klinikai megoldódásához kapcsolják, ami arra utal, hogy a fágátvitel a bakteriális megtelepedésen túl is hozzájárul a terápiás hatáshoz.

[451] Wild, C. P. Complementing the Genome with an 'Exposome': The Outstanding Challenge of Environmental Exposure Measurement in Molecular Epidemiology. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2005. Link

Wild 2005-ös, Cancer Epidemiology, Biomarkers and Prevention-ben megjelent kommentárja bevezeti az 'exposome' fogalmát a molekuláris epidemiológiában a genom-méréshez kiegészítőként. Érvelése szerint az élethosszig tartó környezeti hatások – étrend, életmód, fertőzések, szennyezők, endogén folyamatok – legalább annyira meghatározzák a betegségkockázatot, mint a genom, de szisztematikusan alulmértek. A cikk a teljes életutat lefedő, a high-throughput genomikához hasonló érzékenységű expozíció-mérési technológiákat sürget. Wild belső, specifikus-külső és általános-külső exposome-doméneket különít el. A koncepció azóta nagy kohorszvizsgálatokat és biomarker-alapú expozícióértékelést formált, beleértve a mikrobiom-kutatást is.

[452] Rappaport SM, Smith MT. Environment and Disease Risks. Science. 2010. Link

Konceptuális állásfoglalás, amely szerint új epidemiológiai paradigmára van szükség annak felméréséhez, hogy a környezeti tényezőknek való élethosszig tartó kumulatív kitettség hogyan befolyásolja a krónikus betegségek kockázatát. Egyetlen expozícióra korlátozott vizsgálati terveken túlmutató, rendszerszintű expozóm-elemzést sürget.

[453] Teigen LM, Hoeg A, Zehra H, Vaughn BP. Nutritional optimization of fecal microbiota transplantation in humans: a scoping review. Gut Microbes. 2025. Link

Humán scoping review az FMT táplálkozási optimalizálásáról: a recipiens rostbevitele és a fermentálható szubsztrátok elérhetősége befolyásolja a betelepülést; már rövid rostmentes időszakok (pl. NPO) is ronthatják az FMT sikerét közvetlenül a beavatkozás után, mivel a bejövő donorközösségnek fermentálható szubsztrátra van szüksége a megtelepedéshez.

[454] Gogokhia L, Tran N, Grier A, Nagayama M, Xiang G, Funez-dePagnier G, Lavergne A, Ericsson C, Ben Maamar S, Zhang M, Battat R, Scherl E, Lukin DJ, Longman RS. Donor composition and fiber promote strain engraftment in a randomized controlled trial of fecal microbiota transplant for ulcerative colitis. Med. 2025. Link

A MINDFUL randomizált, kettős vak, placebokontrollált vizsgálat 27 enyhe–közepes aktivitású colitis ulcerosás betegnél egyetlen FMT-t vagy placebót adott psyllium rostkiegészítéssel vagy anélkül, 8 héten át. Az FMT a placebóhoz képest klinikai választ, remissziót és endoszkópos javulást indukált (p < 0,05). A rostkiegészítés a klinikai végpontokat nem javította, a törzsszintű metagenomikai elemzés azonban azt mutatta, hogy a donor közösségének összetétele és a recipiens rostbevitele együtt alakítja a donortörzsek megtelepedését. Ez az egyik első humán randomizált bizonyíték arra, hogy a beavatkozás utáni étrendi (expozóm-) tényezők közvetlenül befolyásolják az FMT-engraftmentet, miközben a klinikai kimenetel javulása ebből még nem következik automatikusan. ClinicalTrials.gov: NCT03998488.

[455] Zmora N, Zilberman-Schapira G, Suez J et al. Personalized Gut Mucosal Colonization Resistance to Empiric Probiotics Is Associated with Unique Host and Microbiome Features. Cell. 2018. Link

Szekvenciális invazív multi-omikai vizsgálat egér- és emberi nyálkahártya-asszociált gasztrointesztinális mikrobiomon, 11-törzses probiotikum vagy placebo fogyasztása mellett azt mutatta, hogy a probiotikumok a gasztrointesztinális tractuson áthaladva életképesek maradtak, de kolonizált gazdákban kifejezett nyálkahártya-kolonizációs rezisztenciába ütköztek. Az embereknél egyén-, régió- és törzsspecifikus nyálkahártya-kolonizációs minták voltak, amelyeket a kiindulási gazda- és mikrobiom-jellemzők előrejeleztek, miközben a széklet-probiotikum-jelenlét nem volt informatív. A széklet- és nyálkahártya-mikrobiom csak részben korrelált. Az eredmények megkérdőjelezik a probiotikumok empirikus alkalmazását egészséges egyénekben.

[456] Salter SJ, Cox MJ, Turek EM et al. Reagent and Laboratory Contamination Can Critically Impact Sequence-Based Microbiome Analyses. BMC Biology. 2014. Link

A kontamináló DNS mindenütt jelen van a gyakran használt DNS-kivonó kitekben és laboratóriumi reagensekben, összetétele kitenként és gyártási tételenként jelentősen eltér. Ez a kontamináció kritikusan torzítja az alacsony mikrobiális biomasszájú minták 16S rRNS-gén-felmérésekből és shotgun-metagenomikából származó eredményeit. A szerzők kiterjedt listát adnak a lehetséges szennyező nemzetségekről és iránymutatást a hatás csökkentésére, valamint óvatosságra intenek a szekvencia-alapú technikák alkalmazásában alacsony biomasszájú környezetekben.

[457] Yang B, Wang Y, Qian PY. Sensitivity and Correlation of Hypervariable Regions in 16S rRNA Genes in Phylogenetic Analysis. BMC Bioinformatics. 2016. Link

Ez a tanulmány in silico bioinformatikai pipeline-t épített annak felmérésére, hogy a 16S rRNS gén hipervariábilis régiói mennyire megbízhatóan reprezentálják a teljes hosszúságú szekvenciát a filogenetikai elemzésben, geodéziai távolsággal kvantitatívan összehasonlítva a különböző filogenetikai fák topológiáját. A fő eredmény szerint a V4-V6 régiók bizonyultak a legmegbízhatóbbnak a legtöbb baktériumtörzs filogenetikai elemzéséhez, míg a V2 és V8 régiók voltak a legkevésbé megbízhatóak.

[458] Vandeputte D, Kathagen G, D'hoe K et al. Quantitative Microbiome Profiling Links Gut Community Variation to Microbial Load. Nature. 2017. Link

A hagyományos szekvenálás-alapú székletmikrobiota-elemzések csak relatív abundanciákat adnak, ami akadályozza a mikrobiom-jellemzők és a kvantitatív gazdaparaméterek összekapcsolását, ha a mikrobiális terhelés mintánként eltér. A szerzők szerint a relatív profilozás elfedheti a teljes mikrobiota-abundancia változását mint kulcsfontosságú betegségasszociált jelet, és kvantitatív mikrobiom-profilozást javasolnak, amely a relatív összetételt sejtsűrűségi adatokkal párosítja a gazda-mikrobiota interakciók valódi jellemzéséhez.

[459] Sonnenburg JL, Bäckhed F. Diet–microbiota interactions as moderators of human metabolism. Nature. 2016. Link

A bélmikrobiota és az elhízás, illetve a 2-es típusú cukorbetegség közti kapcsolat mechanizmusait áttekintő közlemény, transzlációs állatmodellek és emberi vizsgálatok alapján. A mikrobiota a táplálkozás gazda metabolikus státuszára gyakorolt hatásának közvetítőjeként rajzolódik ki, egyre több törekvéssel az emberi okozati összefüggések feltárására és terápiás beavatkozások – köztük személyre szabott táplálkozás – kidolgozására.

[460] Zierer J, Jackson MA, Kastenmüller G et al. The fecal metabolome as a functional readout of the gut microbiome. Nat Genet. 2018. Link

1 116 metabolit átfogó elemzése 786 egyénen a TwinsUK populációs ikervizsgálatban azt mutatta, hogy a fekális metabolom csak mérsékelten örökölhető (H2 = 17,9%), egy replikált, NAT2-asszociált lókusszal. A fekális metabolom döntően a bélmikrobiom összetételét tükrözi, varianciájának átlagosan 67,7% (+/-18,8%) magyarázódik így, és erősen összefügg a viszcerális zsírtömeggel. Az eredmények szerint a fekális metabolomika funkcionális leolvasóként köti össze a mikrobiom-összetételt a hasi elhízással.

[461] Moayyedi P, Surette MG, Kim PT et al. Fecal Microbiota Transplantation Induces Remission in Patients With Active Ulcerative Colitis in a Randomized Controlled Trial. Gastroenterology. 2015. Link

Placebo-kontrollált, randomizált vizsgálat aktív colitis ulcerosában szenvedő, fertőzéses hasmenés nélküli betegekben. A résztvevőket FMT-re (50 mL beöntés egészséges anonim donoroktól, n=38) vagy placebo vízbeöntésre (n=37) randomizálták hetente egyszer, 6 héten át; a betegek, klinikusok és vizsgálók vakok voltak. A vizsgálat az FMT biztonságosságát és hatékonyságát értékelte remisszió-indukcióra UC-ben, és kimutatta, hogy az FMT a betegek egy részénél klinikai és endoszkópos javulást képes elérni a placebo felett. Az eredmények az FMT-t mikrobiota-moduláló opcióként támogatják aktív UC-ben, miközben kiemelik az egyéni válasz változékonyságát.

[462] Paramsothy S, Nielsen S, Kamm MA et al. Specific Bacteria and Metabolites Associated With Response to Fecal Microbiota Transplantation in Patients With Ulcerative Colitis. Gastroenterology. 2019. Link

Kettős vak RCT 81 aktív colitis ulcerosában szenvedő betegnél, akiket intenzív többdonoros FMT-re vagy placebo beöntésre randomizáltak 5 nap/hét gyakorisággal 8 héten át, az induló kolonoszkópos infúzió után. Az FMT-betegek 3–7 nem-rokon donor kevert székletét kapták; a placebo-betegek utólag nyílt címkés FMT-re voltak jogosultak. 314 székletmintát gyűjtöttek a szűrés, kezelés és a terápia utáni 8 hét során, hogy azonosítsák a válasszal társuló baktérium-taxonokat és metabolikus funkciókat. A tanulmány UC-ben az FMT-válaszra prediktív mikrobiális és metabolit-szignatúrákat azonosít, támogatva a donor-szelekciót és a válasz-stratifikációt.

[463] Porcari S, Benech N, Valles-Colomer M et al. Key determinants of success in fecal microbiota transplantation: from microbiome to clinic. Cell Host Microbe. 2023. Link

Áttekintés az FMT sikerét meghatározó tényezőkről, amelyek átfogják a donor- és recipiens-tényezőket (mikrobiom-diverzitás és -összetétel, immunstátusz, gazda-genetika) és az eljárási tényezőket (széklet-mennyiség, infúziók száma, beadási út, adjuváns kezelések). A klinikai siker szoros összefüggésben áll a donor mikrobiális megtelepedésének mértékével. A szerzők szerint a legkorszerűbb mikrobiom-technológiák integrálása felülvizsgált konceptuális keretekkel – és a labor- és klinikai munkafolyamatok szorosabb összekapcsolása – javítani fogja az FMT-protokollokat és -eredményeket a CDI-n túli indikációkban is.

[464] Paramsothy S, Kamm MA, Kaakoush NO et al. Multidonor intensive faecal microbiota transplantation for active ulcerative colitis: a randomised placebo-controlled trial. Lancet. 2017. Link

Paramsothy és munkatársai a FOCUS-vizsgálatot közlik a Lancet-ben (2017): többdonoros, intenzív fekális mikrobióta transzplantáció (FMT) randomizált, placebokontrollált tanulmánya aktív colitis ulcerosában. 81 enyhe-mérsékelt aktív CU-s felnőtt kapott vagy poolozott donor FMT-t, vagy placebo-beöntést – kolonoszkópos indukciós infúzió után heti 5 napi beöntés 8 héten át. A 8. heti elsődleges végpont (szteroidmentes klinikai remisszió endoszkópos remisszióval/válasszal) FMT-vel 27%, placebóval 8% (p=0,021). Reagálóknál nőtt a mikrobiális diverzitás, csökkent a Fusobacterium, nőtt az Eubacterium és Roseburia. A vizsgálat a többdonoros, intenzív dózisú FMT-t hiteles CU-terápiás stratégiaként pozicionálta.

[465] Terveer EM, van Beurden YH, Goorhuis A et al. How to Establish and Run a Stool Bank. Clin Microbiol Infect. 2017. Link

A Holland Donor Széklet Bank (NDFB) működésének leírása, amelyet 2015-ben alapítottak standardizált FMT-készítmény biztosítására visszatérő CDI-ben. A dokumentum standard működési eljárásokat határoz meg a donor-toborzásra, -szelekcióra és -szűrésre, valamint a fagyasztott székletszuszpenziók előállítására, tárolására és elosztására. A protokollok jelentősen eltérőek voltak országok és intézmények között, és európai jogszabályi keretek a székletszuszpenzióra akkoriban hiányoztak. A munka referenciamodellt nyújt a nemzeti székletbank-irányításhoz.

[466] Hong AS, Yu WY, Hong JM, Cross CL, Azab M, Ohning G, Jayaraj M. Proton pump inhibitor in upper gastrointestinal fecal microbiota transplant: A systematic review and analysis. J Gastroenterol Hepatol. 2020.

Szisztematikus áttekintés a felső GI úton (kapszula/orális) adott FMT és a protonpumpa-gátlók kapcsolatáról: 233 betegen a kezelés sikertelensége hasonló volt PPI-vel (20,6%) és anélkül (22,6%); nincs bizonyíték a PPI-k rutinszerű elhagyásának előnyére FMT előtt, így az indikáltan szedett PPI-ket nem szükséges megszüntetni.

[467] Wallace, J. L. Prostaglandins, NSAIDs, and Gastric Mucosal Protection: Why Doesn't the Stomach Digest Itself?. Physiological Reviews. 2008. Link

Áttekintés a gyomor nyálkahártya-védekezési mechanizmusairól és arról, hogy az NSAID-ok hogyan bontják meg azokat, a prosztaglandin-útvonalra fókuszálva, amelyet 1971-ben fedeztek fel, amikor kimutatták, hogy az aszpirin és az NSAID-ok blokkolják a prosztaglandin-szintézist. A prosztaglandinok lényegében a nyálkahártya-védekezés minden aspektusát modulálják, és gátlásuk növeli a nyálkahártya-sérülés iránti fogékonyságot, krónikus NSAID-használat mellett klinikailag jelentős fekélybetegséget okozva. Az áttekintés két évtizednyi kutatást összegez, amely azonosította az NSAID által kiváltott eseményeket, amelyek hozzájárulnak a fekélyképződéshez és a gyógyulás zavarához, a prosztaglandin-biológiát helyezve a GI biztonsági farmakológia központjába.

[468] Zipursky JS, Sidorsky TI, Freedman CA, Sidorsky MN, Kirkland KB. Patient attitudes toward the use of fecal microbiota transplantation in the treatment of recurrent Clostridium difficile infection. Clin Infect Dis. 2012. Link

Strukturált felmérés 192 betegnél (48%-os válaszadási arány), amely az FMT-vel kapcsolatos hajlandóságot vizsgálta visszatérő CDI esetén. A válaszadók 70%-a nő, 59%-a 49 év feletti volt. Csak hatékonysági adatok alapján 162 válaszadó (85%) választotta az FMT-t és 29 (15%) az önálló antibiotikumot. Miután megismerték az FMT széklet-jellegét, 16 válaszadó váltott antibiotikumra, de az FMT-választás aránya érdemben nem változott (154/192, 81%; P=0,15). Az eredmények cáfolják azt a feltevést, hogy az esztétikai aggályok hajtják az alacsony FMT-elfogadottságot, és megfelelő tájékoztatás esetén támogatják a betegek nyitottságát.

[469] Ianiro G, Bibbo S, Scaldaferri F et al. Fecal Microbiota Transplantation in Inflammatory Bowel Disease: Beyond the Excitement. Medicine (Baltimore). 2014. Link

Szisztematikus áttekintés az FMT-ről gyulladásos bélbetegségben (IBD), amely 31 publikációt azonosított – főleg eset-jelentéseket és esetsorozatokat, valamint 8, kis kohorszokat bevonó nyílt címkés vizsgálatot. Az áttekintés idején összesen 133 IBD-beteg részesült FMT-ben. A szerzők kritikailag értékelték a hatékonyságot, biztonságosságot és eljárási paramétereket. Az eredmények heterogén, korai bizonyítékot tükröznek ígéretes, de inkonzisztens jelekkel, ami megfelelően dimenzionált, kontrollált vizsgálatok szükségességét támasztja alá az IBD rutinszerű FMT-kezelése előtt.

[470] Staley C, Khoruts A, Sadowsky MJ. Contemporary Applications of Fecal Microbiota Transplantation to Treat Intestinal Diseases in Humans. Arch Med Res. 2017. Link

Áttekintő közlemény (Staley, Khoruts, Sadowsky, Arch Med Res 2017) a széklet-mikrobiota-transzplantáció (FMT) korszerű klinikai alkalmazásairól emberi bélbetegségekben. Az FMT – egészséges donortól származó bélmikrobiota átvitele a mikrobaközösség sokszínűségének és működésének helyreállítására – jól megalapozott alternatív terápiává vált a visszatérő Clostridium difficile-fertőzés kezelésében. A szerzők kitérnek arra is, hogy klinikai vizsgálatok és állatmodellek alapján az FMT ígéretes lehet gyulladásos bélbetegségek és metabolikus szindróma kezelésében.

[471] {U.S. Food, Drug Administration. FDA Approves First Fecal Microbiota Product (Rebyota). . 2022. Link

FDA-közlemény: 2022. november 30-án az amerikai FDA jóváhagyta a Rebyota-t (fecal microbiota, live-jslm; korábban RBX2660, Ferring/Rebiotix) – az első engedélyezett széklet-mikrobióta készítményt – a visszatérő Clostridioides difficile-fertőzés (CDI) megelőzésére felnőtteknél (≥18 év), a visszatérő CDI antibiotikum-kezelésének befejezése után. Rektálisan, egyszeri adagban alkalmazzák.

[472] {U.S. Food, Drug Administration. FDA Approves First Orally Administered Fecal Microbiota Product (Vowst). . 2023. Link

FDA-közlemény: 2023 áprilisában az amerikai FDA jóváhagyta a Vowst-ot (fecal microbiota spores, live-brpk; korábban SER-109, Seres) – az első szájon át adható széklet-mikrobióta készítményt – a visszatérő CDI megelőzésére felnőtteknél, a visszatérő CDI antibiotikum-kezelése után. A rektális Rebyota-val szemben a Vowst tisztított bakteriális spórákat tartalmazó orális kapszula.

[474] Smith MB, Kelly C, Alm EJ. Policy: How to regulate faecal transplants. Nature. 2014. Link

Smith, Kelly és Alm 2014-es Nature-szakpolitikai cikke a fekális mikrobióta transzplantáció (FMT) arányos, tudományos alapú szabályozása mellett érvel. Az FDA visszatérő CDI-re vonatkozó enforcement discretion-je nyomán vizsgálják, hogy a széklet gyógyszerként, szövetként vagy új kategóriaként szabályozandó-e. Kiemelik a túlszabályozás (a betegek nem biztonságos DIY-eljárások felé fordulnak) és az alulszabályozás (donor-szűrési hiányok, off-label terjeszkedés) kockázatait. Lépcsőzetes keretet javasolnak: enyhébb felügyelet bevett indikációkra (CDI), szigorúbb vizsgálat-alapú felügyelet kísérletes indikációkra, egységes biztonsági regiszter. Az ajánlások formálták az EU- és US-szabályozási vitát.

[475] Ianiro G, Mullish BH, Kelly CR et al. Screening of faecal microbiota transplant donors during the COVID-19 outbreak: suggestions for urgent updates from an international expert panel. Lancet Gastroenterol Hepatol. 2020. Link

Nemzetközi szakértői panel 2020-as ajánlása: a COVID-19-járvány miatt a székletdonor-szűrésbe SARS-CoV-2-re vonatkozó kérdőívet és molekuláris (RT-PCR) tesztelést kell beilleszteni, így a SARS-CoV-2-szűrés 2020-tól a standard FMT-donorprotokoll részévé vált.

[476] DeFilipp Z, Bloom PP, Torres Soto M et al. Drug-Resistant E. coli Bacteremia Transmitted by Fecal Microbiota Transplant. New England Journal of Medicine. 2019. Link

Esetbeszámoló két betegről, akiknél független FMT-vizsgálatokat követően ESBL-termelő Escherichia coli bakterémia alakult ki; mindkét esetet ugyanahhoz a székletdonorhoz kötötték genomi szekvenálással, és az egyik beteg meghalt. A közlemény kiemeli a multirezisztens kórokozók FMT-vel történő átadásának kockázatát, és támogatja a szigorúbb donorszűrési protokollokat. A jelentés alapozza meg a szabályozói módosításokat, amelyek minden FMT-donoranyagra multirezisztens kórokozó-szűrést írnak elő.

[477] Hourigan SK, Oliva-Hemker M. Fecal Microbiota Transplantation in Children: A Brief Review. Pediatr Res. 2016. Link

Áttekintés az FMT alkalmazásáról gyermekkori CDI-ben és IBD-ben, kiemelve, hogy a gyermekek fejlődő mikrobiomja eltér a viszonylag stabil felnőtt mikrobiomtól, és módosított protokollokat igényelhet. A szerzők összefoglalják a publikált gyermekgyógyászati tapasztalatot, és tárgyalják a speciális szempontokat – dozírozás, donorszűrés, beadási út, etika. Klinikai keretet ad gyermekkori FMT-döntésekhez CDI-ben és IBD-ben, ahol az adatok korlátozottak.

[478] Sokol H, Landman C, Seksik P et al. Fecal microbiota transplantation to maintain remission in Crohn's disease: a pilot randomized controlled study. Microbiome. 2020. Link

Randomizált, egyszeresen vak, sham-kontrollált pilot vizsgálat FMT-vel kolon vagy ileo-kolon Crohn-betegségben szenvedő felnőtteknél, szteroid-indukált klinikai remisszióban. A betegeket remisszióban randomizálták FMT-re vagy sham-transzplantációra kolonoszkópia során; a kortikoszteroidot fokozatosan csökkentették, és a 6. héten kontroll-kolonoszkópiát végeztek. A vizsgálat az első randomizált adatokat szolgáltatja FMT-vel CD-remisszió-fenntartására, szerény jelekkel, amelyek a mikrobiális megtelepedést a klinikai válasz lehetséges mozgatórugójaként mutatják be, és nagyobb megerősítő vizsgálatokat alapoznak meg.

[479] Cook MD, Allen JM, Pence BD et al. Exercise and gut immune function: evidence of alterations in colon immune cell homeostasis and microbiome characteristics with exercise training. Immunol Cell Biol. 2016. Link

Áttekintés a rendszeres fizikai aktivitásról mint gyulladáscsökkentő tényezőről, amelynek hatásai a bélmikrobiomra is kiterjednek. A testmozgás részben a mikrobiom összetételének kedvező eltolódásán és a bél immunfunkciójának javulásán keresztül csökkentheti a gyulladásos betegségek iránti fogékonyságot. A szerzők integrálják az állatkísérletes és humán adatokat, amelyek mérsékelt testmozgást társítanak fokozott mikrobiális diverzitással és butirát-termelő taxonokkal. A munka támogatja a fizikai aktivitást a bélmikrobiota–immun tengely nem-farmakológiai modulátoraként.

[480] Costello EK, Lauber CL, Hamady M, Fierer N, Gordon JI, Knight R. Bacterial community variation in human body habitats across space and time. Science. 2009. Link

Az emberi mikrobiota tér- és időbeli felmérése 7–9 egészséges felnőttön legfeljebb 27 testtáji mintával, négy időpontban. A közösségi összetételt elsősorban a testtáj határozta meg; egy táj belül a személyek közötti variabilitás magas volt, míg az egyénen belüli időbeli változékonyság minimális. A bőr-tájak sokszínűbb közösségeket hordoztak, mint a bél és a száj, és különböztek a közösség-összeállási mintázatban. Az adatok lefektetik az emberi mikrobiota egészséges biogeográfiai alapvonalát, és referenciát adnak a betegségekkel társuló eltérésekhez.

[481] Arpaia N, Campbell C, Fan X et al. Metabolites produced by commensal bacteria promote peripheral regulatory T-cell generation. Nature. 2013. Link

Mechanisztikus vizsgálat, amely kimutatja, hogy a mikrobiális metabolikus melléktermékeket a gazdasejtek érzékelik, és modulálják a bélrendszeri regulatórikus T-sejtek (Treg) képződését. A munka összekapcsolja a kommenzális mikrobiális anyagcserét a bél-immunhomeosztázissal Foxp3+ Treg-sejteken keresztül, és azonosítja a mikrobiális jeleket a gyulladáscsökkentő T-sejt-differenciáció hajtóerejeként. Az eredmények molekuláris hidat képeznek az étrend, a mikrobiális anyagcsere és a nyálkahártya-immunszabályozás között, támogatva a gyulladásos betegségek mikrobiom-célzott stratégiáit.

[482] Furusawa Y, Obata Y, Fukuda S et al. Commensal microbe-derived butyrate induces the differentiation of colonic regulatory T cells. Nature. 2013. Link

Egéren végzett mechanisztikus vizsgálat, amely kimutatja, hogy a butirát – Clostridia által étrendi rost-fermentációval termelt SCFA – kolon-regulatórikus T-sejtek (Treg) differenciációját indukálja. NMR-alapú metabolomika kimutatta, hogy a lumináris SCFA-koncentrációk pozitívan korreláltak a vastagbél Treg-sejtszámával. A butirát hiszton-dezacetiláz-gátláson keresztül hatott a Foxp3 lókusz szabályozására. Az eredmény a butirátot a nyálkahártya immuntolerancia mikrobiális mediátoraként azonosítja, és támogatja a butirát-fokozó intervenciókat gyulladásos bélbetegségben.

[483] Baxter NT, Schmidt AW, Venkataraman A, Kim KS, Martens EC, Schloss PD. Dynamics of Human Gut Microbiota and Short-Chain Fatty Acids in Response to Dietary Interventions with Three Fermentable Fibers. mBio. 2019. Link

Kéthetes étrendi beavatkozás 174 egészséges fiatal felnőttnél: rezisztens burgonyakeményítő (RPS), rezisztens kukorica-keményítő (RMS), inulin vagy hozzáférhető kukoricakeményítő-kontroll. Az RPS okozta a legnagyobb teljes SCFA- és butirát-növekedést. A legtöbb mikrobiom Bifidobaktérium-növekedéssel reagált RPS-re, de a Ruminococcus bromii vagy Clostridium chartatabidum emelkedését mutató válaszolók értek el a legmagasabb butirát-koncentrációt. A vizsgálat szubsztrát- és taxon-specifikus utakat mutat ki a butirát-dúsításra, megalapozva a személyre szabott prebiotikus stratégiákat.

[484] Aggarwala, V., Mogno, I., Li, Z., et al. Precise quantification of bacterial strains after fecal microbiota transplantation delineates long-term engraftment and explains outcomes. Nature Microbiology. 2021. Link

A szerzok egy torzslii (strain-level) kovetesi keretrendszert (Strainer) fejlesztettek shotgun metagenomikai adatokra, es 13 FMT-kezeles longitudinalis elemzeseben a donor-torzsek ~71%-anak stabil megtelepedeset mutattak ki akar 5 evvel a beavatkozas utan. A donor-torzsek megtelepedesenek merteke 100%-os precizitassal es 95%-os recall-lal magyarazta a klinikai kimenetelt (relapszus vs. siker).

[485] Estaki M, Pither J, Baumeister P et al. Cardiorespiratory fitness as a predictor of intestinal microbial diversity and distinct metagenomic functions. Microbiome. 2016. Link

Nagy átbocsátóképességű szekvenálási vizsgálat 39 egészséges résztvevőnél, hasonló életkor, BMI és étrend mellett, de eltérő kardiorespiratorikus fittséggel; a széklet SCFA-mennyiségét gázkromatográfiával mérték. A csúcs oxigénfelvétel (VO2peak), a kardiorespiratorikus fittség aranystandardja, a mikrobiális taxonómiai gazdagság varianciájának több mint 20%-át magyarázta, az egyéb tényezőktől, köztük az étrendtől függetlenül. A VO2peak nem magyarázta a béta-diverzitás varianciát. A vizsgálat összekapcsolja a fizikai fittséget a bélmikrobális alfa-diverzitással, támogatva a testmozgást mint mikrobiom-moduláló intervenciót.

[486] Valles-Colomer M, Falony G, Darzi Y et al. The neuroactive potential of the human gut microbiota in quality of life and depression. Nat Microbiol. 2019. Link

Nagyléptékű metagenomikai vizsgálat a Flemish Gut Flora Project-ben (n=1 054) független adathalmazokon történő ismétléssel (összesen n=1 070), amely a mikrobiom-jellemzők és a gazdaszervezet életminősége, valamint depressziója közötti korrelációkat értékelte. A butirát-termelő Faecalibacterium és Coprococcus következetesen magasabb életminőség-mutatókkal társultak, míg a Coprococcus és Dialister hiánya depresszióval, függetlenül az antidepresszáns-használattól. A vizsgálat populáció-szintű bizonyítékot ad a bélmikrobiota mentális egészséggel és depresszióval kapcsolatos szignatúrájára.

[487] Khoruts A, Sadowsky MJ. Understanding the mechanisms of faecal microbiota transplantation. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2016. Link

Mechanisztikus áttekintés az FMT-ről visszatérő C. difficile-fertőzésben, amely összefoglalja a javasolt hatásmechanizmusokat: a C. difficile és az FMT-vel bevitt kommenzálisok közötti közvetlen kompetíció, a másodlagos epesav-anyagcsere helyreállítása (amely gátolja a C. difficile spóracsírázását) és a bélbarrier helyreállítása a nyálkahártya-immunrendszer stimulálásán keresztül. Az áttekintés konszolidálja az FMT mechanisztikus alapjait CDI-ben, és transzlációs implikációkat emel ki ezeket az útvonalakat célzó tervezett mikrobiális terápiákra.

[488] Li SS, Zhu A, Benes V et al. Durable coexistence of donor and recipient strains after fecal microbiota transplantation. Science. 2016. Link

Törzsszintű monitorozási vizsgálat, amely metagenomokból származó egynukleotidos variánsokat használt egy metabolikus szindróma FMT-vizsgálatból, a donor mikrobiális megtelepedésének kvantifikálására. A donor és recipiens törzsek kiterjedt együttélését figyelték meg, amely 3 hónapig fennmaradt az FMT után. Az azonos faji törzs-megtelepedés gyakrabban sikerült, mint új faj bevitele, ez utóbbi az egészséges egyének ingadozási tartományán belül maradt. Az azonos donortól származó recipiensek korrelált megtelepedési mintázatot mutattak. Az adatok pontosítják az FMT utáni törzsdinamika megértését metabolikus betegségben.

[489] Burkitt DP, Walker ARP, Painter NS. Effect of dietary fibre on stools and transit-times, and its role in the causation of disease. Lancet. 1972. Link

Burkitt, Walker és Painter 1972-es mérföldkő Lancet-tanulmánya: az alacsony rostbevitel megnöveli a béltranzit-időt és csökkenti a széklettömeget, amit számos nyugati civilizációs betegség (vastagbélrák, divertikulózis, székrekedés, szív-érrendszeri betegségek) kockázatához kapcsoltak – ez a „rost-hipotézis” alapvető forrása, amelyet később tanulmányok százai erősítettek meg.

[490] Flint HJ, Scott KP, Louis P, Duncan SH. The role of the gut microbiota in nutrition and health. Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology. 2012. Link

Flint, Scott, Louis és Duncan a Nature Reviews Microbiology-ban a bélmikrobióta táplálkozási és egészségügyi szerepét tekinti át. Részletezik, hogyan termel a Bacteroidetes és Firmicutes anaerob fermentációja az emészthetetlen szénhidrátokból rövid szénláncú zsírsavakat (acetát, propionát, butirát), amelyek a gazda energiájának 5–10%-át fedezik, szabályozzák az étvágyat, glükóz-homeosztázist és immunfunkciót. Kiemelik az elsődleges és másodlagos fermentálók közti cross-feedinget. A fehérje-aminosav-fermentáció kevésbé kedvező metabolitokat termel. Étrend-indukált eltolódásokat (magas rost, mediterrán, nyugati) és az obesitas, IBD, CVD, CRC kockázatra ható mechanizmusokat vázolnak.

[491] Reynolds A, Mann J, Cummings J, Winter N, Mete E, Te Morenga L. Carbohydrate quality and human health: a series of systematic reviews and meta-analyses. Lancet. 2019. Link

Reynolds és munkatársai 2019-es Lancet-sorozatban WHO-megbízásra publikált szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket közölnek a szénhidrátminőség és az egészség kapcsolatáról. 185 prospektív vizsgálat és 58 klinikai vizsgálat (>4600 résztvevő) adataiból: a magas étrendi rost (25–29 g/nap) 15–30%-os csökkenést mutat az összhalálozásban, kardiovaszkuláris mortalitásban, koszorúér-betegségben, stroke-ban, 2-es típusú diabéteszben és vastagbélrákban. A teljes kiőrlésű gabona hasonló védőhatású. Az alacsony glikémiás index/teher inkrementálisan hozzájárul. Legalább 25–29 g/nap rostbevitelt és teljes kiőrlésű gabonák prioritását javasolják populációs prevenciós stratégiaként.

[492] Sonnenburg ED, Sonnenburg JL. Starving our microbial self: the deleterious consequences of a diet deficient in microbiota-accessible carbohydrates. Cell Metab. 2014. Link

Konceptuális áttekintés, amely azt javasolja, hogy egy egészséges nyugati ember bélmikrobiotája maga is dysbiotikus lehet, és betegségekre hajlamosítson. A viszonylag stabil emberi genom és a változékony bélmikrobiom közötti aszimmetrikus plaszticitás gyors összeillethetetlenséget eredményezhet. A mikrobiota számára elérhető szénhidrátokban (MAC) szegény nyugati étrend megváltozott mikrobiális összetételt és funkciót szelektál, az immundiszreguláció pedig összeköti ezeket az eltolódásokat a gyulladás-alapú betegségekkel. A munka a nyugati életmódot a mikrobiom-közvetített krónikus betegség hajtóerejeként mutatja be.

[493] Rooks MG, Garrett WS. Gut microbiota, metabolites and host immunity. Nat Rev Immunol. 2016. Link

Áttekintés a mikrobiota–immunitás interakciókról, amely lefedi a mikrobiom-profilozás technológiai és számítási megközelítéseit és a legújabb mechanisztikus eredményeket. A mikrobiális közösségek, metabolitjaik és komponenseik elengedhetetlenek az immunhomeosztázishoz, és befolyásolják a gazdaszervezet immun-mediált betegségekre való fogékonyságát. Az áttekintés specifikus mikrobiális metabolitokra és bakteriális komponensekre fókuszál, amelyek mikrobiota–immunrendszer mutualizmust közvetítenek. A munka szintézist nyújt a mikrobiom-területre belépő immunológusoknak.

[494] Estruch R, Ros E, Salas-Salvadó J et al. Primary Prevention of Cardiovascular Disease with a Mediterranean Diet Supplemented with Extra-Virgin Olive Oil or Nuts. N Engl J Med. 2018. Link

A PREDIMED multicentrikus spanyol RCT 7 447 magas kockázatú résztvevőn (55–80 év, 57% nő, kiinduláskor kardiovaszkuláris betegség nélkül), akiket extraszűz olívaolajjal kiegészített mediterrán étrendre, vegyes diófélékkel kiegészített mediterrán étrendre vagy alacsony zsírtartalmú kontroll étrendre randomizáltak. Az elsődleges végpont nagy kardiovaszkuláris esemény volt (szívinfarktus, stroke vagy kardiovaszkuláris halál). Mindkét mediterrán kar szignifikánsan csökkentette a nagy kardiovaszkuláris eseményeket a kontrollhoz képest, mérföldkő-bizonyítékot adva a mediterrán étrend elsődleges prevenciós szerepére.

[495] De Filippis F, Pellegrini N, Vannini L et al. High-level adherence to a Mediterranean diet beneficially impacts the gut microbiota and associated metabolome. Gut. 2016. Link

Keresztmetszeti vizsgálat 153 olasz felnőttön, amely a bélmikrobiotát és a széklet-metabolomot értékelte a szokásos étrend-követés függvényében. A magasabb mediterrán étrend-követés megnövekedett mikrobiom-eredetű metabolitokkal – köztük SCFA-kkal – és nagyobb rost-bontó taxon-abundanciával társult. Az alacsonyabb követés állati fehérje-eredetű metabolitok felé tolódó metabolommal járt. A vizsgálat a szokásos mediterrán étrendet a bélrendszeri egészséggel összhangban álló mikrobiota–metabolom profilhoz köti, és támogatja az étrend–mikrobiom kölcsönhatást mint az egészség-előnyök közvetítőjét.

[496] Selma MV, Espín JC, Tomás-Barberán FA. Interaction between phenolics and gut microbiota: role in human health. J Agric Food Chem. 2009. Link

Áttekintés az étrendi fenolos vegyületek bélmikrobiális átalakulásáról, amely gyakran szükséges a felszívódás előtt, és modulálja biológiai aktivitásukat. Bár az étrend több ezer fenolt tartalmaz, a mikrobiális lebontás kisebb számú bioaktív metabolitra konvergál. A szerzők összefoglalják a polifenol-osztályok mikrobiális lebontási útvonalait és a felelős organizmusokat, támogatva az integrált étrend–mikrobiom–farmakológia megközelítést.

[497] Koeth RA, Wang Z, Levison BS et al. Intestinal microbiota metabolism of l-carnitine, a nutrient in red meat, promotes atherosclerosis. Nat Med. 2013. Link

Mechanisztikus vizsgálat, amely kimutatja, hogy az étrendi L-karnitin (vörös húsban gazdag) bélmikrobiális anyagcseréje trimetilamint és trimetilamin-N-oxidot (TMAO) termel, és felgyorsítja az ateroszklerózist egerekben. Mindenevő emberek szignifikánsan több TMAO-t termeltek, mint a vegánok vagy vegetáriánusok L-karnitin-bevitel után, mikrobiota-függő mechanizmuson keresztül. Specifikus bakteriális taxonok korreláltak a TMAO-termeléssel. A munka megalapozza a vörös hús → mikrobiota → TMAO → ateroszklerózis transzlációs kardiovaszkuláris kockázati tengelyt.

[498] Gutiérrez-Díaz I, Fernández-Navarro T, Sánchez B, Margolles A, González S. Mediterranean diet and faecal microbiota: a transversal study. Food Funct. 2016. Link

Keresztmetszeti vizsgálat 31 felnőttön, akiknek nem volt korábbi rák, autoimmun vagy emésztőszervi betegség-diagnózisuk; a mediterrán étrend-követés (éves FFQ) és a széklet-mikrobiota összetétele közötti összefüggéseket értékelte. A magasabb követés kedvező mikrobiális profilokkal társult, az egyes MD-komponensek specifikus taxonokkal korreláltak. A vizsgálat az olívaolaj és vörösbor melletti bizonyítékot kiterjeszti, és a teljes mediterrán mintázatot mikrobiotát formáló étrendként támogatja.

[499] Meslier V, Laiola M, Roager HM et al. Mediterranean diet intervention in overweight and obese subjects lowers plasma cholesterol and causes changes in the gut microbiome and metabolome independently of energy intake. Gut. 2020. Link

Meslier és munkatársai a Gut-ban (2020) 82 túlsúlyos és obes, nem diabéteszes felnőtt mediterrán diéta intervencióját közlik: 8 hét mediterrán vs. szokásos étrend, energia-megszorítás nélkül. A mediterrán karon csökkent a plazma-koleszterin, javult az inzulinérzékenység, csökkentek a gyulladásos markerek, valamint a mikrobiom- és metabolom-összetétel a kalóriabeviteltől függetlenül elmozdult. Fő válaszadók: Faecalibacterium prausnitzii és Roseburia fajok; az epesav- és SCFA-profilok kedvezően változtak. A mediterrán étrend kardiometabolikus haszna mikrobióta-közvetített mechanizmusokon keresztül, a kalóriaegyensúlyon túl is érvényesül.

[500] Fernandez MA, Marette A. Potential Health Benefits of Combining Yogurt and Fruits Based on Their Probiotic and Prebiotic Properties. Adv Nutr. 2017. Link

Fernandez és Marette az Advances in Nutrition-ban a joghurt és gyümölcs kombinációjának egészségügyi előnyeit tekinti át, 'probiotikum-prebiotikum' szinergiaként pozicionálva. A joghurt élő tejsavbaktériumokat (Lactobacillus, Streptococcus thermophilus, esetenként Bifidobacterium) és minőségi fehérjét ad; a gyümölcs fermentálható rostot és polifenolt. Áttekintik a szokásos joghurtfogyasztás és az alacsonyabb kardiometabolikus kockázat, jobb inzulinérzékenység, súlykontroll kapcsolatát. A polifenolok támogathatják a probiotikumok túlélését és bioaktivitását. Randomizált gyümölcs-joghurt vizsgálatokat sürgetnek; az ajánlás szerint a gyümölcsös joghurt egészségtelenebb snackeket válthat ki.

[501] Bode, L. Human milk oligosaccharides: every baby needs a sugar mama. Glycobiology. 2012. Link

Áttekintés a humán tej oligoszacharidokról (HMO), egy szerkezetileg sokszínű glikán-családról, amely az anyatejben bőséges és egyedi. Eredetileg a csecsemő mikrobiotája bifidus-faktoraként azonosították; ma már ismert, hogy az HMO-k tapadásgátló antimikrobiális szerekként hatnak (oldható csali-receptorok, amelyek megakadályozzák a kórokozók kötődését), valamint immunmodulátorok és agy-fejlődési szubsztrátok. Az áttekintés konszolidálja az HMO-biológiát, és HMO-alapú beavatkozásokat támogat a csecsemőkori fertőzés-megelőzésre és mikrobiota-fejlődésre.

[502] Holscher, H. D. Dietary fiber and prebiotics and the gastrointestinal microbiota. Gut Microbes. 2017. Link

Áttekintés azokról az étrendi stratégiákról – rostok és prebiotikumok fogyasztása – amelyek a gasztrointesztinális mikrobiotát és metabolikus működését célozzák egészségügyi előny érdekében. A legtöbb komplex szénhidrátot és növényi poliszacharidot nem emésztik az emberi enzimek, hanem a bélmikrobák fermentálják SCFA-vá és egyéb bioaktív metabolitokká. Az áttekintés összefoglalja a mechanizmusokat és klinikai alkalmazásokat, és a prebiotikum-bevitelt a mikrobiom-célzott betegségmegelőzés és kezelés elsődleges eszközeként mutatja be.

[503] Deleu S, Machiels K, Raes J, Verbeke K, Vermeire S. Short chain fatty acids and its producing organisms: An overlooked therapy for IBD?. EBioMedicine. 2021. Link

Áttekintés az SCFA-król (acetát, propionát, butirát) mint a bélmikrobiom és a bélrendszeri immunrendszer közös jelátviteli faktorairól gyulladásos bélbetegségben (IBD). Az SCFA-k befolyásolják a gazdaszervezet energia-anyagcseréjét, a bélbarrier integritását, az immunsejt-működést és az IBD aktivitását. Az áttekintés szerint a kereszttáplálkozási mechanizmusokról több kutatás szükséges, és az SCFA-kat IBD-ben kezelhető terápiás tengelyként mutatja be.

[504] Sonnenburg JL, Sonnenburg ED. Vulnerability of the industrialised microbiota. Science. 2019. Link

Konceptuális áttekintés, amely az emberi testet komplex mikrobiomot rejtő ökoszisztémaként mutatja be, ahol a közelmúlt életmódbeli változásai (antibiotikumok, fertőtlenítés, feldolgozott élelmiszer) jelentős és nehezen visszafordítható bélmikrobiota-eltolódásokat okoznak. Az áttekintés kiemeli, hogy a mikrobiota-eltérések ma az immun-, metabolikus és neuropszichiátriai betegségek széles spektrumához kapcsolódnak, és a mikrobiom-megőrzést népegészségügyi prioritásként tárgyalja.

[505] Metchnikoff, E. The Prolongation of Life: Optimistic Studies. London: Heinemann. 1907. Link

Metchnikoff 1907-es 'The Prolongation of Life: Optimistic Studies' monográfiája a modern probiotikum-gondolkodás alapszövege. A Nobel-díjas szerző javaslata: a káros baktériumok okozta bélrothadás ('autointoxikáció') hozzájárul az öregedéshez, és tejsavbaktériumokban gazdag fermentált tejtermékek – tipikusan bolgár joghurt – rendszeres fogyasztása kiszoríthatja a rothasztó flórát és meghosszabbíthatja az egészséges élethosszt. Megfigyeléseket dokumentál bolgár parasztok hosszú élete kapcsán. A mű bevezeti, hogy lenyelt élő baktériumok kolonizálhatják a belet és haszonnal járhatnak a gazdára – közvetlenül megelőlegezi a mai probiotikum-területet és a mikrobiom-öregedés kutatást.

[506] FAO/WHO. Health and Nutritional Properties of Probiotics in Food including Powder Milk with Live Lactic Acid Bacteria. Joint FAO/WHO Expert Consultation Report. 2001. (IV-4). 2001. Link

A 2001-es FAO/WHO Szakértői Konzultációs Jelentés ('Health and Nutritional Properties of Probiotics in Food including Powder Milk with Live Lactic Acid Bacteria') a probiotikumok alapító konszenzusa, amely az 'élő mikroorganizmusok, melyek megfelelő mennyiségben adva a gazdára egészségügyi haszonnal járnak' definíciót rögzíti. Minimumkövetelményeket állapít meg az azonosításra (genus, species, törzs), biztonsági értékelésre, eltarthatóság alatti viabilitásra és az egészségi állítások RCT-alapú igazolására. Genus/species/törzs nómenklatúrát ír elő a címkékre, szabályozási keretet ad – a későbbi ISAPP- és Codex Alimentarius-iránymutatás alapja. A definíció ma is nemzetközi használatban van.

[507] Suez J, Zmora N, Segal E, Elinav E. The pros, cons, and many unknowns of probiotics. Nat Med. 2019. Link

Áttekintés a mikrobiom-informált probiotikum-értékelésről, amely tárgyalja a probiotikumok bélrendszeri megtelepedését, a törzs-szintű aktivitást, a natív mikrobiomával való kölcsönhatást, a biztonságosságot és a gazdára gyakorolt hatást. Sok törzs és formuláció ellentmondásos klinikai eredménye a megtelepedés, gazda-válasz és indikáció heterogenitását tükrözi. Az áttekintés precíziós-probiotikum paradigmát javasol, amely a törzseket fiziológiai hatásokhoz és validált orvosi indikációkhoz köti.

[508] Shen NT, Maw A, Tmanova LL et al. Timely Use of Probiotics in Hospitalized Adults Prevents Clostridium difficile Infection: A Systematic Review With Meta-Regression Analysis. Gastroenterology. 2017. Link

Frissített szisztematikus áttekintés és meta-elemzés randomizált kontrollált vizsgálatokról, amelyek probiotikumokat értékeltek a CDI megelőzésére antibiotikumot kapó kórházi felnőtteknél (MEDLINE, EMBASE, IJPP, Cochrane Library). A szintézis szignifikáns CDI-incidenciacsökkenést mutatott ki probiotikus profilaxisra. Az eredmények támogatják a rutinszerű probiotikum-használatot kiegészítő CDI-megelőzésként kiválasztott magas kockázatú kórházi felnőtteknél, és tájékoztatják az irányelv-felülvizsgálatot.

[509] Shortt, C. The probiotic century: historical and current perspectives. Trends Food Sci Technol. 1999. Link

Shortt 1999-es Trends in Food Science and Technology áttekintése a 'probiotikum-századot' rajzolja meg: Metchnikoff 1907-es joghurt-hipotézisétől a Lactobacillus és Bifidobacterium kereskedelmi tejtermékekben való felfutásán át az 1990-es évek végi funkcionális élelmiszerekig. Összegzi a bélfunkció, immunmoduláció, laktóztolerancia és antimikrobiális hatások bizonyítékait kiválasztott törzsekre, miközben hangsúlyozza a vizsgálatok heterogenitását és a megalapozatlan marketing-állításokat. Jövőbeli prioritások: törzsspecifikus mechanisztikus munka, dózis-válasz vizsgálatok, szigorú egészségi-állítás-bizonyítás. A cikk az ISAPP előtti szabályozási tájat tükrözi.

[510] Swanson KS, Gibson GR, Hutkins R et al. The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics (ISAPP) consensus statement on the definition and scope of synbiotics. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2020. Link

ISAPP szakértői panel (2019) a szinbiotikum-definíciót frissítette: „élő mikroorganizmusokat és olyan szubsztrátum(oka)t tartalmazó keverék, amelyeket a gazdaszervezet mikroorganizmusai szelektíven hasznosítanak, és amely egészségügyi előnyt biztosít a gazdaszervezetnek”. A panel elutasította a szinbiotikum egyszerű probiotikum + prebiotikum definícióját, és előírta, hogy a kombináció kooperatívan működjön. Az állásfoglalás strukturálja a szinbiotikus területet az innováció, szabályozás és bizonyíték-generálás számára.

[511] Schrezenmeir J, de Vrese M. Probiotics, prebiotics, and synbiotics – approaching a definition. Am J Clin Nutr. 2001. Link

Schrezenmeir és de Vrese 2001-es American Journal of Clinical Nutrition-cikke a probiotikumok, prebiotikumok és szinbiotikumok széles körben idézett, működő definícióit fogalmazza meg. A probiotikum: életképes, definiált mikroorganizmusokat elégséges mennyiségben tartalmazó készítmény vagy termék, amely megváltoztatja a gazda mikroflóráját és kedvező egészségi hatást gyakorol. A prebiotikum: emészthetetlen élelmiszer-összetevő, amely szelektíven serkenti egy vagy néhány hasznos baktérium szaporodását vagy aktivitását. A szinbiotikum a kettő kombinációja. A szerzők mérési kritériumokat, bizonyíték-követelményeket és szabályozási vonzatokat tárgyalnak – előfutára a FAO/WHO és ISAPP konszenzusoknak.

[512] Markowiak P, Śliżewska K. Effects of Probiotics, Prebiotics, and Synbiotics on Human Health. Nutrients. 2017. Link

Áttekintés, amely a gasztrointesztinális traktust komplex mikrobiális ökoszisztémaként mutatja be, amely a gazdaszervezettel szinbiotikus koevolúcióban áll. A hasznos baktériumok tápanyagokat termelnek, megakadályozzák a bélrendszeri kórokozó-fertőzéseket és modulálják a normális immunválaszokat. Az áttekintés összefoglalja a stratégiákat – étrend, prebiotikumok, probiotikumok, FMT – a bélmikrobiota módosítására kedvező ökológiai egyensúly elérése, helyreállítása és fenntartása érdekében.

[513] Kukkonen K, Savilahti E, Haahtela T et al. Probiotics and prebiotic galacto-oligosaccharides in the prevention of allergic diseases: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. J Allergy Clin Immunol. 2007. Link

Randomizált vizsgálat 1 223 magas kockázatú gyermeket váró terhes nőnél, amely egy 4-törzses probiotikum + galakto-oligoszacharid kombinációt hasonlított össze placebóval. Az anyák a szülés előtt 2–4 hétig kapták a készítményt; a csecsemők ugyanezt a probiotikumot és prebiotikumot kapták. A beavatkozás az allergiás betegségek megelőzését értékelte az utódoknál. A vizsgálat magas színvonalú bizonyítékot ad a perinatális probiotikum + prebiotikum-kiegészítésre allergia-megelőzés céljából genetikailag fogékony csecsemőknél.

[514] Bermudez-Brito M, Plaza-Díaz J, Muñoz-Quezada S, Gómez-Llorente C, Gil A. Probiotic mechanisms of action. Ann Nutr Metab. 2012. Link

Áttekintés a probiotikumok hatásmechanizmusairól, a tejsavbaktériumokra és bifidobaktériumokra fókuszálva. A mechanizmusok közé tartozik a bélmikrobiota módosítása, a kompetitív tapadás a nyálkahártyához és epitéliumhoz, antimikrobiális anyagok termelése, a barrier-funkció fokozása és immunmoduláció. Az áttekintés konszolidálja a probiotikumok terápiás potenciáljának mechanisztikus alapjait betegségeken átívelően, megjegyezve, hogy törzs- és indikáció-specifikus bizonyíték szükséges.

[515] Asemi Z, Zare Z, Shakeri H, Sabihi SS, Esmaillzadeh A. Effect of multispecies probiotic supplements on metabolic profiles, hs-CRP, and oxidative stress in patients with type 2 diabetes. Ann Nutr Metab. 2013. Link

Randomizált kettős-vak placebo-kontrollált vizsgálat 54 cukorbeteg, 35–70 éves betegnél, akiket többfajú probiotikum-kiegészítésre vagy placebóra osztottak. A vizsgálat értékelte a metabolikus profilt, a nagy érzékenységű C-reaktív fehérjét (hs-CRP) és az oxidatív stressz markereket. A többfajú probiotikum-kiegészítés szignifikáns javulást eredményezett a metabolikus és gyulladásos markerekben a placebóhoz képest, és a többfajú probiotikumokat a 2-es típusú diabetes kezelésének kiegészítő beavatkozásaként támogatja.

[516] Farnworth, E. R. Kefir – a complex probiotic. Food Sci Technol Bull Funct Foods. 2005. Link

Farnworth 2005-ös Food Science and Technology Bulletin: Functional Foods áttekintése a kefirt komplex probiotikus, fermentált tejtermékként mutatja be. Összefoglalja a kefírszemcsék mikrobiális összetételét: stabil, szimbiotikus konzorcium tejsavbaktériumokkal (Lactobacillus, Lactococcus, Leuconostoc), ecetsav-baktériumokkal és élesztőkkel (Kluyveromyces, Saccharomyces), kefirán poliszacharid mátrixba ágyazva. Állat- és humánvizsgálatokban dokumentált hatások: antimikrobiális aktivitás, immunmoduláció, laktóztolerancia, koleszterin-csökkenés, esetleges antitumorális és antiallergiás tulajdonságok. Standardizálás, törzsszintű biztonsági értékelés és szigorú klinikai vizsgálatok hiányosak. A munka ma is kulcs-referencia a kefír mikrobiológiájában.

[517] Bourrie BCT, Willing BP, Cotter PD. The Microbiota and Health Promoting Characteristics of the Fermented Beverage Kefir. Front Microbiol. 2016. Link

Áttekintés a kefirről, egy komplex erjesztett tejtermékről, amelyet a tej tejsavbaktériumok és élesztők szinbiotikus erjesztésével állítanak elő egy kefir-szemcsében. A kefir csökkent koleszterinnel és ACE-gátlással, antimikrobiális aktivitással, tumorszuppresszióval, gyorsult sebgyógyulással és immunmodulációval (köztük allergia és asztma csökkentésével) társult. Az áttekintés összegzi a kefir bioaktív komponenseire vonatkozó bizonyítékokat, és funkcionális élelmiszer-jelöltként mutatja be kardiometabolikus és immun-egészségre.

[518] O'Sullivan O, Coakley M, Lakshminarayanan B et al. Alterations in intestinal microbiota of elderly Irish subjects post-antibiotic therapy. J Antimicrob Chemother. 2013. Link

Keresztmetszeti vizsgálat 185 idős ír alanyon (≥65 év), akik közül 42 a széklet-mikrobiota-profilozás előtt 1 hónapon belül kapott antibiotikumot. Az alanyok hosszú távú ápolási otthon, rehabilitációs osztály, nappali ellátás és otthon élő helyzetből származtak. Az antibiotikum-expozíció szignifikáns összetételi eltolódásokkal társult az életkori változásokon felül, az ellátási típus pedig módosította a zavar mértékét. Az adatok kvantifikálják az antibiotikum-vezérelt dysbiosist idős kohorszokban és az ellátási környezet szerepét a mikrobiota rezilienciájában.

[519] Pasteur, L. Mémoire sur la fermentation appelée lactique. Mémoires de la Société des Sciences, de l'Agriculture et des Arts de Lille. 1857. Link

Pasteur 1857-es 'Mémoire sur la fermentation appelée lactique' a mikrobiális fermentáció tudományának alapító dolgozata. Egy specifikus, a savanyú tejben lévő tejsavas fermentációért felelős mikroorganizmus izolálásával Pasteur megdöntötte a Liebig és Berzelius által képviselt kémiai-bomlási fermentációs elméletet, és bizonyította: a fermentáció élő mikrobák által hajtott biológiai folyamat. A módszertan – steril átoltás, definiált tápközeg, mikroszkópos azonosítás – az orvosi mikrobiológia sablonja lett. A munka közvetlenül megalapozza a modern probiotikum- és élelmiszer-fermentáció tudományát.

[520] Geison, G. L. The Private Science of Louis Pasteur. Princeton: Princeton University Press. 1995. Link

Geison 1995-ös 'The Private Science of Louis Pasteur' monográfiája (Princeton University Press) Pasteur tudományos pályafutását újraértékeli a személyes laboratóriumi jegyzetfüzetek alapján. Geison feszültségeket dokumentál Pasteur publikált állításai és tényleges kísérletes gyakorlata között, különösen a selyemhernyó-munkában, az anthrax-vakcinációban és a veszettség-vizsgálatokban. A könyv átkeretezi a hős-Pasteur narratívát mint gondosan szerkesztett nyilvános tudomány történetét, és történeti kontextust ad a mikrobiológia, fermentáció-tudomány, vakcináció és csírabetegség-elmélet alapításához. Kulcsreferencia az orvostörténetben és a laboratóriumi tudomány társadalmi epistemológiájában.

[521] Marsh AJ, O'Sullivan O, Hill C, Ross RP, Cotter PD. Sequence-based analysis of the bacterial and fungal compositions of multiple kombucha (tea fungus) samples. Food Microbiol. 2014. Link

Áttekintés a kombucháról, egy édesített teáról, amelyet baktériumok és élesztők szinbiózisa erjeszt cellulóz-pellikulában, etanolt, szén-dioxidot, szerves savakat (glükonsav, ecetsav, tejsav) és bioaktív metabolitokat termelve. A mikrobiális összetétel régóta vizsgálat fókuszában áll. Az áttekintés összegzi a kombucha mikrobiális ökológiájára és javasolt egészséghatásaira vonatkozó jelenlegi bizonyítékot, és olyan erjesztett italként mutatja be, amelynek funkcionális tulajdonságai plauzibilisek, de nem teljesen jellemzettek.

[522] Renaud S, de Lorgeril M. Wine, alcohol, platelets, and the French paradox for coronary heart disease. Lancet. 1992. Link

Renaud és de Lorgeril 1992-es Lancet-cikke vezette be a 'francia paradoxont': Franciaországban viszonylag alacsony a koszorúér-betegség halálozása a magas telített zsírbevitel ellenére. A szerzők szerint a mérsékelt vörösbor-fogyasztás – és a kapcsolódó polifenolok (resveratrol), az etanol trombocitaaggregáció-gátlása és a HDL-koleszterinre gyakorolt hatása – magyarázza az eltérést. Áttekintik a bor kardiovaszkuláris védőszerepét alátámasztó epidemiológiai és mechanisztikus bizonyítékokat. A cikk nagy hatást gyakorolt a táplálkozási epidemiológiára, antioxidáns-kutatásra és közegészségügyi kommunikációra, bár későbbi munka megkérdőjelezte az okozati értelmezést és a mediterrán étrend zavaró hatását emelte ki.

[523] Novelle MG, Wahl D, Diéguez C, Bernier M, de Cabo R. Resveratrol supplementation: Where are we now and where should we go? Ageing Res Rev. 2015. 2015. Link

Áttekintő közlemény (Novelle és mtsai, Ageing Res Rev 2015) a rezveratrol szupplementáció helyzetéről. A preklinikai adatok egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a rezveratrol – egy étrendi polifenol – egészségvédő hatású lehet és véd különféle betegségek, valamint öregedéssel összefüggő szövődmények ellen. A szerzők azonban kiemelik, hogy állatkísérletek és humán vizsgálatok összevetésekor nincs következetes bizonyíték a metabolikus és egyéb betegségekkel szembeni fokozott védelemre, és tárgyalják az állatmodellekről emberre való átültetés nehézségeit.

[524] Espín JC, González-Sarrías A, Tomás-Barberán FA. The gut microbiota: A key factor in the therapeutic effects of (poly)phenols. Biochem Pharmacol. 2017. Link

Áttekintés a (poli)fenolokról (PP), egy kémiailag sokszínű fitokémiai családról, amely a növényi eredetű nutracevtikumok és gyógynövény-készítmények aktív komponenseit adja. A PP-k jellemzően alacsony biohozzáférhetőséggel rendelkeznek, és nagyrészt változatlanul jutnak el a vastagbélig, ahol kétirányú kapcsolatba lépnek a bélmikrobiotával: a PP-k modulálják a mikrobiális összetételt, a bélmikrobák pedig bioaktív metabolitokká bontják a PP-ket. Az áttekintés konszolidálja a PP–mikrobiota interakciókat mint a farmakológiai aktivitás és a nagy egyének közötti változékonyság központi elemét.

[525] Dueñas M, Muñoz-González I, Cueva C et al. A survey of modulation of gut microbiota by dietary polyphenols. Biomed Res Int. 2015. Link

Áttekintés a polifenolok bélmikrobiotát moduláló hatásáról kísérleti elrendezés szerint: batch-tenyészetek, gasztrointesztinális szimulátorok, állatmodellek és humán beavatkozási vizsgálatok. A bizonyítékok következetes, polifenol-vezérelt eltolódást mutatnak hasznos taxonok (Bifidobaktérium, Lactobacillus) felé és a bioaktív polifenol-metabolitok mikrobiota-függő képződését. Az áttekintés strukturált szintézist nyújt a polifenol–mikrobiota területről, támogatva a transzlációs kutatást és étrendi ajánlásokat.

[526] Singh RK, Chang HW, Yan D et al. Influence of diet on the gut microbiota and implications for human health. J Transl Med. 2017. Link

Szisztematikus áttekintés arról, hogyan formálják a gyakori táplálkozási összetevők a bélmikrobiotát, hatással a gyulladásos bélbetegségre, elhízásra, 2-es típusú cukorbetegségre, kardiovaszkuláris betegségre és daganatra. A táplálkozási változtatások 24 órán belül nagyléptékű mikrobiális eltolódásokat válthatnak ki. Bizonyos élelmiszertípusok fogyasztása előrejelezhető eltolódásokat okoz a gazda bakteriális nemzetségeiben, és ezek identitása befolyásolja a gazda immun- és metabolikus paramétereit. A szerzők kiemelik a táplálkozáson keresztüli mikrobiota-moduláció terápiás potenciálját.

[527] Bang HO, Dyerberg J, Sinclair HM. The composition of the Eskimo food in north western Greenland. Am J Clin Nutr. 1980. Link

50 északnyugat-grönlandi felnőtt (egyenlő nemi arány) duplikált étkezési mintáit elemezték víz-, hamu-, fehérje-, zsír-, zsírsav-, koleszterin- és szénhidráttartalomra 1976-ban, majd összevetették tipikus dán étrenddel. A főbb élelmiszer a fóka és a hal volt. Az eszkimó étrend feltűnően gazdagabb volt többszörösen telítetlen zsírsavakban, a többszörösen telítetlen/telített zsírsav arány 0,84 volt szemben a dánok 0,24-ével. Az eredmények dokumentálják azt a tengeri zsírdomináns táplálkozási profilt, amely a populáció történelmileg alacsony kardiovaszkuláris betegség-arányának hátterében áll.

[528] Dyerberg J, Bang HO, Stoffersen E, Moncada S, Vane JR. Eicosapentaenoic acid and prevention of thrombosis and atherosclerosis?. Lancet. 1978. Link

Dyerberg, Bang, Stoffersen, Moncada és Vane 1978-as Lancet-cikke szerint a tengeri étrend eikozapentaénsava (EPA) megelőzi a trombózist és atheroszklerózist. A grönlandi inuitok alacsony iszkémiás szívbetegség-incidenciájára alapozva – a magas zsírbevitel ellenére – bemutatják, hogy az EPA versenyez az arachidonsavval a trombocita-eikozanoid-útvonalakban, kevesebb proaggregatorikus tromboxánt és több vazodilatatórikus, prosztaciklin-szerű vegyületet termel. A munka mechanisztikus alapot adott az omega-3 kardiovaszkuláris hipotézisnek, évtizedes halolaj-kiegészítés és halfogyasztás klinikai vizsgálatait motiválva. A táplálkozási kardiológia citation-classic műve.

[529] Simopoulos, A. P. An Increase in the Omega-6/Omega-3 Fatty Acid Ratio Increases the Risk for Obesity. Nutrients. 2016. Link

A nyugati étrendek omega-6/omega-3 aránya a humán evolúció során jellemző 1:1-ről napjainkra 20:1-re vagy magasabbra tolódott, párhuzamosan az elhízás prevalenciájának növekedésével. Kísérleti vizsgálatok eltérő hatást mutattak az omega-6 és omega-3 között az adipogenezisben, a zsírszövet barnulásában, a lipid-homeosztázisban, az agy-bél-zsírszövet tengelyben és a szisztémás gyulladásban. Prospektív vizsgálatok megerősítik, hogy a magasabb omega-6 és a magasabb omega-6/omega-3 arány a vörösvértest-membrán foszfolipidjeiben növeli az elhízás kockázatát, míg a magas omega-3 csökkenti. A kiegyensúlyozott arány fenntartása fontos az elhízás megelőzésében és kezelésében.

[530] Noriega BS, Sanchez-Gonzalez MA, Salyakina D, Coffman J. Understanding the impact of omega-3 rich diet on the gut microbiota. Case Rep Med. 2016. Link

Az omega-3-ban gazdag étrendre adott bélmikrobiota-változások vizsgálata, abban a tágabb felismerésben, hogy az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak javítják a kardiometabolikus, gyulladásos és onkológiai zavarokat. Az előnyök jelentős részben az étrend indukálta bélmikrobiota-összetétel változásain keresztül érvényesülhetnek. A bélmikrobiomot formáló külső tényezők közül a táplálkozás hatása tűnik a legnagyobbnak.

[531] Cani PD, Amar J, Iglesias MA et al. Metabolic endotoxemia initiates obesity and insulin resistance. Diabetes. 2007. Link

A bakteriális lipopoliszacharid (LPS) inzulinrezisztenciát, elhízást és diabéteszt kiváltó tényezőként azonosított. A plazma LPS étkezés/böjt függvényében ingadozik, és 4 hetes magas zsírtartalmú étrend krónikusan 2-3-szorosára emelte ("metabolikus endotoxémia"), miközben növelte az LPS-tartalmú bélmikrobiota arányát. Egerekben folyamatos szubkután LPS-infúzióval 4 hét alatt indukált hasonló metabolikus endotoxémia reprodukálta a magas zsírtartalmú étrend fenotípusát: megemelkedett éhgyomri vércukor és inzulin, súlygyarapodás, zsírszöveti F4/80+ gyulladás és máj-trigliceridfelhalmozódás.

[532] O'Keefe SJD, Li JV, Lahti L et al. Fat, fibre and cancer risk in African Americans and rural Africans. Nat Commun. 2015. Link

A vastagbélrák előfordulása afroamerikaiakban (65/100 000) körülbelül 13-szor magasabb, mint vidéki dél-afrikaiakban (<5/100 000), és a különbség az állati fehérjéhez és zsírhoz, alacsony rosttartalomhoz, magasabb vastagbéli szekunder epesavakhoz és alacsonyabb rövidláncú zsírsavakhoz kötődik. Középkorú önkéntesek 2 hetes kontrollált étrendcseréje mindkét populációban kölcsönös változásokat eredményezett a nyálkahártya daganatkockázati biomarkereiben, mikrobiotában és metabolomban: az afroamerikaiaknál a magas rosttartalmú afrikai étrenden megnőtt a szacharolitikus fermentáció és butirátképzés, miközben elnyomódott a szekunder epesav-szintézis.

[533] Topping DL, Clifton PM. Short-chain fatty acids and human colonic function: roles of resistant starch and nonstarch polysaccharides. Physiol Rev. 2001. Link

A rezisztens keményítő (RS) és a nem-keményítő poliszacharidok (NSP), az étkezési rost fő összetevői, az emberi vastagbél baktériumai által rövidláncú zsírsavakká – főként acetáttá, propionáttá és butiráttá – fermentálódnak. Az SCFA-k serkentik a vastagbél véráramlását és folyadék-elektrolit felvételét; a butirát a kolonociták preferált szubsztrátja és támogatja a normál kolonocita-fenotípust. Egyes RS-típusok fermentációja preferenciálisan butirátképzést favorizál, mechanisztikus alapot adva a rostgazdag étrend vastagbél-egészségre gyakorolt hatásainak.

[534] Flint HJ, Scott KP, Duncan SH, Louis P, Forano E. Microbial degradation of complex carbohydrates in the gut. Gut Microbes. 2012. Link

A bélbaktériumok jóval nagyobb lebontó-enzim repertoárt hordoznak, mint az emberi gazda, különösen szénhidrátaktív enzimek tekintetében. A domináns Bacteroidetes – például a B. thetaiotaomicron – több száz glikozid-hidrolázzal rendelkezik és rugalmasan vált energiaforrást. Ugyanakkor a Firmicutes, Actinobacteria és Verrucomicrobia specializált elsődleges lebontói kritikusnak tűnnek a növényi sejtfalak, keményítőszemcsék és mucin bontásának megindításában. Az áttekintés bemutatja, hogyan fejtik ki egészségügyi hatásukat a prebiotikumok és egyéb étkezési szénhidrátok a táplálkozás-mikrobiota-metabolit hármas összjátékán keresztül.

[535] Ze X, Duncan SH, Louis P, Flint HJ. Ruminococcus bromii is a keystone species for the degradation of resistant starch in the human colon. ISME J. 2012. Link

Négy domináns amilolitikus vastagbél-baktérium közül a Ruminococcus bromii bizonyult kulcsfajnak (keystone) a rezisztens keményítő (RS2 és RS3) elsődleges lebontásában. Az E. rectale és a B. thetaiotaomicron korlátozottan hasznosította az RS-t, míg a B. adolescentis és az R. bromii hatékonyabb volt. Co-kultúrában az R. bromii egyedülállóan serkentette a többi faj RS-hasznosítását, még olyan közegben is, amely nem támogatta saját növekedését. R. bromii-szupplementáció hiányos egyének székletkultúráiba jelentősen fokozta az RS3 in vitro fermentációját, alátámasztva az R. bromii központi szerepét a vastagbéli RS-fermentációban.

[536] Snow, J. On the Mode of Communication of Cholera. 2nd ed. London: John Churchill. 1855. Link

Snow 'On the Mode of Communication of Cholera' című műve (2. kiadás, John Churchill, London, 1855; 1965-ös reprint) a modern epidemiológia és a víz közvetítette betegség-elmélet alapszövege. A londoni Soho kolera-haláleseteit térképezve és egy szennyezett Broad Street-i közkútra visszavezetve Snow bizonyította: a kolera nem 'miazma', hanem széklettel szennyezett víz lenyelése útján terjed. A szivattyúkar eltávolítása a környezeti epidemiológia kanonikus esete. A munka közvetlenül megalapozza a fekális-orális betegségátvitel megértését, a higiéniai beavatkozásokat, és a víz- és élelmiszer-biztonság szerepét a mikrobiális közegészségügyben.

[537] Johansson ME, Sjövall H, Hansson GC. The gastrointestinal mucus system in health and disease. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2013. Link

A mucinok nagy, erősen glikozilált fehérjék, amelyek védik a gasztrointesztinális lument. Az enterociták apikális transzmembrán mucinokat hordoznak, míg a kehelysejtek gélképző mucinokat szekretálnak. A vékonybélben egyetlen, le nem tapadt mucus-réteg van, amely cisztás fibrózisban kórosan letapadttá válik. A gyomor és a vastagbél kétrétegű mucus-rendszerrel rendelkezik; a vastagbélben a külső réteg a kommenzális baktériumok élőhelye, míg a belső letapadt réteg baktériumok számára átjárhatatlan és óránként megújul a felszíni kehelysejtek által, kritikus gátat képezve a mikrobiota és az epitél között.

[538] Wang DC, Peng XF, Chen WX, Yu M. The association of moisture intake and constipation among US adults: evidence from NHANES 2005-2010. BMC Public Health. 2025. Link

NHANES 2005–2010 (20+ év) keresztmetszeti elemzés: a nagyobb nedvesség-/folyadékbevitel szignifikánsan alacsonyabb székrekedés-kockázattal társult (OR 0,81; 95% CI 0,74–0,89). Elégtelen folyadék esetén a vastagbél több vizet szív vissza a székletből, szárazabb, keményebb székletet eredményezve – a székrekedés így a folyadék-egyensúly felbomlásának klinikai megnyilvánulása.

[539] Turnbaugh PJ, Hamady M, Yatsunenko T et al. A core gut microbiota in obese and lean twins. Nature. 2009. Link

Soványságra vagy elhízásra konkordáns felnőtt női monozigóta és dizigóta ikerpárok (és anyjuk) székletmikrobiom-elemzése 9 920 csaknem teljes hosszúságú 16S rRNS-szekvenciát és 2,14 Gb metagenomikai adatot adott 154 egyéntől. A családtagok osztoznak a bélmikrobiomon, de az egyes baktérium-vonalak konkrét összetétele egyénenként eltér; a kovariáció hasonló volt monozigóta és dizigóta ikerpárokban, ami arra utal, hogy a közös környezet és a gazda genotípusa együttesen formálja a bélmikrobiomot.

[540] and others. Health Effects and Therapeutic Potential of the Gut Microbe Akkermansia muciniphila. Nutrients. 2025. Link

Áttekintő közlemény az Akkermansia muciniphila bél-egészségben betöltött szerepéről: a nyákréteg lakója, a mucin-glikánokon él, és kulcsszerepet játszik a bélbarrier fenntartásában; hiánya nyákréteg-elvékonyodással, barrier-diszfunkcióval és gyulladással társul. A mucin O-glikoziláció (sialiláció, fukoziláció) határozza meg a nyák hidratáltságát és barrier-tulajdonságait.

[541] Fraser, G. E. Associations between diet and cancer, ischemic heart disease, and all-cause mortality in non-Hispanic white California Seventh-day Adventists. Am J Clin Nutr. 1999. Link

34 192 kaliforniai hetednapos adventista kohorszvizsgálata az étrend és krónikus betegségek közti összefüggéseket elemezte. Körülbelül 50%-uk hetente <1 alkalommal evett húst; a vegetáriánusok több paradicsomot, hüvelyest, diófélét és gyümölcsöt fogyasztottak. A heti >=3 alkalommal történő marhahús-fogyasztás férfiakban növelte a fatális iszkémiás szívbetegség (IHD) kockázatát (RR = 2,31 vs. vegetáriánusok); a heti >=5 dió-fogyasztás megfelezte az IHD kockázatát (RR ~0,5). Az IHD-élettartam kockázat ~31%-kal csökkent gyakori dióval és ~37%-kal férfi vegetáriánusoknál. A vastagbél- és prosztatarák kockázata magasabb volt nem-vegetáriánusokban (RR 1,88 és 1,54), és a gyakori marhahúsevőknél magasabb volt a hólyagrák-kockázat is.

[542] Orlich MJ, Singh PN, Sabaté J et al. Vegetarian dietary patterns and mortality in Adventist Health Study 2. JAMA Intern Med. 2013. Link

Az Adventist Health Study 2 prospektív kohorsz 96 469 hetednapos adventistát követett (elemzési minta 73 308) és öt étrendi minta szerinti mortalitást értékelt: nem-vegetáriánus, szemi-vegetáriánus, pesco-vegetáriánus, lakto-ovo-vegetáriánus és vegán. Cox-arányos hazard regresszió kontrollálta a demográfiai és életmódbeli zavaró tényezőket. Az eredmények szerint a vegetáriánus étrendi minták összefüggnek az összmortalitás csökkenésével, legmarkánsabb jellel a pesco-vegetáriánus és vegán csoportokban, az észak-amerikai növényi étrend-kimenetelek egyik legnagyobb adatbázisát adva.

[543] Conlon MA, Bird AR. The impact of diet and lifestyle on gut microbiota and human health. Nutrients. 2015. Link

Narratív áttekintés az étrend és más környezeti tényezők szerepéről a bélmikrobiota összetételének és metabolikus aktivitásának modulálásában, és ennek egészségügyi következményeiről. Molekuláris technológiák feltárták a bélmikrobiális közösségek komplexitását és egyéni variációját. A makrotápanyagok – különösen a szénhidrátok – erősen formálják a mikrobiota-összetételt, de számos kérdés tisztázatlan a konkrét szénhidrát-hatásokat illetően, és az étkezési zsírok és fehérjék hatása kevésbé jellemzett.

[544] Russell WR, Gratz SW, Duncan SH et al. High-protein, reduced-carbohydrate weight-loss diets promote metabolite profiles likely to be detrimental to colonic health. Am J Clin Nutr. 2011. Link

Keresztezett elrendezésű vizsgálat 17 elhízott férfin egy magas fehérjetartalmú/mérsékelt szénhidrátú (HPMC) és egy magas fehérjetartalmú/alacsony szénhidrátú (HPLC) étrendet hasonlított össze (4-4 hét) egy fenntartó étrendhez képest (7 nap). Mindkét magas fehérjetartalmú étrend növelte az elágazó szénláncú zsírsavak arányát és a fenil-ecetsav, valamint N-nitrozo-vegyületek széklet-koncentrációját – olyan mikrobiális metabolitokat, amelyek hosszú távon a vastagbél egészségére kedvezőtlenek. Az eredmények szerint a magas fehérjetartalmú, csökkentett szénhidrátú fogyókúrás étrendek a vastagbéli metabolit-profilt a kolorektális betegségkockázat markerei felé tolják.

[545] Flint HJ, Duncan SH, Scott KP, Louis P. Links between diet, gut microbiota composition and gut metabolism. Proc Nutr Soc. 2015. Link

Az étrend által vezérelt bélmikrobiota-összetétel változásokat és metabolikus kimeneteket áttekintő közlemény. A fajösszetétel étrendi változásra a szubsztrátkompetíción és a bélkörülmények tolerálásán keresztül reagál, és a metabolikus kimenetek – például az SCFA-k – egyrészt az étkezési szubsztrát-ellátástól, másrészt az étrend-mediálta összetétel-eltolódásoktól függnek. A fő metabolitok útvonalainak filogenetikai eloszlása előrehaladt: a butirát és a propionát különálló baktériumcsoportokhoz rendelhető, a propionát alternatív útvonalakon dezoxi-cukorból és laktátból is képződhet. Az egyes Firmicutes-ek laktát-keresztetetése (cross-feeding) támogatja a közösség stabilitását.

[546] Burr ML, Fehily AM, Gilbert JF et al. Effects of changes in fat, fish, and fibre intakes on death and myocardial reinfarction: diet and reinfarction trial (DART). Lancet. 1989. Link

Burr és munkatársai DART-vizsgálata (Diet and Reinfarction Trial, Lancet 1989) mérföldkő randomizált vizsgálat 2033 brit férfin miokardiális infarktus után. A résztvevők tanácsot kaptak a zsír-, olajos hal- vagy gabonarost-bevitel módosítására 2×2×2 faktoriális kialakításban. Két év után a hal-tanácsadó csoportban 29%-os összhalálozás-csökkenés volt a hal-tanácstól mentes csoporthoz képest; a zsír- vagy rost-változás önmagában nem befolyásolta a halálozást. A vizsgálat korai szekunder-prevenciós bizonyítékot adott az olajos hal (omega-3) infarktus utáni szerepére, és formálta a kardiológiai étrendi ajánlásokat.

[547] Tremaroli V, Bäckhed F. Functional interactions between the gut microbiota and host metabolism. Nature. 2012. Link

A bélmikrobiota gazda anyagcserére gyakorolt hatásmechanizmusait áttekintő közlemény az elhízás, kardiovaszkuláris betegségek és metabolikus szindrómák – köztük a 2-es típusú cukorbetegség – vonatkozásában. A mikrobiota modulálja a gazda metabolikus útvonalait a táplálékból nyert energia hatékonyságának javításával, valamint az étkezési és gazdaeredetű vegyületek bioaktivitásának módosításával. A mechanizmusok jobb megértése elősegíti a mikrobiotát célzó metabolikus betegségek kezelésének fejlesztését.

[548] Key TJ, Appleby PN, Rosell MS. Health effects of vegetarian and vegan diets. Proc Nutr Soc. 2006. Link

A vegetáriánus (hús, baromfi, hal nélküli) és vegán (tej és tojás nélküli) étrendet áttekintő közlemény, főleg jól képzett nyugati populációkban. Az étrend jellemzően magas gabona-, hüvelyes-, dió-, gyümölcs-, zöldség-, rost-, karotinoid-, folát-, C-, E-vitamin- és Mg-tartalmú, és alacsonyabb fehérje-, telített zsír-, hosszú láncú n-3 zsírsav-, retinol-, B12- és Zn-tartalmú (a vegánoknál különösen alacsony a B12 és a Ca). Keresztmetszeti adatok alacsonyabb BMI-t és plazma koleszterint, de magasabb homociszteint mutatnak; kohorsztanulmányok mérsékelt IHD-mortalitás csökkenést, de más fő halálokokban kis eltérést jeleznek az egészségtudatos nem-vegetáriánusokhoz képest.

[549] Tong TYN, Appleby PN, Bradbury KE et al. Risks of ischaemic heart disease and stroke in meat eaters, fish eaters, and vegetarians over 18 years of follow-up: results from the prospective EPIC-Oxford study. BMJ. 2019. Link

Az EPIC-Oxford prospektív kohorszba 48 188 kardiovaszkulárisan tünetmentes brit felnőttet (24 428 húsevő, 7 506 halevő, 16 254 vegetáriánus/vegán) vontak be és 18,1 évig követték. 2 820 iszkémiás szívbetegség és 1 072 stroke (519 iszkémiás, 300 vérzéses) eset került rögzítésre. Az eredmények az IHD és stroke kockázatát hasonlítják össze az étrendi csoportok között; a vizsgálat a vegetáriánus étrendi minták és kardiovaszkuláris kimenetelek nyugati populáción végzett legnagyobb prospektív értékelései közé tartozik.

[550] Tomova A, Bukovsky I, Rembert E et al. The Effects of Vegetarian and Vegan Diets on Gut Microbiota. Front Nutr. 2019. Link

A vegán/vegetáriánus és mindenevő egyének közti bélmikrobiota-összetételi különbségeket áttekintő közlemény. A növényi étrend változatosabb és stabilabb mikrobiális közösségekkel és bizonyos Bacteroidetes operatív taxonómiai egységek (OTU) magasabb előfordulásával jár. A rost konzisztensen növeli a tejsavbaktériumokat (Ruminococcus, E. rectale, Roseburia) és csökkenti a Clostridium és Enterococcus arányát. A polifenolok növelik a Bifidobacterium és Lactobacillus mennyiségét antipatogén, gyulladáscsökkentő és kardiovaszkuláris előnyökkel, miközben a magas rosttartalom hajtja a rövidláncú zsírsavak (acetát, propionát, butirát) termelését.

[551] Tap J, Furet JP, Bensaada M et al. Gut microbiota richness promotes its stability upon increased dietary fibre intake in healthy adults. Environ Microbiol. 2015. Link

6 hetes táplálkozási vizsgálat 19 egészséges felnőtton, akik napi 10 vagy 40 g étkezési rostot kaptak 5 napon át, 15 napos kimosási időszakokkal. A székletmintákat 16S piroszekvenálással, bélgenotoxicitási teszttel, metatranszkriptomikával és SCFA-analízissel vizsgálták. A rövid távú rostváltozások nem egyformán érintettek minden egyént, de egyénen belül szignifikáns nemzetség-szintű eltolódásokat okoztak. A magasabb kiindulási mikrobiota-richness magasabb stabilitással járt megnövelt rostbevitelnél, ami alátámasztja a richness mint étrendi-válasz determináns szerepét.

[552] Ridaura VK, Faith JJ, Rey FE et al. Gut microbiota from twins discordant for obesity modulate metabolism in mice. Science. 2013. Link

Elhízásra diszkordáns felnőtt női ikerpárok székletmikrobiotáját csíramentes egerekbe transzplantálták egér-tápot és USA-tipikus étrendet adva. A megnövekedett testtömeg, zsírtömeg és elhízás-asszociált metabolikus fenotípusok átvihetők voltak nyers és tenyésztett székletközösségekkel egyaránt. Az elhízott-mikrobiotás és a sovány-mikrobiotás egerek együtt-tartása megelőzte az elhízás kialakulását; a mentés a sovány mikrobiotából származó specifikus Bacteroidetes invázióján alapult. A hatás étrend-függő volt, és gyors, átvihető és módosítható étrend-mikrobiota interakciókat tár fel a testösszetételben.

[553] Zinöcker MK, Lindseth IA. The Western Diet–Microbiome-Host Interaction and Its Role in Metabolic Disease. Nutrients. 2018. Link

A nyugati étrendet áttekintő közlemény amellett érvel, hogy az étrendi minta a bélmikrobiom szerkezeti és viselkedésbeli változásain keresztül serkenti a gyulladást. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek által teremtett környezet egyedi szelekciós teret biztosít a gyulladásos betegségeket előmozdító mikrobák számára. A teljes értékű élelmiszereken alapuló étrend közös nevezőként jelenik meg az alacsony betegségelőfordulású populációkban. A mikrobiom étrend-betegség kapcsolatban betöltött szerepének felismerése kihatással van a kutatásra, étrendi ajánlásokra és élelmiszeripari gyakorlatra, az ultrafeldolgozás mikrobiomra gyakorolt hatása pedig kulcsfontosságú jövőbeni vizsgálati cél.

[554] Hehemann JH, Correc G, Barbeyron T et al. Transfer of carbohydrate-active enzymes from marine bacteria to Japanese gut microbiota. Nature. 2010. Link

A Bacteroides thetaiotaomicron 261 glikozid-hidrolázzal és poliszacharid-liázzal, valamint 208 SusC/SusD-homológgal rendelkezik, ami a bélbaktériumok szénhidrátaktív enzim (CAZyme) repertoárjának sokszínűségét illusztrálja – ezek az enzimek hiányoznak az emberi genomból. A vizsgálat jellemzi az első porphyranázokat a tengeri Zobellia galactanivorans baktériumból, amelyek a Porphyra vörösalga porphyranjára aktívak, és kimutatja, hogy az ezeket az enzimeket kódoló gének horizontális génátvitellel kerültek japán egyének Bacteroides plebeius bélbaktériumába, kiterjesztve a CAZyme-repertoárt tengeri eredetű gének felvételével.

[555] O'Sullivan L, Murphy B, McLoughlin P et al. Prebiotics from marine macroalgae for human and animal health applications. Mar Drugs. 2010. Link

A tengeri makroalgák (hínárok) poliszacharidjait potenciális prebiotikus funkcionális összetevőként áttekintő közlemény humán- és állategészségügyi alkalmazásban. A prebiotikumok nem emészthető, szelektíven fermentált vegyületek, amelyek serkentik a jótékony bélmikrobiotát és egészségügyi előnyt nyújtanak a gazdának. Az áttekintés bemutatja a tengeri makroalga-poliszacharidok kémiáját és összegyűjti az in vitro és in vivo adatokat prebiotikus alkalmazásukra, a tengeri makroalgákat a bioaktív vegyületek alulhasznosított forrásaként pozicionálva.

[556] Devkota S, Wang Y, Musch MW et al. Dietary-fat-induced taurocholic acid promotes pathobiont expansion and colitis in Il10-/- mice. Nature. 2012. Link

Telített (tejből származó) magas zsírtartalmú étrenden tartott egerek – de nem többszörösen telítetlen (sáfrányolaj) magas zsírtartalmú étrenden tartottak – a szulfit-redukáló patobiont Bilophila wadsworthia expanzióját mutatták, Th1 immunválasszal és fokozott colitisszel együtt genetikailag fogékony Il10-/- egerekben. A mechanizmus a tejzsír által vezérelt hepatikus epesav-taurinkonjugáción alapul, ami növeli a szerves kén elérhetőségét. Tauro-kólsav-szupplementáció – de glikó-kólsav nem – reprodukálta a B. wadsworthia kivirágzást és colitist. Az étkezési zsír tehát módosítja az epesav-összetételt és a mikrobiális környezetet, megzavarva az immun-homeosztázist.

[557] Turnbaugh PJ, Ley RE, Mahowald MA, Magrini V, Mardis ER, Gordon JI. An obesity-associated gut microbiome with increased capacity for energy harvest. Nature. 2006. Link

Genetikailag elhízott és sovány alomtárs egerek, valamint elhízott és sovány emberi önkéntesek disztális bélmikrobiotájának összehasonlítása kimutatta, hogy az elhízás a Bacteroidetes/Firmicutes arányok eltolódásával jár. Metagenomikai és biokémiai elemzések szerint az elhízott mikrobiom megnövekedett energiakitermelési kapacitással rendelkezik a táplálékból. A tulajdonság átvihető: csíramentes egerek elhízott mikrobiotával történő kolonizációja szignifikánsan nagyobb testzsír-gyarapodást eredményezett, mint sovány mikrobiotával – a bélmikrobiota tehát hozzájáruló tényező az elhízás patofiziológiájában.

[558] Tang WH, Hazen SL. The contributory role of gut microbiota in cardiovascular disease. J Clin Invest. 2014. Link

A trimetilamin (TMA)-tartalmú étkezési tápanyagok – kolin/foszfatidil-kolin és L-karnitin – meta-organizmális útvonalon vesznek részt az atheroszklerotikus szívbetegségben, amely bélmikrobiota-függő TMA-képzést és máj flavin-monooxigenáz 3 (FMO3)-függő TMAO-konverziót foglal magában. A TMAO-szint mechanisztikusan kötődik az atherosclerosishoz és erősen korrelál a kardiovaszkuláris betegség kockázatával. A tápanyag-prekurzorok, a bélmikrobiota és a gazda enzimei ezen az útvonalon új célpontokat kínálnak a CVD megelőzésére és kezelésére.

[559] Bastide NM, Pierre FH, Corpet DE et al. Red Meat-Derived Nitroso Compounds, Lipid Peroxidation Products and Colorectal Cancer. Crit Rev Food Sci Nutr. 2016. Link

A vörös és feldolgozott hús hem-vasa elősegíti az N-nitrozo-vegyületek és lipidperoxidációs termékek képződését az emésztőtraktusban; ezek genotoxikusak, megváltoztatják a bél környezetét, csökkentik a mikrobiális alfa-diverzitást és diszbiózist okoznak (gram-negatív Proteobacteria-emelkedés), ami a vastagbél-karcinogenezis egyik mechanizmusa.

[560] Chassaing B, Koren O, Goodrich JK et al. Dietary emulsifiers impact the mouse gut microbiota promoting colitis and metabolic syndrome. Nature. 2015. Link

Vad típusú egerekben két, mindenütt jelen lévő emulgeálószer – a karboximetil-cellulóz (CMC) és a poliszorbát-80 (P80) – viszonylag alacsony koncentrációja alacsony fokú gyulladást és elhízás/metabolikus szindrómát indukált, és kifejezett colitist váltott ki arra hajlamosított egerekben. A mucus-védőgát és a mikrobiota-összetétel megsérült. Az eredmények arra utalnak, hogy a feldolgozott élelmiszerek ubikvitárius emulgeálószerei összefügghetnek a 20. század közepe óta tapasztalt gyulladásos bélbetegség- és metabolikus zavar-növekedéssel.

[561] Chassaing B, Van de Wiele T, De Bodt J, Marzorati M, Gewirtz AT. Dietary emulsifiers directly alter human microbiota composition and gene expression ex vivo potentiating intestinal inflammation. Gut. 2017. Link

A M-SHIME ex vivo emberi mikrobiota-modell – amely kizárja a gazda-gyulladást zavaró tényezőként – alkalmazásával mind a karboximetil-cellulóz (CMC), mind a poliszorbát-80 (P80) közvetlenül hatott az emberi mikrobiotára, növelve annak proinflammatórikus potenciálját, amit a bioaktív flagellin emelkedése jelzett. A CMC által kiváltott flagellin-emelkedés gyors volt (1 nap) és megváltozott mikrobiális génexpresszió hajtotta. Az eredmények bizonyítják, hogy ezek az étkezési emulgeálószerek közvetlen, gazdától független proinflammatórikus hatást fejtenek ki az emberi bélmikrobiotára.

[563] Ruiz-Ojeda FJ, Plaza-Díaz J, Sáez-Lara MJ, Gil A. Effects of Sweeteners on the Gut Microbiota: A Review of Experimental Studies and Clinical Trials. Adv Nutr. 2019. Link

Áttekintés a nem-tápláló édesítőszerek (NNS) – szintetikus (aceszulfám-K, aszpartám, ciklamát, szacharin, neotám, advantám, szukralóz) és természetes (taumatin, steviol-glikozidok, monellin, neohesperidin DC, glicirrizin) – és tápláló poliol-édesítőszerek emberi bélmikrobiotára gyakorolt hatásairól. Csak a szacharin, a szukralóz (szintetikus NNS) és a stevia (természetes NS) változtatta meg egyértelműen a bélmikrobiotát. Egyes poliolok (izomaltóz, maltitol, laktitol, xilitol) elérik a vastagbelet és növelik a bifidobaktériumok számát, ami részleges prebiotikus hatásra utal.

[564] McCann D, Barrett A, Cooper A et al. Food additives and hyperactive behaviour in 3-year-old and 8/9-year-old children in the community: a randomised, double-blinded, placebo-controlled trial. Lancet. 2007. Link

McCann és munkatársai 2007-es Lancet-vizsgálata (Southampton-tanulmány) randomizált, kettős-vak, placebokontrollált próba: mesterséges élelmiszerszínezékek és nátrium-benzoát hatása a hiperaktivitásra 153 háromévesnél és 144 nyolc-kilenc évesnél a közösségből. A gyerekek két aktív azo-festék + nátrium-benzoát mixet vagy placebót kaptak naponta keresztezett dizájnban. A magatartási értékelések szignifikáns hiperaktivitás-pontszám-növekedést mutattak az aktív mixre mindkét korcsoportban. A vizsgálat közvetlenül befolyásolta az EFSA élelmiszerszínezék-újraértékelését, és az EU-ban kötelező figyelmeztető címkét eredményezett az érintett adalékokat tartalmazó termékeken.

[565] European Food Safety Authority (EFSA). Scientific Opinion on the re-evaluation of six food colours. EFSA Journal. 2009. Link

Az EFSA 2009-es 'Scientific Opinion on the re-evaluation of six food colours' tudományos véleménye újraértékelte hat azo-festék – Kinolinsárga, Narancssárga sárga (Sunset Yellow), Tartrazin, Azorubin, Ponceau 4R, Allura Red – biztonságosságát és megengedhető napi bevitelét (ADI), melyek a Southampton-vizsgálatban (McCann 2007) hiperaktivitással kerültek összefüggésbe. Az EFSA élelmiszer-adalékanyag panelje több szín ADI-ját csökkentette, tükrözve a gyermekkori magatartási hatások korlátozott bizonyítékát. A vélemény adta a tudományos alapot az EU-szabályozáshoz: kötelező figyelmeztető címkék ('károsan befolyásolhatja a gyermekek aktivitását és figyelmét') ezeket a festékeket tartalmazó élelmiszereken.

[566] Duan Y, Llorente C, Lang S et al. Bacteriophage targeting of gut bacterium attenuates alcoholic liver disease. Nature. 2019. Link

A citolizin, az Enterococcus faecalis által szekretált két alegységből álló exotoxin, hepatocita-pusztulást és májkárosodást okoz alkoholos hepatitisben. Az alkoholos hepatitises betegek széklet-E. faecalis-száma magasabb volt, mint nem-alkoholfogyasztó egyéneknél vagy hepatitis nélküli alkohol-felhasználási zavarban szenvedőknél; a citolizin-pozitív (citolitikus) E. faecalis jelenléte korrelált a májbetegség súlyosságával és mortalitással. Az eredmények a mikrobaeredetű virulencia-faktort az alkoholos hepatitis súlyosságát hajtó tényezőként és potenciális terápiás célpontként azonosítják.

[567] Szabo, G. Gut-liver axis in alcoholic liver disease. Gastroenterology. 2015. Link

Az alkoholos májbetegség (ALD) bél-máj tengelyét áttekintő közlemény. A megemelkedett portális endotoxinszint, a bélgát-zavar és a fokozott bélpermeabilitás központi szerepet játszik az ALD-ben. A lipopoliszacharid (LPS) Toll-like receptor 4-en keresztül serkenti a gyulladást. Az alkohol indukálta diszbiózis – a patobiont és kommenzális szervezetek egyensúlyzavara – hozzájárul a kóros bél-máj tengelyhez. A bakteriális dekontamináció javítja az ALD-t emberi és állatkísérleti modellekben, alátámasztva a mikrobiota mint terápiás célpont jelentőségét.

[568] Yan AW, Fouts DE, Brandl J et al. Enteric dysbiosis associated with a mouse model of alcoholic liver disease. Hepatology. 2011. Link

Folyamatos intragasztrikus alkoholos vagy izokalorikus táplálású egér-modellben a bakteriális transzlokáció megelőzte a bélmikrobiom változásait. A vékony- és vastagbél-mikroflóra kvantitatív tenyésztéses elemzése alkoholos májbetegséghez asszociált diszbiózist dokumentált. Az eredmények szerint a bakteriális transzlokáció a bélgáton keresztül korai esemény az ALD-ben, és mérhető mikrobiota-összetétel-eltolódás előtt zajlik le; a nyálkahártya antimikrobiális fehérjéi szabályozzák ezt a folyamatot.

[569] Leclercq S, Matamoros S, Cani PD et al. Intestinal permeability, gut-bacterial dysbiosis, and behavioral markers of alcohol-dependence severity. Proc Natl Acad Sci USA. 2014. Link

Alkoholfüggő alanyokat vizsgálva azt elemezték, hogy a bélpermeabilitás változásai összefüggnek-e a bélmikrobiota összetételével és aktivitásával, valamint hogy a bél-diszfunkció pszichológiai tünetekkel és visszaesés-kockázattal jár-e. Néhányan – de nem mindenki – bélszivárgást fejlesztettek ki, ami 3 hetes absztinencia után magasabb depresszió-, szorongás- és sóvárgáspontszámokkal korrelált. Az eredmények szerint a bél-diszfunkció pszichobiológiai tényező az alkoholfüggőség súlyosságában és a potenciális visszaesésben.

[570] Staudacher HM, Whelan K, Irving PM, Lomer MC. Comparison of symptom response following advice for a diet low in fermentable carbohydrates (FODMAPs) versus standard dietary advice in patients with irritable bowel syndrome. J Hum Nutr Diet. 2011. Link

Az alacsony FODMAP étrendi tanácsadást (n=43) hasonlították össze a standard brit NICE-irányelv szerinti tanácsadással (n=39) követőviziten megjelent IBS-betegeknél. Az alacsony FODMAP-os csoportban több beteg számolt be elégedettségről a tünetekre adott válaszával (76%), mint a standard tanácsadási csoportban (54%, p=0,038). Az eredmények alátámasztják az alacsony FODMAP-os étrendi tanácsadás fölényét a standard NICE-alapú útmutatással szemben az IBS tünetkezelésében.

[571] Halmos EP, Christophersen CT, Bird AR, Shepherd SJ, Gibson PR, Muir JG. Diets that differ in their FODMAP content alter the colonic luminal microenvironment. Gut. 2015. Link

Egyszeresen vak, randomizált, keresztezett vizsgálat 27 IBS- és 6 egészséges alanyon összevetett egy alacsony FODMAP (3,05 g/nap) és egy tipikus ausztrál (23,7 g/nap) étrendet 21-21 napon át. Az alacsony FODMAP étrend magasabb széklet pH-t (7,37 vs. 7,16, p=0,001), hasonló SCFA-koncentrációkat, nagyobb mikrobiális diverzitást, de csökkent összes baktérium-abundanciát (9,63 vs. 9,83 log10 kópia/g, p<0,001) eredményezett. Az eredmények szerint az alacsony FODMAP étrend bár tünetenyhítő, módosítja a vastagbél luminális mikrokörnyezetét olyan módon, amelynek lehetséges hosszú távú következményei vannak.

[572] Gibson PR, Shepherd SJ. Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach. J Gastroenterol Hepatol. 2010. Link

A FODMAP-megszorítás evidenciabázisát áttekintő közlemény funkcionális gasztrointesztinális tünetekben. A FODMAP-ok (fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok) közé tartozik a fruktóz, laktóz, fruktánok, galaktánok és poliolok. Az étrendben széles körben elterjedtek, könnyen fermentálható szubsztrátot és vizet juttatnak a disztális vékonybélbe és a proximális vastagbélbe, és luminális tágulást és funkcionális béltüneteket okoznak. Az áttekintés bemutatja a FODMAP-ok természetét, tünetkiváltó mechanizmusát, klinikai vizsgálati eredményeket és az étrend gyakorlati alkalmazását.

[573] Staudacher HM, Lomer MCE, Anderson JL et al. Fermentable carbohydrate restriction reduces luminal bifidobacteria and gastrointestinal symptoms in patients with irritable bowel syndrome. J Nutr. 2012. Link

Randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat (Staudacher és mtsai, J Nutr 2012) irritábilis bél szindrómás (IBS) betegeknél: a fermentálható szénhidrátok (FODMAP) étrendi megszorítása csökkentette a tüneteket, ugyanakkor a lumináris bifidobaktériumok mennyiségét is. Az intention-to-treat elemzésben az intervenciós csoport több betege számolt be megfelelő tünetkontrollról (13/19, 68%), mint a kontrollcsoport (5/22, 23%). A munka rámutat az alacsony FODMAP-diéta tünetjavító hatása és a hasznos bifidobaktériumok csökkenése közötti kompromisszumra.

[574] De Palma G, Nadal I, Collado MC, Sanz Y. Effects of a gluten-free diet on gut microbiota and immune function in healthy adult volunteers. Br J Nutr. 2009. Link

Egy hónapos gluténmentes étrend (GFD) beavatkozás tíz egészséges felnőtton (átlagéletkor 30,3 év) kimutatta, hogy a GFD csökkentette a poliszacharid-bevitelt (p=0,001), egyéb táplálkozási különbség nélkül. FISH és kvantitatív PCR-rel profilált székletmikrobiota és ELISA-val mért PBMC-citokinválasz a GFD-nek tulajdonítható mikrobiom- és immunfunkció-eltolódást mutatott. Az eredmények szerint a gluténkivonás megváltoztatja a bélmikrobiotát és immunparamétereket nem-cöliákiás, egészséges egyénekben is.

[575] Sanz Y, De Palma G. Gut microbiota, diet and chronic metabolic diseases. In: Proceedings of the Nutrition Society. 2009. Link

Sanz és De Palma 2009-es Proceedings of the Nutrition Society-cikke a bélmikrobióta, étrend és krónikus metabolikus betegségek interakcióját tekinti át. Bizonyítékokat összegez arról, hogy obesitas, 2-es típusú diabétesz és metabolikus szindróma diszbiózissal jár (módosult Firmicutes/Bacteroidetes-arány, csökkent Akkermansia muciniphila, csökkent mikrobiális diverzitás), és az étrendi minták (nyugati, mediterrán, növényi alapú) hajtják ezeket az eltolódásokat. Mechanizmusok: fokozott energianyeredet, LPS-közvetített alacsony fokú gyulladás, módosult SCFA- és epesav-jelátvitel, bél-eredetű hormonok (GLP-1, PYY) modulációja. Probiotikumok, prebiotikumok és étrendi rost mikrobióta-célzott beavatkozások – az áttekintés megelőzi és előrejelzi a következő évtized transzlációs kutatását.

[576] Nistal E, Caminero A, Herrán AR et al. Differences of small intestinal bacteria populations in adults and children with/without celiac disease: influence of age, gluten diet, and disease. Inflammatory Bowel Diseases. 2012. Link

Felnőttek (egészségesek, kezeletlen cöliákia, gluténmentes étrenddel kezelt) és gyermekek (egészségesek, kezeletlen CD) felső vékonybél-baktériumközösségeinek összehasonlítása duodenum-biopsziákból végzett 16S rRNS-szekvenálással. A közösségeket Firmicutes, Proteobacteria és Bacteroidetes uralta, 89 nemzetséget azonosítottak felnőttekben és 46-ot gyermekekben. A baktérium-richness szignifikánsan alacsonyabb volt gyermekekben, mint felnőttekben, ami a vékonybél mikrobiális összetételének életkor- és betegségfüggő eltéréseit dokumentálja a cöliákia patogenezise szempontjából.

[577] Setchell KDR, Brown NM, Lydeking-Olsen E. The clinical importance of the metabolite equol – a clue to the effectiveness of soy and its isoflavones. J Nutr. 2002. Link

Az equol, egy nem szteroid ösztrogén, amely kizárólag a szója-izoflavon daidzein bélbakteriális metabolizmusából képződik, mindkét ösztrogénreceptor iránti affinitással és kiemelkedő antioxidáns aktivitással rendelkezik. Nem minden egészséges felnőtt termeli, még szója vagy daidzein-bevitel mellett sem. Étrendi beavatkozási vizsgálatok szerint a szójafehérjére adott maximális klinikai válasz az "equol-termelőknél" jelentkezik, ami azt sugallja, hogy az equol-termelés szerinti bakterio-tipizálás előrejelezheti a szója-alapú beavatkozások hatékonyságát hormonfüggő állapotokban.

[578] Decroos K, Vanhemmens S, Cattoir S, Boon N, Verstraete W. Isolation and characterisation of an equol-producing mixed microbial culture from a human faecal sample. Arch Microbiol. 2005. Link

Négy egyén székletmintáinak in vitro daidzein-metabolizmusát vizsgálták. Az egyik kultúra dihidrodaidzeint és O-dezmetilangolenzint, egy másik dihidrodaidzeint és equolt termelt. Az equol-termelő mintából stabil, átvihető vegyes kultúrát nyertek, amely daidzeint equollá alakít. DGGE molekuláris ujjlenyomat-analízis négy baktériumfajt mutatott ki, amelyek közül hármat tiszta tenyészetbe vontak, előrelépést hozva az emberi equol-termelésért felelős mikrobiális konzorcium jellemzésében.

[579] Frankenfeld CL, Atkinson C, Wahala K, Lampe JW. Obesity prevalence in relation to gut microbial environments capable of producing equol or O-desmethylangolensin from the isoflavone daidzein. Eur J Clin Nutr. 2014. Link

Keresztmetszeti vizsgálat (Frankenfeld és mtsai, Eur J Clin Nutr) az elhízás gyakoriságáról a daidzein izoflavonból equolt vagy O-desmethylangolensint (ODMA) termelni képes bélmikrobiális fenotípusok függvényében. Az equol és az ODMA a daidzein (szójatáplálékokban gazdag vegyület) bélbaktériumok által képzett metabolitja. A szerzők azt vizsgálták, hogy a daidzein-metabolizáló fenotípusok összefüggenek-e az elhízással, összehasonlítva az ODMA- és equol-termelő fenotípusok prevalenciáját elhízott, túlsúlyos és normál testsúlyú egyéneknél. (Megjegyzés: a cikk valójában 2014-ben jelent meg.)

[580] Wrangham, R. Catching Fire: How Cooking Made Us Human. New York: Basic Books. 2009. Link

Wrangham 2009-es 'Catching Fire: How Cooking Made Us Human' antropológiai monográfiája (Basic Books) szerint a tűz kontrollja és az étel főzése volt az evolúciós fordulópont, amely a Homo erectust az korábbi hominidáktól megkülönböztette. Wrangham szerint a főzés drasztikusan növelte a növényi és állati ételek biológiailag hozzáférhető energiáját, csökkentette a rágási és emésztési időt, kisebb belet és állcsontot, és lehetővé tette az energiaigényes agy expanzióját. A könyv a főzést a két lábon járás és eszközhasználat melletti koevolúciós jegyként pozicionálja. Nagy hatású emberi evolúciós, táplálkozástudományi, és mikrobiom-szemléletű 'főtt étel' emésztési résmunkákra.

[581] Carmody RN, Weintraub GS, Wrangham RW. Energetic consequences of thermal and nonthermal food processing. Proc Natl Acad Sci U S A. 2011. Link

Kísérletes egérvizsgálat (Mus musculus), amely elsőként mérte közvetlenül a hőkezelés és a mechanikus feldolgozás (aprítás/kalapálás) energetikai következményeit. Az állatokat sorban négyféle étrendi elrendezésben etették – nyers és főtt hús, valamint nyers és főtt, keményítőben gazdag gumó (édesburgonya) –, kontrollálva a táplálékbevitelt és a fizikai aktivitást. A főzés szignifikánsan növelte a húsból és a gumóból kinyerhető energiát: a főtt étrenden tartott egerek testtömege azonos mért bevitel mellett nagyobb volt, mint a nyers étrenden tartottaké. A főzés energetikai előnye mindkét élelmiszertípusnál felülmúlta a pusztán mechanikus feldolgozásét. Az eredmény kísérletes alátámasztást adott Wrangham "főzési hipotézisének", amely szerint a tűz használata az emberi evolúció energetikai fordulópontja volt. A vizsgálat nem tartalmazott mikrobiota-elemzést.

[582] Carmody RN, Gerber GK, Luevano JM et al. Diet dominates host genotype in shaping the murine gut microbiota. Cell Host Microbe. 2015. Link

Étrendi beavatkozások bélmikrobiotára gyakorolt hatását öt beltenyésztett egértörzsön, MyD88-, NOD2-, ob/ob- és Rag1-deficiens egereken és >200 kültenyésztett egéren vizsgálták. Magas zsír- és cukortartalmú étrend reprodukálhatóan módosította a bélmikrobiotát a gazdagenotípusok között; a mikrobiota lineáris dózisválaszt mutatott átlagosan 3,5 nap új steady-state idővel az étrend-érzékeny baktériumcsoportoknál. A legtöbb változás reverzibilis volt étrendváltáskor, bár egyes baktériumok korábbi fogyasztástól függtek. Az étrend dominánsabb a gazdagenotípusnál a mikrobiota egyének közti variációjának alakításában.

[583] Hanski I, von Hertzen L, Fyhrquist N et al. Environmental biodiversity, human microbiota, and allergy are interrelated. Proc Natl Acad Sci U S A. 2012. Link

A környezeti biodiverzitás (és a környezeti mikrobák) csökkenése összefügg a humán mikrobiota szegényedésével és az allergiára való hajlam növekedésével. A javasolt mechanizmus: a környezeti mikroorganizmusok rendszeres, alacsony szintű immunstimuláció révén tartják fenn a szabályozó (Treg) immunválaszokat, megelőzve a túlzott (Th2/allergiás) reaktivitást.

[584] Leone V, Gibbons SM, Martinez K et al. Effects of diurnal variation of gut microbes and high-fat feeding on host circadian clock function and metabolism. Cell Host Microbe. 2015. Link

Csíramentes, alacsony vagy magas zsírtartalmú étrenden tartott egerek kifejezetten károsodott központi és hepatikus cirkadián óra-gén expressziót mutattak és nem híztak a hagyományosan tartott egerekhez képest, annak ellenére, hogy a fény-sötét jelek érintetlenek voltak. A hagyományos egerekben az étrend-függő diurnális variáció megjelent a bélmikrobiom szerkezetében és funkciójában. A mikrobiális eredetű rövidláncú zsírsavak – de nem a hidrogén-szulfid – közvetlenül modulálták a hepatocita cirkadián óra-gének expresszióját. Az eredmények szerint a bélmikrobiom és metabolitjai a gazda cirkadián ritmusának és a nyugatias étrend metabolikus hatásainak kulcsfontosságú szabályozói.

[585] Özkul C, Yalınay M, Karakan T. Islamic fasting leads to an increased abundance of Akkermansia muciniphila and Bacteroides fragilis group: A preliminary study on intermittent fasting. Turkish Journal of Gastroenterology. 2019. Link

Kilenc egészséges felnőtt muszlim önkéntes székletmikrobiotáját vizsgálták a 29 napos ramadáni böjt (napi kb. 17 óra böjt) előtt és a végén, kvantitatív PCR-alapú célzott méréssel. A böjt után minden résztvevőnél szignifikánsan nőtt az Akkermansia muciniphila és a Bacteroides fragilis csoport relatív abundanciája a kiindulási értékhez képest, és szignifikánsan csökkent az éhomi vércukor- és az összkoleszterinszint. A szerzők következtetése szerint az iszlám böjt mint az időszakos böjt egyik formája a kedvezőnek tartott bélbaktérium-tagok felszaporodásához vezet. A rendkívül kis elemszám (n = 9), a kontrollcsoport hiánya és az étrendi összetétel változásának hiányos kontrollja miatt az eredmény hipotézisgeneráló, nem megerősítő értékű.

[586] Su, J.; Wang, Y.; Zhang, X.; Ma, M.; Xie, Z.; Pan, Q.; Ma, Z.; Peppelenbosch, M. P. Remodeling of the gut microbiome during Ramadan-associated intermittent fasting. The American Journal of Clinical Nutrition 113(5):1332–1342. 2021. Link

Humán vizsgálat két kohorszban (27 böjtölő és 10 nem böjtölő önkéntes), széklet- és vérmintavétellel a ramadán elején, a végén és egy hónappal a ramadán után. A ramadánhoz kötődő időszakos böjt megnövelte a bélmikrobiom diverzitását, és a Clostridiales rendbe tartozó Lachnospiraceae (nem böjtölő 24,6 ± 13,7% vs. böjtölő 39,7 ± 15,9% relatív abundancia), valamint a Ruminococcaceae család feldúsulásával járt. Az időszakos böjt abbahagyása után a mikrobiom-összetétel visszatért a kiindulási állapotba, vagyis a hatás reverzibilis és a böjti ablak fenntartásához kötött.

[587] Li L, Su Y, Li F et al. The effects of daily fasting hours on shaping gut microbiota in mice. BMC Microbiol. 2020. Link

Hím C57BL/6J egereket napi 12, 16 vagy 20 órás böjtnek vetettek alá 1 hónapig, majd 1 hónapos ad libitum etetés követte. A kumulatív táplálékfelvétel változatlan volt 12 órás böjt mellett, de szignifikánsan csökkent 16 és 20 órás böjt mellett. A bélmikrobiota összetétele minden intermittáló böjtprotokoll esetén megváltozott, és a böjt időtartama meghatározta a kalóriabevitel csökkenését és a mikrobiota modulációját. Az eredmények szerint a napi böjtidő érdemben formálja mind az energiabevitelt, mind a bélmikrobiota összetételét.

[589] McCay CM, Crowell MF, Maynard LA. The effect of retarded growth upon the length of life span and upon the ultimate body size. J Nutr. 1935. Link

McCay, Crowell és Maynard 1935-ös Journal of Nutrition-cikke a kalóriarestrikció (CR) és élethossz alapító kísérleti tanulmánya. A szerzők kimutatták, hogy elválasztástól kalóriarestriktált, de mikrotápanyag-megfelelő étrenden tartott patkányoknak szignifikánsan hosszabb az élethossza, alacsonyabb a felnőtt testméretük, késik a reprodukciós érésük, és csökken a korral járó betegség az ad libitum kontrollokhoz képest. A munka megalapozta a CR-t mint a leghatékonyabb élethossz-növelő beavatkozást fajok között, és évtizedes egér-, főemlős- és humán-kutatást motivált (CALERIE-vizsgálat). A táplálkozás-gerontológia és élethossz-tudomány alapidézete.

[590] Colman RJ, Anderson RM, Johnson SC, Kastman EK, Kosmatka KJ, Beasley TM, Allison DB, Cruzen C, Simmons HA, Kemnitz JW, Weindruch R. Caloric restriction delays disease onset and mortality in rhesus monkeys. Science. 2009. Link

A Wisconsini Nemzeti Főemlőskutató Központ 20 éves, rhesusmajmokon (Macaca mulatta) végzett vizsgálata szerint a 30%-os kalóriakorlátozás késleltette a korfüggő betegségek megjelenését. A kalóriakorlátozott állatoknál a korfüggő halálozás mintegy harmada volt a kontrollcsoporténak, és szignifikánsan ritkábban alakult ki cukorbetegség, rák, szív-érrendszeri betegség és agyi sorvadás. A vizsgálat adta az első főemlős-bizonyítékot arra, hogy a rágcsálókban leírt kalóriakorlátozás–élettartam összefüggés magasabb rendű emlősökre is kiterjeszthető. Fontos korlát, hogy a párhuzamosan futó NIA-vizsgálat nem talált szignifikáns túlélési előnyt; a két kohorsz összevont újraelemzése (Mattison és mtsai, Nature Communications, 2017) végül mérsékelt egészség- és túlélési előnyt igazolt. Emberben élettartam-végpontú adat nem áll rendelkezésre.

[591] Wang S, Huang M, You X, Zhao J, Chen L, Wang L, Luo Y, Chen Y. Gut microbiota mediates the anti-obesity effect of calorie restriction in mice. Scientific Reports. 2018. Link

Egereken végzett vizsgálat, amely szerint a kalóriakorlátozás anti-obezitás hatását nagyrészt a bélmikrobiota közvetíti. A kalóriakorlátozás átformálta a bélbaktérium-összetételt: nőtt a Lactobacillus és a Bifidobacterium, csökkent a Helicobacter relatív mennyisége. A hatás átvihető volt: antibiotikummal kimerített, illetve csíramentes egerekbe való széklettranszplantáció (FMT) a kalóriakorlátozott donortól reprodukálta a kedvező anyagcsere- és testsúly-fenotípust, ami a mikrobiota oki közvetítő szerepét támasztja alá.

[592] Fontana L, Partridge L. Promoting health and longevity through diet: from model organisms to humans. Cell. 2015. Link

Az étkezés egészséges élettartamot és élettartamot moduláló hatásait áttekintő közlemény modellszervezetekben és emberekben. A táplálékbevitel csökkentése malnutríció nélkül enyhíti az öregedést és az életkorral járó betegségeket. Az étkezési időzítés – intermittáló böjt és módosított napi étkezési ritmus – a teljes bevitel mennyiségétől függetlenül javítja az egészséget. Specifikus tápanyagok (különösen a fehérje és egyes aminosavak) csökkentett bevitele kulcsfontosságú, és a mikrobiom modulációja is releváns. Az étrend hosszú távú, akár generációkon átívelő hatású; az új beavatkozások célja, hogy elérhetővé tegyék az étrendi megszorítás előnyeit, amelyeket az emberek nehezen tartanak fenn önkéntes alapon.

[593] Thaiss CA, Levy M, Korem T et al. Microbiota diurnal rhythmicity programs host transcriptome oscillations. Cell. 2016. Link

Integrált multi-omikai és képalkotás egerekben kimutatta, hogy a bélmikrobiota oszcilláló biogeográfiai lokalizációval és metabolom-mintázattal rendelkezik, ami ritmikusan különböző baktériumfajoknak és metabolitoknak teszi ki a bélepitéliumot a nap folyamán. Ez a diurnális mikrobiális viselkedés programozza a gazda cirkadián transzkripciós, epigenetikus és metabolit oszcillációit. A mikrobiom-ritmus megzavarása megszüntette a normál gazda kromatin- és transzkripciós oszcillációkat és genom-szintű de novo oszcillációkat indított a bélben és a májban, kihatva a diurnális fiziológiára és a betegség-fogékonyságra.

[595] Scheiman J, Luber JM, Chavkin TA et al. Meta-omics analysis of elite athletes identifies a performance-enhancing microbe that functions via lactate metabolism. Nat Med. 2019. Link

A vizsgálat maraton-futók székletében a verseny után Veillonella atypica feldúsulást azonosított, és a törzset izolálta funkcionális teszthez. A V. atypica oltása egerekben szignifikánsan megnövelte a kimerülésig tartó futópad-időt. A Veillonella laktátot használ egyetlen szénforrásként; az élsportolók shotgun metagenom-elemzése szerint a laktát-propionát útvonal valamennyi génje feldúsult edzés után. A vizsgálat egy konkrét bélmikrobiális útvonalat köt a sportteljesítményhez, és a Veillonellát ergogén kommenzálisként jelöli meg.

[596] Patra AK, Kar I. Heat stress on microbiota composition, barrier integrity, and nutrient transport in gut, production performance, and its amelioration in farm animals. J Anim Sci Technol. 2021. Link

Áttekintő közlemény arról, hogy a hőstressz megváltoztatja a bél mikrobiota összetételét, rontja a barrier-integritást és a tápanyag-transzportot; igazolja, hogy a termikus stressz válasza eljut a bélrendszerig. A bizonyíték túlnyomórészt haszonállat-/állatmodellből származik.

[597] Laukkanen T, Khan H, Zaccardi F, Laukkanen JA. Association between sauna bathing and fatal cardiovascular and all-cause mortality events. JAMA Intern Med. 2015. Link

A prospektív finn Kuopio Ischemiás Szívbetegség Rizikófaktor kohorszvizsgálat (n=2315, 42-60 éves férfi) a szauna gyakorisága és időtartama, valamint a hirtelen szívhalál (SCD), fatális CHD, fatális CVD és összhalálozás összefüggéseit vizsgálta. A medián 20,7 éves követés alatt 190 SCD, 281 fatális CHD, 407 fatális CVD és 929 összhalálozási esemény fordult elő. A gyakoribb és hosszabb szauna fordított, dózisfüggő összefüggést mutatott mind a négy végponttal. Az eredmények rendszeres szauna kardioprotektív hatását támasztják alá középkorú férfiaknál.

[598] Dokladny K, Moseley PL, Ma TY. Physiologically relevant increase in temperature causes an increase in intestinal epithelial tight junction permeability. American Journal of Physiology-Gastrointestinal and Liver Physiology. 2006. Link

Dokladny, Moseley es Ma (Am J Physiol Gastrointest Liver Physiol, 2006) Caco-2 belhamsejt-modellben vizsgalta a fiziologiasan relevans homerseklet-emelkedes (37-41 C) hatasat a szoros kapcsolatok (tight junction) barrierfunkciojara. A homerseklet emelkedese fokozta a paracellularis permeabilitast, egyuttal indukalta a hosokk-feherje 70 (HSP70) expresszojat; a HSP70-tulkifejezodes az occludin es ZO-1 tight-junction feherjekhez kotodve vedi a hambarriert es korlatozza a permeabilitas-novekedest. A munka mechanisztikus alapot ad annak, hogy a termikus stressz altal indukalt HSP70 stabilizalja a tight junction feherjeket es csokkenti a barrier serulekenyseget.

[599] Bailey MT, Dowd SE, Galley JD, Hufnagle AR, Allen RG, Lyte M. Exposure to a social stressor alters the structure of the intestinal microbiota: implications for stressor-induced immunomodulation. Brain Behav Immun. 2011. Link

A vizsgálat azt tesztelte, hogy a bélmikrobiom hozzájárul-e a stressz indukálta immunfokozódáshoz egerekben szociális zavar (SDR) modellben. Az SDR megemelte a keringő citokinszinteket és a veleszületett immunrendszert fokozott reakciókészségre programozta. A cekális mikrobiális közösségeket FLX amplikon pyroszekvenálással jellemezték, és a stressz-indukált összetétel-eltolódást mutattak ki. Az eredmények mikrobiomszintű kapcsolatot támasztanak alá a szociális stressz és a veleszületett immun-priming között.

[600] Knowles SR, Nelson EA, Palombo EA. Investigating the role of perceived stress on bacterial flora activity and salivary cortisol secretion: a possible mechanism underlying susceptibility to illness. Biol Psychol. 2008. Link

Megfigyeléses humán vizsgálat egyetemi hallgatók körében, amely a vizsgaidőszakot természetes pszichés stresszmodellként használta. A résztvevőktől alacsony stresszű alapidőszakban (szemeszter eleje) és a magas stresszű vizsgahéten is vettek mintát, párhuzamosan mérve az észlelt stresszt, a nyálkortizol-szintet és a széklet tejsavbaktérium-tartalmát (Lactobacillus és rokon taxonok). A vizsgahéten az észlelt stressz és a nyálkortizol emelkedett, a tejsavbaktériumok mennyisége pedig csökkent. A vizsgálat megfigyeléses jellege miatt oksági következtetés nem vonható le, és az étrend, alvás vagy gyógyszerhasználat zavaró hatása nem zárható ki teljesen; az eredmény mégis az egyik legkorábbi közvetlen humán megfigyelés arról, hogy a mindennapi pszichés stressz a bélflóra összetételével együtt mozog.

[601] Dinan TG, Cryan JF. The microbiome-gut-brain axis in health and disease. Gastroenterol Clin North Am. 2017. Link

A közlemény áttekinti, hogy a bélbaktériumok az emberi szervezet legtöbb neurotranszmitterét termelni képesek, és hatnak a központi idegrendszeri neurokémiára és viselkedésre. Az IBS a brain-gut-microbiota tengely prototípusos betegsége, amely probiotikus terápiára reagálhat. Transzlációs adatok szerint egyes baktériumok modulálják a stresszválaszt és a kognitív funkciókat. A szerzők a pszichobiotikumokat, prebiotikumokat és célzott antibiotikumokat új terápiás stratégiaként javasolják gut-brain tengely zavaraira, köztük depresszióra és autizmusra.

[602] Bhasin MK, Dusek JA, Chang BH et al. Relaxation response induces temporal transcriptome changes in energy metabolism, insulin secretion and inflammatory pathways. PLoS ONE. 2013. Link

A vizsgálat egyetlen relaxációs reakció (RR) gyakorlás során bekövetkező transzkriptomikai változásokat mért perifériás vérben hosszú távú meditálóknál és novícius gyakorlóknál, az utóbbiaknál 8 hetes RR-tréning előtt és után. Mindkét csoportban szignifikáns időbeli génexpressziós változás jelent meg, nagyobb mértékben a tapasztaltaknál. Az RR fokozta az energia-anyagcsere, mitokondriális funkció, inzulinszekréció és telomérfenntartás génjeinek kifejeződését, és csökkentette a gyulladásos és stressz-útvonalak expresszióját. Az eredmények molekuláris hátteret adnak az RR hipertónia, szorongás, insomnia és öregedés elleni klinikai hatásainak.

[603] Gaylord SA, Palsson OS, Garland EL et al. Mindfulness Training Reduces the Severity of Irritable Bowel Syndrome in Women: Results of a Randomized Controlled Trial. American Journal of Gastroenterology. 2011. Link

Prospektív, randomizált kontrollált vizsgálat 75 IBS-ben szenvedő nő részvételével, akiket nyolc heti csoportos mindfulness-tréningre (plusz egy félnapos intenzív alkalomra) vagy támogató csoportba soroltak. A mindfulness-csoportban a tünetsúlyosság a tréning után közvetlenül 26,4%-kal, a támogató csoportban 6,2%-kal csökkent (p = 0,006), a 3 hónapos utánkövetéskor pedig 38,2% vs. 11,8% volt a csökkenés (p = 0,001). Az egészséggel összefüggő életminőség javult, a distressz csökkent. Mikrobiota-adatot a vizsgálatban nem gyűjtöttek, így a mikrobiom-közvetítés kérdése nyitott marad.

[604] Lackner JM, Jaccard J, Keefer L et al. Improvement in gastrointestinal symptoms after cognitive behavior therapy for refractory irritable bowel syndrome. Gastroenterology. 2018. Link

A randomizált kontrollált vizsgálat 436 IBS-beteget (Róma III, 80% nő) randomizált 10 ülésre épülő standard CBT-be (S-CBT, n=146), 4 üléses, otthon végzett minimális kontaktusú CBT-be (MC-CBT, n=145) vagy 4 üléses IBS-edukációba (EDU, n=145). Elsődleges végpont az IBS tüneteinek globális javulása volt a Clinical Global Impressions-Improvement Scale alapján. Az MC-CBT az S-CBT-vel összemérhető, az EDU-nál jobb válaszarányt ért el tartós hatással. Az otthon végzett minimális kontaktusú CBT hatékony, jól skálázható terápia a kezelésrefrakter IBS-tünetekre.

[605] Sudo N, Chida Y, Aiba Y, Sonoda J, Oyama N, Yu XN, Kubo C, Koga Y. Postnatal microbial colonization programs the hypothalamic-pituitary-adrenal system for stress response in mice. J Physiol. 2004. Link

Csíramentes (GF), specifikus kórokozómentes (SPF) és gnotobiotikus egerek összehasonlítása a Kyushu Egyetemen. A rögzítéses (restraint) stresszre adott plazma-ACTH- és kortikoszteron-emelkedés lényegesen erősebb volt a csíramentes egerekben, mint az SPF állatokban (éteres ingerlésre viszont nem különböztek). A csíramentes egerek agykérgében és hippokampuszában csökkent BDNF-expressziót mértek. A túlzott HPA-válasz Bifidobacterium infantis-szal történő rekolonizációval visszafordítható volt, míg enteropatogén Escherichia colival való monoasszociáció tovább fokozta a stresszválaszt (a transzlokált intimin-receptor gént nélkülöző mutáns törzs nem). SPF-székletbeoltással a korrekció csak korai fejlődési szakaszban sikerült, később már nem – vagyis a mikrobiális expozíciónak kritikus fejlődési ablaka van a HPA-tengely programozásában. J Physiol. 2004;558(Pt 1):263–275. Egérmodell, humán megfelelője nincs.

[606] Kelly JR, Borre Y, O'Brien C et al. Transferring the blues: depression-associated gut microbiota induces neurobehavioural changes in the rat. J Psychiatr Res. 2016. Link

Az eset-kontroll vizsgálat 34 major depressziós beteget hasonlított össze 33 illesztett egészséges kontrollal a bélmikrobiótához kapcsolódó neuroimmun és neuroendokrin markerek tekintetében. Plazma citokineket, CRP-t, nyál-kortizolt és lipopoliszacharid-kötő fehérjét mértek ELISA-val annak megítélésére, hogy a mikrobióta közvetíti-e a depresszió hátterében álló neuroimmun-neuroendokrin diszregulációt. A depresszió szignifikáns gyulladásos és HPA-tengely-eltérésekkel társult, ami összhangban van a mikrobióta-vezérelt immunzavarral. Az eredmények alátámasztják a brain-gut-microbiota tengely szerepét a major depresszió patofiziológiájában.

[607] Song SJ, Lauber C, Costello EK et al. Cohabiting family members share microbiota with one another and with their dogs. eLife. 2013. Link

A keresztmetszeti vizsgálat 60 család (gyermekes vagy gyermek nélküli párok, kutyával vagy anélkül) széklet-, orális és bőrmikrobiótáját elemezte az együtt élők közötti mikrobiális csere kvantifikálására. A háztartás tagjai – különösen a párok – szignifikánsan több mikrobiótát osztottak meg egymással, mint különböző háztartásokból származó egyének, erősebb hatással a bőrre, mint a szájüregre vagy a székletre. Kutyatartás szignifikánsan növelte a megosztott bőrmikrobiótát; a kutyatartók a saját kutyájukkal több bőrmikrobiótát osztottak meg, mint mások kutyájával. A gyakori közvetlen érintkezés jelentősen formálja a mikrobiális közösségek összetételét.

[608] Tung J, Barreiro LB, Burns MB et al. Social networks predict gut microbiome composition in wild baboons. eLife. 2015. Link

A vizsgálat shotgun metagenom-elemzéssel tesztelte vad páviánokon, hogy a szociális csoport- és kapcsolati struktúra előrejelzi-e a bélmikrobiom összetételét és génszerkezetét. A kölcsönhatások gyakorisága az étrend, rokonság és közös környezet kontrollálása után is magyarázta a bélmikrobiom-variabilitást, ami közvetlen fizikai érintkezés általi fajátadást valószínűsít. 51 szociálisan strukturált taxonra dúsult ki az anaerob, nem spóraképző életmód. A szociális kölcsönhatások a természetes állatpopulációkban a bélmikrobiom-összetétel egyik fő meghatározói.

[609] Blaser, M. J. Missing Microbes: How the Overuse of Antibiotics Is Fueling Our Modern Plagues. New York: Henry Holt. 2014. Link

Blaser 2014-es 'Missing Microbes: How the Overuse of Antibiotics Is Fueling Our Modern Plagues' (Henry Holt) tudománynépszerűsítő szintézise szerint az antibiotikum-túlhasználat, császármetszés, tápszeres táplálás és nyugati életmód generációkon át fokozatosan csökkentette az emberi mikrobiális diverzitást, hozzájárulva az obesitas, asztma, allergiák, IBD, autizmus és 1-es típusú diabétesz emelkedéséhez. Blaser a saját Helicobacter pylori-munkájára, egér-modell korai antibiotikum-expozíciós bizonyítékaira és epidemiológiai trendekre épít. A könyv népszerűsítette az 'eltűnő mikrobióta hipotézist' és a mikrobiális örökség mint ökológiai vagyon koncepcióját. Széles közéleti, klinikai és szakpolitikai diskurzust formált az antibiotikum-stewardshipről.

[611] Korpela K, Salonen A, Virta LJ, Kekkonen RA, Forslund K, Bork P, de Vos WM. Intestinal microbiome is related to lifetime antibiotic use in Finnish pre-school children. Nat Commun. 2016. Link

142 finn, 2–7 éves óvodáskorú gyermek bélmikrobiotájának vizsgálata az élettartam alatti, regiszterből pontosan visszakövethető antibiotikum-felhasználás függvényében, két mintavételi időponttal. A makrolidhasználat tartós – akár 1–2 évig fennmaradó – összetételi és funkcionális eltolódással járt: az Actinobacteria (köztük a Bifidobacterium) mennyisége csökkent, a Bacteroidetes és a Proteobacteria aránya nőtt, az epesav-hidroláz aktivitás csökkent, a makrolidrezisztencia-gének mennyisége pedig emelkedett. A penicillinek ennél lényegesen gyengébb és rövidebb ideig kimutatható nyomot hagytak. A korai makrolidhasználat emellett magasabb asztmakockázattal és antibiotikum-asszociált súlygyarapodásra való hajlammal társult. A vizsgálat megfigyeléses, keresztmetszeti-longitudinális hibrid elrendezésű, így okságot nem bizonyít.

[612] Yassour M, Vatanen T, Siljander H et al. Natural history of the infant gut microbiome and impact of antibiotic treatment on bacterial strain diversity and stability. Sci Transl Med. 2016. Link

A longitudinális vizsgálat 39 gyermek havi székletmintáit elemezte az első három életévben DNS-szekvenálással; kb. felük több antibiotikum-kúrát kapott. A hüvelyi úton születettek bélmikrobiotáját Bacteroides-fajok uralták; a császáros és a hüvelyi úton születettek mintegy 20%-ánál a Bacteroides 6-18 hónapig hiányzott. Az antibiotikumot kapott gyermekek mikrobiótája faji és törzsi szinten egyaránt kevésbé diverz volt, és egyes fajokat gyakran egyetlen törzs uralt, megemelt antibiotikum-rezisztencia génekkel. Az eredmények jellemzik az antibiotikum és szülésmód korai életszakaszi mikrobiota-érlelő hatásait.

[613] Huang EY, Inoue T, Leone VA, Dalal S, Touw K, Wang Y, Musch MW, Theriault B, Higuchi K, Donovan S, Gilbert J, Chang EB. Using corticosteroids to reshape the gut microbiome: implications for inflammatory bowel diseases. Inflammatory Bowel Diseases. 2015. Link

Kísérletes egérvizsgálat, amely a glükokortikoidok bélmikrobiotára gyakorolt hatását és annak a gazdaszervezet mucin-szabályozására és vastagbél-gyulladására kifejtett következményeit vizsgálta. Felnőtt hím C57BL/6 egereket – csíramentes, Muc2-heterozigóta, illetve Muc2-deficiens állatokat – négy héten át dexametazonnal, szintetikus glükokortikoiddal kezeltek. A dexametazon megváltoztatta a bélmikrobiota összetételét, és a mikrobiota jelenlététől függő módon módosította a mucintermelést és a vastagbél gyulladásos állapotát. A szerzők következtetése szerint a kommenzális bélbaktériumok kulcsfontosságú közvetítői a glükokortikoidok vastagbélben megfigyelt gyulladáscsökkentő hatásának, és a bélmikrobák olyan „mikrobiális szervet" alkotnak, amely terápiásan célozható a bélhomeosztázis helyreállítására. FONTOS: nem humán betegcsoportok szisztematikus áttekintése, hanem preklinikai egérkísérlet.

[614] Wu H, Esteve E, Tremaroli V et al. Metformin alters the gut microbiome of individuals with treatment-naive type 2 diabetes, contributing to the therapeutic effects of the drug. Nat Med. 2017. Link

A kettős-vak randomizált vizsgálat újonnan diagnosztizált 2-es típusú diabéteszes betegeket randomizált 4 hónapon át placebóra vagy metforminra; a metformin erős hatást gyakorolt a bélmikrobiomra, amit egy placebo-keresztezett alcsoportban is megerősítettek. A metforminkezeltek székletének germ-free egerekbe ültetése javította a glükóztoleranciát. In vitro bélszimulátorban a metformin két különböző phylumba tartozó fajokban befolyásolta a metalloproteineket és fémtranszportereket kódoló útvonalakat. Az adatok okozati bizonyítékot adnak arra, hogy a bélmikrobiota a metformin antidiabetikus hatásának egy részét közvetíti.

[615] Kunasol C, Chattipakorn N, Chattipakorn SC. Impact of calcineurin inhibitors on gut microbiota: Focus on tacrolimus with evidence from in vivo and clinical studies. . 2024. Link

Attekinto kozlemeny a kalcineurin-inhibitorok (takrolimusz, ciklosporin A) belmikrobiotara gyakorolt hatasairol in vivo es klinikai vizsgalatok alapjan. A CNI-k diszbiozist valtanak ki: a takrolimusz csokkenti a butirat-termelo baktériumokat, a ciklosporin A pedig eltolja a Bacteroides/Blautia es Clostridium aranyokat. A diszbiozis hozzajarul a hiperglikemiahoz, nefrotoxicitashoz es hasmeneshez. A bizonyitekok szerint a hatas reszben fuggetlen az immunszupressziotol, de a mechanizmus tobbnyire gazda-kozvetitett (immun- es anyagcsere-szabalyozas zavara), nem pedig kozvetlen bakterialis kalcineurin-foszfataz-gatlas.

[616] Lee JR, Muthukumar T, Dadhania D et al. Gut microbiota and tacrolimus dosing in kidney transplantation. PLoS ONE. 2015. Link

A pilot vizsgálat 19 vese-transzplantált felnőttben kötötte össze a transzplantáció első hónapjának bélmikrobiota összetételét a takrolimusz-dózisigénnyel. A legalább 50%-os dózisemelést igénylő (n=5) és a stabil-dózisú (n=14) betegek kezdő dózisa hasonló volt (4,2+/-1,1 vs 3,8+/-0,8 mg/nap), de a hónap végére eltért (9,6+/-2,4 vs 3,3+/-1,5 mg/nap, p<0,001). Az első héten mért széklet Faecalibacterium prausnitzii arány 11,8% volt a dóziseszkalálóknál és 0,8% a stabil csoportban (p=0,002, BH-korrekció). Az F. prausnitzii ígéretes prediktív marker a takrolimusz adagolásban.

[619] Syer SD, Blackler RW, Wallace JL. NSAID enteropathy and bacteria: a complicated relationship. . 2015. Link

Syer, Blackler es Wallace (J Gastroenterol, 2015; 50:387-393) attekinti a belmikrobiota szerepet az NSAID-indukalta vekonybel-karosodas (NSAID-enteropatia) patogenezisben. Kiemeli, hogy a csiramentes allatok rezisztensek az NSAID-indukalta vekonybel-serulesre, mig a bakterialis kolonizacio (kulonosen gram-negativ szervezetek) serulekennye teszi oket -- bizonyitva, hogy a mikrobiota szukseges az enteropatia kialakulasahoz. A mechanizmus magaban foglalja az NSAID-ok enterohepatikus keringeset, a bakterialis dekonjugaciot (beta-glukuronidaz) es az endotoxin-felszabadulast.

[620] Wallace JL. NSAID gastropathy and enteropathy: distinct pathogenesis likely necessitates distinct prevention strategies. . 2012. Link

Wallace 2012-es British Journal of Pharmacology attekintese elkuloniti az NSAID-okozta gyomor- (gastropathia) es vekonybel-karosodas (enteropathia) eltero patomechanizmusat. Az enteropathiaert nem elsosorban a prosztaglandin-szintezis gatlasa, hanem az NSAID-ok enterohepatikus korforgasa felelos: a karbonsav-tartalmu NSAID-ok a majban acil-glükuroniddá konjugalodnak, az epevel a vekonybelbe urulnek, ahol a bakterialis béta-glükuronidaz visszahasitja oket az aktiv aglikonra, amely lokalisan magas koncentracioban karositja a nyalkahartyat es ujra felszivodik. Csiramentes vagy antibiotikummal kezelt allatokban a folyamat – es a karosodas – elmarad, ami a mikrobiota oki szerepet bizonyitja. A szerzo hangsulyozza, hogy a gastropathia es enteropathia eltero megelozesi strategiat kivan.

[621] Cussotto, S., Strain, C. R., Fouhy, F., et al. Differential effects of psychotropic drugs on microbiome composition and gastrointestinal function. Psychopharmacology. 2019. Link

A szerzok kronikus pszichotrop kezeles (fluoxetin, escitalopram, venlafaxin, litium, valproat, aripiprazol) hatasat vizsgaltak patkany-mikrobiotara, es kimutattak, hogy egyes szerek (kulonosen az SSRI-k es a litium) megvaltoztatjak a bel-mikrobiota osszetetelet es a GI-funkciot, illetve antimikrobialis aktivitast mutatnak bizonyos taxonokkal szemben.

[622] Baker JM, Al-Nakkash L, Herbst-Kralovetz MM. Estrogen-gut microbiome axis: physiological and clinical implications. Maturitas. 2017. Link

A közlemény áttekinti, hogy a bélmikrobióta béta-glükuronidáz-aktivitása révén szabályozza a keringő ösztrogénszintet, és szerepet játszik az ösztrogén-érzékeny betegségekben. Diszbiózis és csökkent diverzitás esetén a dekonjugáció csökken, és kevesebb aktív ösztrogén kerül a vérbe. A kialakuló ösztrogén-egyensúlyzavar összefügg az elhízással, metabolikus szindrómával, daganatokkal, endometriális hiperpláziával, endometriózissal, PCOS-sel, fertilitási problémákkal, kardiovaszkuláris betegségekkel és kognitív hanyatlással. A bél estrobolóma terápiás célpont lehet posztmenopauzában és reproduktív zavarokban.

[623] Flores R, Shi J, Fuhrman B et al. Fecal microbial determinants of fecal and serum estrogens and estrogen metabolites. Journal of Translational Medicine. 2012. Link

Keresztmetszeti vizsgálat (Flores és mtsai, 2012) a bél-mikrobiota és a széklet- illetve szérum-ösztrogének és ösztrogén-metabolitok kapcsolatáról. A szerzők azonosítani igyekeztek azokat a bélmikrobiális közösségi tagokat és funkciókat, amelyek az enterohepatikus körforgáson keresztül az ösztrogénszintekkel összefüggenek; a mintát 51 fő alkotta (25 férfi, 7 posztmenopauzális és 19 premenopauzális nő). Az eredmények a bélmikrobiom és a szisztémás ösztrogén-háztartás közötti összefüggést támasztják alá. (Megjegyzés: a cikk a Journal of Translational Medicine-ben jelent meg.)

[624] Zuo T, Ng SC. The gut microbiota in the pathogenesis and therapeutics of inflammatory bowel disease. Front Microbiol. 2018. Link

A közlemény áttekinti a gyulladásos bélbetegség (IBD) hátterében álló bélmikrobiális diszbiózist, beleértve az Enterobacteriaceae-csalad expanzióját, és kiterjeszti a jellemzést a baktériumokon túl a mikobiótára, viromára és helmintákra is. Az IBD-ben emelkedik a Caudovirales vírusok és a Basidiomycota, Ascomycota és Candida albicans aránya. A szerzők részletezik az étrend-mikrobióta kölcsönhatásokat IBD-ben és a mikrobióta-modulálás terápiás lehetőségeit. A vizsgálat keretet ad a multi-királyság mikrobiális jeleknek az IBD diagnosztikájába és terápiájába való beépítéséhez.

[625] Hoarau, G.; Mukherjee, P. K.; Gower-Rousseau, C.; Hager, C.; Chandra, J.; Retuerto, M. A.; Neut, C.; Vermeire, S.; Clemente, J.; Colombel, J. F.; Fujioka, H.; Poulain, D.; Sendid, B.; Ghannoum, M. A. Bacteriome and Mycobiome Interactions Underscore Microbial Dysbiosis in Familial Crohn's Disease. mBio 7(5):e01250-16. 2016. Link

A vizsgálat Ion Torrent szekvenálással jellemezte a bél bakteriális mikrobiotáját (bakterióma) és gombaközösségét (mikobióma) Crohn-betegekben és nem beteg elsőfokú rokonaikban 9 észak-franciaországi/belgiumi multiplex családban, valamint 4 egészséges család tagjaiban. A Serratia marcescens és az Escherichia coli abundanciája emelkedett volt a Crohn-betegekben, miközben a jótékony baktériumoké – köztük a Faecalibacterium prausnitzii-é – csökkent. A Candida tropicalis gomba abundanciája szignifikánsan magasabb volt a Crohn-betegekben, mint nem beteg rokonaikban (p = 0,003), és pozitívan korrelált az anti-Saccharomyces cerevisiae antitest (ASCA) szintjével, valamint a S. marcescens és az E. coli mennyiségével. A három faj együtt vastagabb, hifákban gazdag közös biofilmet képzett in vitro, mint egyedül vagy párban – ez a királyságok közötti mikrobiális kölcsönhatás a Crohn-betegség diszbiózisának egyik meghatározója lehet.

[626] Liu W, Tang H, Yang H, et al. Influence of Fluconazole Administration on Gut Microbiome, Intestinal Barrier, and Immune Response in Mice. . 2021. Link

Egérmodellben a flukonazol-kezelés szignifikánsan csökkentette a bélbaktériumok diverzitását (a relatív abundancia globális szintje viszont alig változott), eltolta a Firmicutes/Proteobacteria arányt, és károsította a bélbarriert, valamint módosította az immunválaszt. A vizsgálat közvetlen kísérletes bizonyítékot ad arra, hogy az antifungális terápia nem csak a gombakomponenst, hanem a bakteriális mikrobiótát is kollaterálisan érinti – alátámasztva, hogy a gombaellenes szerek hatása a teljes bélökoszisztémára kiterjed.

[627] Sokol H, Leducq V, Aschard H et al. Fungal microbiota dysbiosis in IBD. Gut. 2017. Link

A vizsgálat 235 IBD-beteg és 38 egészséges alany székletének bakteriális és gomba-mikrobiótáját 16S és ITS2 szekvenálással elemezte, a diverzitást és a klinikai paraméterekkel való összefüggést többváltozós lineáris modellekkel értékelte. Az IBD-ben az egészséges kontrollhoz képest jellegzetes bakteriális és gomba-mikrobiota volt jelen. Egyes baktérium- és gombataxonok klinikai paraméterekkel korreláltak, ami megerősíti a mikobióta szerepét az IBD patogenezisében. A diszbiózis-koncepció IBD-ben túlmutat a baktériumokon.

[628] Oh B, Boyle F, Pavlakis N, et al. Emerging Evidence of the Gut Microbiome in Chemotherapy: A Clinical Review. . 2021. Link

Klinikai áttekintés a kemoterápia és a bélmikrobiom kétirányú kapcsolatáról: a citotoxikus szerek diszbiózist, a nyálkahártya-gát károsodását és gyulladást okoznak, ami hozzájárul a gasztrointesztinális toxicitáshoz és mellékhatásokhoz.

[629] Gopalakrishnan V, Spencer CN, Nezi L et al. Gut microbiome modulates response to anti–PD-1 immunotherapy in melanoma patients. Science. 2018. Link

A vizsgálat 112 anti-PD-1 terápián részesülő melanómás beteg orális és bélmikrobiomját elemezte. A széklet-mikrobiom-elemzés (n=43; 30 reagáló, 13 nem reagáló) szignifikánsan magasabb alfa-diverzitást (p<0,01) és Ruminococcaceae-arányt (p<0,01) mutatott a reagálóknál. A metagenomika dúsult anabolikus útvonalakat azonosított a reagálók mikrobiótájában. Az immunprofil-elemzés fokozott szisztémás és tumorellenes immunitást igazolt a reagálóknál, amit a respondertől származó székletet kapott germ-free egerekben is megerősítettek. A kedvező bélmikrobiom-mintázat előrejelzi az anti-PD-1 választ melanómában.

[630] Tropini C, Moss EL, Merrill BD et al. Transient osmotic perturbation causes long-term alteration to the gut microbiota. Cell. 2018. Link

Az egérvizsgálat különböző hossz- és időskálán elemezte a bélökoszisztéma rezilienciáját ozmotikus zavarással szemben. Az ozmotikus stressz reprodukálhatóan kiirtott magas abundanciájú taxonokat és felszaporított kevésbé gyakori tagokat humán és egér mikrobiótában. A kvantitatív képalkotás a nyákréteg drasztikus pusztulását mutatta a perturbáció során, majd helyreállást. Az immunrendszer átmeneti citokin-változásokkal és tartós, kommenzálisok elleni IgG-válasszal reagált. A megnövekedett ozmolalitás in vitro is gátolta a kommenzális növekedését, ami a kiesés egyik mechanizmusa. A laxatív-szerű ozmotikus stressz jellegzetesen alakítja át a bélmikrobiótát és a gazdaszervezet immunválaszát.

[631] Smaill FM, Grivell RM. Antibiotic prophylaxis versus no prophylaxis for preventing infection after cesarean section. Cochrane Database Syst Rev. 2014. Link

Az aktualizált Cochrane-áttekintés a profilaktikus antibiotikumok és a profilaxis hiányának összehasonlítását vizsgálta császármetszésnél, amely a poszt-partum anyai fertőzés legfőbb rizikófaktora. A Cochrane Pregnancy and Childbirth Group's Trials Register-ben (2014. július 31-ig) keresett randomizált és kvázi-randomizált vizsgálatokat. A profilaktikus antibiotikum szignifikánsan csökkentette a fertőző morbiditást, köztük az endometritist, sebfertőzést és húgyúti fertőzést. Az adatok a rutin antibiotikum-profilaxist a császármetszés standard ellátásaként támasztják alá.

[632] Dierikx T, Berkhout D, Eck A, et al. Timing of antimicrobial prophylaxis for cesarean section is critical for gut microbiome development in term born infants. . 2022. Link

Prospektiv vizsgalat term, csaszarmetszessel szuletett ujszulottek belmikrobioma-fejlodeserol az anyai antibiotikum-profilaxis idozitesenek (a borometszes elott vs. a koldokzsinor-leszoritas utan) fuggvenyeben. A szerzok kimutattak, hogy a metszes elotti adas – amely jobb anyai sebfertozes-megelozest ad, de a magzat magasabb transzplacentaris antibiotikum-expozicioval jar – az elso eletnapokban merhetoen eltero, gyakran kesleltetett vagy szegenyesebb diverzitasu neonatalis belmikrobiota-megtelepedest eredmenyez a koldokzsinor-leszoritas utani adashoz kepest. Az eredmeny tamogatja az idozites mint klinikailag fontos, a csecsemo-mikrobiotat befolyasolo valtozo szerepet.

[633] Stokholm J, Blaser MJ, Thorsen J et al. Maturation of the gut microbiome and risk of asthma in childhood. Nat Commun. 2018. Link

A 690 gyermekből álló kohorszvizsgálat az első életévi bélmikrobióta-összetételt (16S rRNS) az 5 éves kori asztmakockázattal kapcsolta össze. Az éretlen mikrobiális összetételű egyévesek nagyobb asztmakockázattal bírtak, de az összefüggés csak asztmás édesanyák gyermekeinél állt fenn, ami arra utal, hogy az első életévi elégtelen mikrobiális stimuláció aktiválja az örökölt asztma-hajlamot. A megfelelő bélmikrobiom-érés védi a hajlamos gyermekeket. A korai életszakaszi mikrobiota-érés módosítható tényező az asztma megelőzésében.

[634] Vieira-Silva S, Falony G, Belda E et al. Statin therapy is associated with lower prevalence of gut microbiota dysbiosis. Nature. 2020. Link

A vizsgálat a MetaCardis Body Mass Index Spectrum kohorsz (n=888) kvantitatív székletmetagenomját elemezte az elhízással társuló Bacteroides2 (Bact2) enterotípusra, amelyet magas Bacteroides, alacsony Faecalibacterium és alacsony mikrobiális sejtsűrűség jellemez. A statinkezelés kulcs-kovariáns volt a mikrobiom-diverzitásban. A statinszedőket kihagyva a Bact2 prevalenciája a sovány/túlsúlyos egyéneknél 3,90% volt, az elhízottaknál 17,73%. A Bact2-hordozók szisztémás gyulladása meghaladta a BMI alapján várhatót, ami az enterotípust az elhízással és gyulladással kapcsolt diszbiotikus konstellációként azonosítja; a statinok modulálhatják ezt az összefüggést.

[635] Dias AM, Cordeiro G, Estevinho MM, et al. Gut bacterial microbiome composition and statin intake–A systematic review. . 2020. Link

Szisztematikus attekintes a sztatinok es a belmikrobiom kolcsonhatasarol, allat- es humanvizsgalatokat osszegezve. A sztatinok kozvetlen antimikrobialis hatassal birnak (elsosorban grampozitiv baktermok ellen, a bakterialis sejtfelszini szerkezetek megzavarasaval), es a sztatinhasznalat osszefugg a belmikrobiom osszetetelenek modosulasaval; tobb vizsgalat a kommenzalis (pl. Lactobacillaceae) taxonok feldusulasat es a potencialisan gyulladaskelto Enterobacteriaceae csokkeneset jelzi hipercholeszterinemias betegeknel. Az attekintes a sztatinok pleiotrop, mikrobiota-modulalo hatasat helyezi kontextusba.

[637] Mancin L, Wu GD, Paoli A. Gut microbiota-bile acid-skeletal muscle axis. . 2023. Link

Mancin, Wu es Paoli Trends in Microbiology-attekintese (2022 online, 2023 nyomtatott) a mikrobiota-epesav-vazizom tengelyt rendszerezi. Az elsodleges epesavakat a bel mikrobiotaja masodlagos, metabolikusan aktiv epesavakka alakitja, amelyek a farnezoid-X-receptor (FXR) es a TGR5 ligandjaikent befolyasoljak a vazizom anyagcserejet, tomeget es mukodeset. A dysbiosis (alacsony diverzitas, instabil osszetetel) megvaltozott epesav-keszleten keresztul rontja az izom-homeosztazist. A keret elmeleti alapot ad ahhoz a hipotezishez, hogy a sztatin-indukalta epesav- es mikrobiota-valtozasok az izomra is hathatnak – bar az emberi, sztatin-asszocialt myopathiara vonatkozo oki bizonyitek tovabbra is hianyzik.

[638] Nemet I, Saha PP, Gupta N, et al. A Cardiovascular Disease-Linked Gut Microbial Metabolite Acts via Adrenergic Receptors. . 2020. Link

Untargeted metabolomikaval (n=1162, majd fuggetlen n=4000 kohorszban) a szerzok azonositottak a fenilacetil-glutamint (PAGln) – egy bel-mikrobiota altal termelt metabolitot –, amely a kardiovaszkularis betegseggel es a sulyos kardiovaszkularis esemenyekkel (infarktus, stroke, halal) asszocialodik. A PAGln G-feherjekapcsolt adrenerg receptorokon (alfa-2A, alfa-2B es beta-2) at fokozza a thrombocyta-aktivaciot es a thrombosis-keszseget; a beta-blokkolo karvedilol gatolja ezt a hatast, allatmodellben pedig visszaforditja a PAGln-vezerelt vegpontokat. Ez kozvetlen mechanisztikus hidat ad a beta-adrenerg jelatvitel, a bel-mikrobiota es a beta-blokkolo-hatas koze.

[639] Freestone PPE, Sandrini SM, Haigh RD, Lyte M. Microbial endocrinology: how stress influences susceptibility to infection. Trends Microbiol. 2008. Link

A közlemény bevezeti a mikrobiális endokrinológia szakterületét, amely a mikrobiológia és az emlős endokrinológia/neurofiziológia metszéspontjában áll, és bemutatja, hogy a mikroorganizmusok a környezetükben széles körben elterjedt neurohormonokat növekedési és patogén szignálként hasznosítják. A közlemény dokumentálja, hogy a humán stresszhormonokra való érzékenység általános a mikrobavilágban, mechanisztikus keretet adva a stressz-indukált fertőzéses fogékonysági változásokra. A mikrobiális endokrinológia hasznos megközelítés a stressz-fertőzés kölcsönhatások megértésére.

[640] Sandek A, Bauditz J, Swidsinski A et al. Altered intestinal function in patients with chronic heart failure. J Am Coll Cardiol. 2007. Link

Az eset-kontroll vizsgálat 22 krónikus szívelégtelen (CHF) beteg (LVEF 31+/-1%, NYHA 2,3+/-0,1, peak VO2 15,0+/-1,0 ml/kg/perc) és 22 kontroll bélmorfológiáját és -funkcióját hasonlította össze. A CHF-betegeknél szignifikánsan vastagabb volt a bélfal (terminális ileum 1,48+/-0,16 vs 1,04+/-0,08 mm; descendens 2,59+/-0,18 vs 1,43+/-0,13 mm; szigmoid 2,97+/-0,27 vs 1,64+/-0,14 mm; mind p<0,01), nőtt a vékony- és vastagbél permeabilitása, és módosult a nyálkahártya bakteriális biofilmje. Az eredmények alátámasztják a bélbarrier-zavar és a bakteriális transzlokáció szerepét a CHF gyulladásos hátterében.

[641] Pimentel M, Saad RJ, Long MD, Rao SSC. ACG Clinical Guideline: Small Intestinal Bacterial Overgrowth. Am J Gastroenterol. 2020. Link

A klinikai irányelv a vékonybél-bakteriális túlszaporodás (SIBO) – vagyis a tüneteket okozó túlzott vékonybél-bakteriális koncentráció – diagnosztikáját és kezelését tekinti át. Az evidencia-alapú ajánlások a GRADE-folyamattal készültek; ahol a formális minősítés nem volt lehetséges, szakértői konszenzussal egészítették ki. Az irányelv meghatározza az optimális diagnosztikus módszereket (kilégzési teszt, vékonybél-aspirátum-tenyésztés) és áttekinti az antibiotikus és adjuváns kezelési lehetőségeket. Gyakorlati keretet ad a klinikai döntéshozatalhoz feltételezett SIBO esetén.

[642] Arimatsu K, Yamada H, Miyazawa H, Minagawa T, Nakajima M, Ryder MI, Gotoh K, Motooka D, Nakamura S, Iida T, Yamazaki K. Oral pathobiont induces systemic inflammation and metabolic changes associated with alteration of gut microbiota. Scientific Reports. 2014. Link

C57BL/6N egereknek heti kétszer, öt héten át orálisan adagolt Porphyromonas gingivalis – a periodontitis kulcspatogénje – megváltoztatta a bélmikrobiota összetételét, elsősorban a Bacteroidetes/Firmicutes arány eltolásával az ileumban. A mikrobiota-eltolódással párhuzamosan romlott a bélbarrier működése (csökkent tight junction-fehérje-expresszió), nőtt a keringő endotoxinszint, és szisztémás alacsony fokú gyulladás, inzulinrezisztencia, valamint zsírmájra jellemző anyagcsere-eltérések alakultak ki. A vizsgálat adta az első közvetlen bizonyítékot arra, hogy a lenyelt szájüregi patobiont a bélbe jutva – nem pusztán a fogágyi gyulladáson keresztül – indít el szisztémás metabolikus következményeket. Fontos korlát: kizárólag egéradat, humán megfelelője nincs.

[643] Hajishengallis G, Lamont RJ. Dancing with the stars: how choreographed bacterial interactions dictate nososymbiocity and give rise to keystone pathogens, accessory pathogens, and pathobionts. Trends Microbiol. 2016. Link

A közlemény bevezeti a nososzimbiocitás (nososymbiocity) fogalmát, vagyis a polimikrobiális kommenzális közösségek által a nyálkahártya-felszínek homeosztázisának felborításával előidézett betegségeket. A szerzők leírják a kommenzális-patogén spektrum funkcionális kategóriáit: az accessory patogének elősegítik a patogének kolonizációját; a keystone patogének (alpha-bugok) alacsony abundancia mellett is meghatározóak; a patobionták kihasználják a felborult homeosztázist. A koncepció keretet ad a polimikrobiális szinergiák megértésére krónikus gyulladásos nyálkahártya-betegségekben.

[644] Lemos JA, et al. (J Bacteriol retrospective). A Streptococcus mutans retrospective: from oral pathogen to bacterial paradigm. . 2026. Link

Tortenelmi-attekinto kozlemeny a Streptococcus mutans kutatasanak ivelol. Reszletezi, hogy J. Kilian Clarke 1924-ben izolalt szuvas lezioikbol egy eros savtermelo baktériumot, amelyet a mikroszkop alatt latott szabalytalan, ovalis sejtalakok miatt 'mutans'-nak nevezett el (a streptococcusok mutans formainak velve), es amellyel in vitro is sikerult fogszuvasodast eloidezni – korai bizonyitekul arra, hogy az S. mutans a fogszuvasodas fo okozoja. Igy ez a forras hitelesen alatamasztja a fejezet 1924-es felfedezesi-attribucio allitasat.

[645] Uzel NG, Teles FR, Teles RP, et al. Microbial shifts during dental biofilm re-development in the absence of oral hygiene in periodontal health and disease. . 2011. Link

Prospektiv klinikai vizsgalat: professzionalis tisztitas utan szajhigienia hianyaban a szupra- es szubgingivalis plakk-biofilm rendezett mikrobialis szukcesszioval epul ujra (korai kommenzalisoktol a kesoi anaerobokig 1-7 nap alatt), igazolva a biofilm-eres okologiai egymasutanjat.

[646] Marsh PD. Dental plaque as a biofilm and a microbial community – implications for health and disease. . 2006. Link

Marsh attekintese a dentalis plakkot strukturalisan es funkcionalisan szervezett biofilmkent jellemzi, amely rendezett szukcesszioban alakul ki, es egeszseges allapotban stabil, kommenzalis-domialta osszetetelt tart fenn (mikrobialis homeosztazis). Kornyezeti valtozasok (pH-csokkenes a szenhidrat-fermentaciotol, gyulladasos kozvetitok) felboritjak ezt az egyensulyt, es a kozosseget patobiont-dusult, diszbiotikus allapot fele tolajak – ez az okologiai plakk-hipotezis, amely a fogszuvasodas, fogingyulladas es periodontitis kozos mechanizmusi alapja.

[647] Lundberg JO, Weitzberg E, Gladwin MT. The nitrate–nitrite–nitric oxide pathway in physiology and therapeutics. Nat Rev Drug Discov. 2008. Link

A közlemény a nitrát-nitrit-nitrogén-monoxid (NO) útvonalat mint az L-arginin-NO-szintáz alternatív, főként hipoxiás állapotokban jelentős NO-forrást mutatja be. A korábban inertnek tartott szervetlen nitrát és nitrit in vivo NO-vá redukálódik, és szerepet játszik a vazodilatációban, mitokondriális szignalizációban és sejtvédelemben. A nitrát és nitrit terápiás potenciálját szívinfarktus, stroke, szisztémás és pulmonális hipertónia, valamint gyomorfekély vonatkozásában tárgyalják. Az étrendi nitrát új keretben mint kardioprotektív és metabolikus szabályozó értelmezhető.

[648] Dewhirst FE, Chen T, Izard J et al. The human oral microbiome. J Bacteriol. 2010. Link

A vizsgálat létrehozta a Human Oral Microbiome Database-t (HOMD, www.homd.org), a szájüregi mikrobióta kurátorált, filogenezis-alapú 16S rRNS-adatbázisát. A HOMD 619 orális taxont katalogizál 13 phylumban, köztük Actinobacteria, Bacteroidetes, Firmicutes, Fusobacteria, Proteobacteria, Spirochaetes, SR1, Synergistetes, Tenericutes és TM7. Az erőforrás lehetővé teszi a korábban csak klónszámmal vagy GenBank-azonosítóval hivatkozott taxonok rendszertani azonosítását, és támogatja a reprodukálható orális mikrobiom-kutatást.

[649] Tonetti MS, Van Dyke TE, and working group 1 of the joint EFP/AAP workshop. Periodontitis and atherosclerotic cardiovascular disease: consensus report of the Joint EFP/AAP Workshop. J Clin Periodontol. 2013. Link

A konszenzus-közlemény a parodontitisz és az ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegség (ACVD) összefüggését értékeli a biológiai plauzibilitás, epidemiológia és intervenciós vizsgálatok alapján. A parodontitisz baktériumok véráramba jutását teszi lehetővé, ami szisztémás gyulladást aktivál és előmozdítja az atheroma kialakulását, érését és súlyosbodását. Az eredmények alátámasztják, hogy a parodontitisz az ACVD módosítható rizikófaktora, és javasolják a parodontális szűrés integrálását a kardiovaszkuláris prevencióba.

[650] Pavlic V, Peric D, Stosovic Kalezic I, Madi M, Bhat SG, Brkic Z, Staletovic D. Identification of Periopathogens in Atheromatous Plaques Obtained from Carotid and Coronary Arteries. . 2021. Link

Klinikai vizsgalat, amely PCR-rel mutatta ki parodontalis kórokozók – Porphyromonas gingivalis, Tannerella forsythia, Treponema denticola, Aggregatibacter actinomycetemcomitans, Prevotella intermedia – jelenletet karotisz- es koszoruér-eredetu ateroszklerotikus (atheroma) plakkokban carotis endarterectomian, illetve koszoruér-bypass mutéten atesett betegekben. Az eredmenyek kozvetlenul dokumentaljak, hogy a szaj-patogenek tranzlokalnak a szajuregbol a tavoli érfali szovetekbe, alatamasztva a parodontitisz–szisztemas gyulladas/ateroszklerozis mikrobialis osszekapcsolodasat.

[651] Stein MM, Hrusch CL, Gozdz J et al. Innate immunity and asthma risk in Amish and Hutterite farm children. N Engl J Med. 2016. Link

Az Amish-Hutterita összehasonlító vizsgálat két kulturálisan hasonló, gazdálkodási gyakorlatban eltérő amerikai közösség 60 gyermekét hasonlította össze (Amish: hagyományos gazdálkodás; Hutterita: ipari farm). Az asztma- és allergiás szenzibilizációs prevalencia 4-szer, illetve 6-szor alacsonyabb volt az Amish gyermekeknél. A medián endotoxin-szint az Amish-házak porában 6,8-szor magasabb volt a Hutterita lakásokénál. Egérmodellben az Amish-pormintából készített kivonat gátolta az allergiás légúti gyulladást. A hagyományos farmi mikrobiális expozíciók védő immunprogramozáshoz vezetnek az asztma ellen.

[652] Strachan, D. P. Hay fever, hygiene, and household size. BMJ. 1989. Link

Strachan 1989-es BMJ-cikke vezette be a higiéniai hipotézist. A több mint 17 000 brit gyermeket követő National Child Development Study adataiból megfigyelte, hogy a szénanátha és ekcéma prevalenciája csökken a nagyobb testvérek számával és a háztartás méretével. Javaslata: a korai gyermekkori, idősebb testvérek által közvetített, kevésbé higiénikus érintkezéssel terjedő fertőzések védenek az allergiás betegség kialakulása ellen. A cikk megalapozta az allergia és autoimmunitás immunológiai 'régi barátok' és mikrobiális-diverzitás hipotéziseit. A modern környezeti és immunológiai epidemiológia egyik legbefolyásosabb dolgozata.

[653] Rook, G. A. Regulation of the immune system by biodiversity from the natural environment. Proc Natl Acad Sci USA. 2013. Link

A közlemény áttekinti azokat az adatokat, melyek szerint a természetközelség alacsonyabb halálozással, kisebb kardiovaszkuláris és pszichiátriai morbiditással társul. A szerzők kiemelik, hogy a magas jövedelmű országokban növekvő krónikus betegségek a romló immunregulációhoz és tartós alacsony szintű gyulladáshoz kötődnek, részben az evolúciósan együtt fejlődött Old Friends mikroorganizmusoktól való elszakadás következtében. A hipotézis szerint a biodiverzitásban gazdag környezet immunregulációs tréninget biztosít a krónikus gyulladásos betegségek ellen. A zöldterület-expozíció ezért nem pusztán pszichológiai, hanem immunológiai beavatkozás is.

[654] Lynch SV, Wood RA, Boushey H et al. Effects of early-life exposure to allergens and bacteria on recurrent wheeze and atopy in urban children. J Allergy Clin Immunol. 2014. Link

Az Urban Environment and Childhood Asthma születési kohorsz (n=560) magas asztma-kockázatú belvárosi csecsemőknél vizsgálta a visszatérő ziháláshoz társuló környezeti tényezőket Baltimore-ban, Bostonban, New Yorkban és St Louis-ban; ágyazott eset-kontroll vizsgálat (n=104) elemezte az első életévi lakáspor baktérium-tartalmát. A 3 év alatti kumulatív allergén-expozíció allergiás szenzibilizációval, az pedig 3 éves kori visszatérő ziháláshoz társult. Az allergén-expozíció időzítése és a pormikrobiom-összetétel módosítható tényezők a gyermekkori asztma kialakulásában.

[655] Nakatsuji T, Chen TH, Narala S et al. Antimicrobials from human skin commensal bacteria protect against Staphylococcus aureus and are deficient in atopic dermatitis. Sci Transl Med. 2017. Link

A szűrővizsgálat azt tesztelte, hogy a humán bőrkommenzális baktériumok közreműködnek-e a Staphylococcus aureus elleni védekezésben atópiás dermatitiszben (AD). Az anti-S. aureus aktivitású koaguláznegatív Staphylococcus (CoNS) törzsek gyakoriak voltak az egészséges donorokon, de ritkák AD-betegeken, és fordítottan korreláltak az S. aureus kolonizációval. Az aktivitást a Staphylococcus epidermidis és S. hominis korábban ismeretlen antimikrobiális peptidjei adták, törzs-specifikusan és a humán LL-37-tel szinergizálva. Egerekre alkalmazva ezek a CoNS-törzsek in vivo védelmet biztosítottak. Mikrobiota-alapú terápia jelölhető meg AD-ben.

[656] Grice EA, Segre JA. The skin microbiome. Nat Rev Microbiol. 2011. Link

A közlemény az emberi bőrmikrobiom diverzitását és változékonyságát tekinti át a testtájak, a gazdaszervezet és a környezet függvényében. A bőr veleszületett és adaptív immunválaszai modulálják a bőrmikrobiótát, amely viszont oktatja az immunrendszert. Molekuláris módszerek igen sokszínű és dinamikus bőrbaktérium-közösségeket tárnak fel. A bőrmikrobiom megértése elengedhetetlen a pro- és antimikrobiális dermatológiai stratégiák fejlesztéséhez. A bőrmikrobiom egyszerre célpont és effektor a bőrbetegségek kezelésében.

[657] Two AM, Nakatsuji T, Kotol PF, Arvanitidou E, Du-Thumm L, Hata TR, Gallo RL. The Cutaneous Microbiome and Aspects of Skin Antimicrobial Defense System Resist Acute Treatment with Topical Skin Cleansers. . 2016. Link

A vizsgalat egeszseges onkentesek alkarjat mosta kozkeletu borisztitokkal, es merte a rovid tavu hatast az LL-37 antimikrobialis peptidre, valamint a bakterialis kozosseg abundanciajara es diverzitasara. Az LL-37 atmeneti csokkenese ellenere a bormikrobiom osszetetele nem valtozott szignifikansan: a kutaneis kozosseg ellenallonak (rezilis) bizonyult az akut tisztito-kezelessel szemben, gyorsan visszaallt. Ez tamasztja ala, hogy a vedett borfelszini reservoirokbol (tuszok, redok) a rekolonizacio rovid idon belul helyreallitja a mikrobiotat.

[658] Dominguez-Bello MG, De Jesus-Laboy KM, Shen N et al. Partial restoration of the microbiota of cesarean-born infants via vaginal microbial transfer. Nat Med. 2016. Link

A pilot vizsgálat császármetszéssel született újszülötteket születéskor anyai hüvelyi váladéknak tett ki a hüvelyi úton átadott mikrobiota részleges helyreállítása érdekében. Az első 30 napban az exponált császáros újszülöttek bél-, szájüregi és bőrbaktérium-közösségében dúsultak a hüvelyi eredetű baktériumok – melyek a nem exponált császáros újszülöttekben alulreprezentáltak –, és a szájüregi és bőrminták erősebben hasonlítottak a hüvelyi úton születettekére, mint az anális minták. A hosszú távú egészségügyi következmények egyelőre nem ismertek, de a hüvelyi szeedelés kivitelezhetősége igazolt.

[659] von Mutius E, Vercelli D. Farm living: effects on childhood asthma and allergy. Nat Rev Immunol. 2010. Link

A közlemény áttekinti azokat a konzisztens epidemiológiai adatokat, melyek szerint a hagyományos gazdasági környezetben felnövő gyermekek védettek az asztmától, szénanáthától és allergiás szenzibilizációtól. A korai életszakaszi kontaktus haszonállatokkal és takarmányukkal, valamint a feldolgozatlan tehéntej fogyasztása a leghatékonyabb védőfaktorok. Mechanisztikus vizsgálatok szerint az intenzív mikrobiális expozíció – beleértve a prenatális vagy közvetlenül szülés utáni xenogén jelzéseket – aktiválja és modulálja a veleszületett és adaptív immunválaszt. A farmi mikrobiális expozíció allergia-prevenciós stratégia alapja lehet.

[660] Fujimura KE, Demoor T, Rauch M, Faruqi AA, Jang S, Johnson CC, Boushey HA, Zoratti E, Ownby D, Lukacs NW, Lynch SV. House dust exposure mediates gut microbiome Lactobacillus enrichment and airway immune defense against allergens and virus infection. Proc Natl Acad Sci U S A. 2014. Link

Egérmodellben a kutyás háztartásokból származó házpornak való expozíció védett az ovalbumin- és csótányallergén-közvetített légúti patológiával szemben: a védett állatokban szignifikánsan csökkent a légúti T-sejtek összszáma, mérséklődtek a Th2-típusú légúti válaszok és a mucinszekréció. A kutyaporral történt expozíció után a védett egerek vakbél-mikrobiomja kiterjedten átrendeződött, jelentős Lactobacillus johnsonii-feldúsulással. Vad típusú egerek L. johnsonii-szupplementációja önmagában is védelmet adott allergén-provokációval és respiratory syncytial vírus (RSV) fertőzéssel szemben. Proc Natl Acad Sci U S A. 2014;111(2):805–810. Egérkísérlet; a humán megfelelője a kutyatartás és a gyermekkori allergia epidemiológiai összefüggése.

[661] Azad MB, Konya T, Maughan H et al. Infant gut microbiota and the hygiene hypothesis of allergic disease: impact of household pets and siblings. Allergy, Asthma & Clinical Immunology. 2013. Link

Azad és munkatársai 2013-as CMAJ-cikke a csecsemő bélmikrobiótáját és az allergiás betegségek higiéniai hipotézisét vizsgálja, háziállatok és testvérek szempontjából. A kanadai CHILD-kohorsz 24 egészséges, 4 hónapos csecsemőjének székletmintáit 16S rRNS-szekvenálással elemezve a szerzők azt találják: a háztartási háziállat-expozíció – különösen kutyák – és az idősebb testvérek nagyobb bakteriális gazdagsággal és diverzitással járnak. Specifikus Peptostreptococcaceae-emelkedés és Bifidobacteriaceae-csökkenés volt megfigyelhető. Az eredmények mikrobióta-közvetített mechanisztikus alapot adnak a Strachan-féle higiéniai hipotézisnek, és tájékoztatták a későbbi 'farm és háziállat' allergia-védelmi vizsgálatokat.

[662] Grönroos M, Parajuli A, Laitinen OH et al. Short-term direct contact with soil and plant materials leads to an immediate increase in diversity of skin microbiota. MicrobiologyOpen. 2019. Link

Kísérletes humán expozíciós vizsgálat, amely azt tesztelte, hogy a mikrobiológiailag gazdag, természetes eredetű anyagokkal való rövid ideig tartó közvetlen érintkezés azonnal megváltoztatja-e a bőr baktériumközösségét. A résztvevők kezét meghatározott ideig kertészeti talajjal, tőzeggel, illetve növényi anyagokkal érintkeztették, majd a bőrmintákat új generációs szekvenálással elemezték. Az expozíció – legalábbis átmenetileg – növelte a bőrmikrobiota teljes diverzitását, és több baktériumcsoport (Acidobacteria, Actinobacteria, Bacteroidetes, Proteobacteria) sokféleségét is emelte. A vizsgálat a bőrre korlátozódott: bélmikrobiotát nem mértek, és immunológiai végpontokat sem vizsgált, így a "gyulladáscsökkentő immuntonus" közvetlen bizonyítékát nem szolgáltatja; a hatás tartósságát sem követte hosszabb távon.

[663] Roslund MI, Puhakka R, Gronroos M, et al. Biodiversity intervention enhances immune regulation and health-associated commensal microbiota among daycare children. . 2020. Link

Randomizalt napkozis intervencios vizsgalat: a jatszoter biodiverz talaj- es novenyi elemekkel valo gazdagitasa 28 nap alatt diverzifikalta a gyermekek bor-mikrobiotajat, emelte a plazma TGF-beta1-szintjet es a regulatoros T-sejtek aranyat, valamint javitotta az IL-10:IL-17A aranyt – kozvetlen humán bizonyitek arra, hogy a kornyezeti/talaj-mikrobialis expozicio immunregulacios (Treg-) utakat erosit.

[664] Pittet D, Hugonnet S, Harbarth S et al. Effectiveness of a hospital-wide programme to improve compliance with hand hygiene. Lancet. 2000. Link

Pittet és munkatársai 2000-es Lancet-tanulmánya mérföldkő előtt-után intervenciós vizsgálat a Genfi Egyetemi Kórház teljes intézményi kéz-higiéniai programjáról. Öt év alatt a program – alkoholos kézfertőtlenítő a betegnél, oktatás és visszacsatolás – a megfelelőséget 48%-ról 66%-ra emelte, megfelezte a metallin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) átvitelét, és 40%-kal csökkentette a kórházi fertőzéseket. A vizsgálat alkoholos kézfertőtlenítőt tett az egészségügyi fertőzés-megelőzés sarokkövévé, formálta a WHO Clean Care is Safer Care kampányát. A kéz-higiéniai implementáció legtöbbet idézett bizonyíték-forrása.

[665] Yang H, Wang W, Romano KA, et al. A common antimicrobial additive increases colonic inflammation and colitis-associated colon tumorigenesis in mice. . 2018. Link

Kiserletes egervizsgálat, amely kimutatta, hogy rovid ideju, viszonylag alacsony dózisu triklozan-expozicio alacsony fokú vastagbel-gyulladast okoz, sulyosbitja a colitist es fokozza a colitis-asszociált vastagbeldaganat kialakulasat egerekben. A triklozan megvaltoztatta a belmikrobiotat (tobbek kozott a Bifidobacterium-fajok visszaszorulasaval), a proinflammatorikus hatas pedig csiramentes egerekben mersékelt volt es a TLR4-jelutvonalon at fejtette ki hatasat – jelezve, hogy a hatas mikrobiota-fuggo. Allatmodell, nem szokvanyos valos eleti humán expozicio.

[666] FDA. Safety and Effectiveness of Consumer Antiseptics; Topical Antimicrobial Drug Products for Over-the-Counter Human Use. Final Rule. 2016. (IXI-7). 2016. Link

A 2016-os FDA Final Rule ('Safety and Effectiveness of Consumer Antiseptics; Topical Antimicrobial Drug Products for Over-the-Counter Human Use') 19 hatóanyagot – köztük a triklozánt és triklokarbánt – kitiltott a fogyasztói antiszeptikus mosakodószerekből, mert a gyártók nem tudták bizonyítani, hogy hosszú távú napi használatra biztonságosak és hatékonyabbak a sima szappannál és víznél a betegség megelőzésében. A szabály endokrin-zavar, antimikrobiális rezisztencia és ökotoxicitási aggályokra hivatkozott. A gyártóknak el kellett távolítaniuk ezeket az összetevőket. A szabály átformálta a háztartási antimikrobiális termékpiacot, és kulcsreferencia a környezeti mikrobiom- és antimikrobiális-stewardship-szakpolitikában.

[667] Sanidad KZ, Xiao H, Zhang G, et al. Triclosan has a robust, yet reversible impact on human gut microbial composition in vitro. . 2020. Link

In vitro humán bélmikrobiom-modellben a triklozán robusztusan megváltoztatta a mikrobiális közösséget: csökkentette a populációméretet, a diverzitást és a metabolittermelést, szelektíven elnyomva bizonyos kommenzális taxonokat. A hatás kétheti tisztulasi időszak után nagyrészt reverzibilis volt. A vizsgálat közvetlen mechanisztikus bizonyítékot ad a triklozán mikrobiota-zavaró hatásara; a triklozán antibiotikum-rezisztencia-szelektáló potenciálját más expozíciós (egér- és környezeti) vizsgálatok tamasztják alá.

[668] Hesselmar B, Hicke-Roberts A, Wennergren G. Allergy in children in hand versus machine dishwashing. Pediatrics. 2015. Link

A svéd kérdőíves vizsgálat 1029, 7-8 éves gyermeknél tesztelte, hogy a mikrobiális expozíciót növelő életmódi tényezők csökkentik-e az allergia prevalenciát a higiénia-hipotézis szerint. A kézi mosogatás szignifikánsan kisebb allergiás-betegség-kockázattal társult a gépi mosogatáshoz képest (többváltozós OR 0,57; 95% CI 0,37-0,85). A védő hatás kiterjedt a fermentált vagy farm-eredetű élelmiszer fogyasztására is. A mikrobiális expozíciót növelő háztartási szokások csökkentik a gyermekkori allergiás betegségek kockázatát.

[669] Mazmanian SK, Liu CH, Tzianabos AO, Kasper DL. An immunomodulatory molecule of symbiotic bacteria directs maturation of the host immune system. Cell. 2005. Link

Mérföldkő jelentőségű alapkutatás (Mazmanian és mtsai, Cell 2005): kimutatták, hogy az ubikvitális bélbaktérium, a Bacteroides fragilis általi kolonizáció során egy bakteriális poliszacharid (PSA, polysaccharide A) irányítja a fejlődő immunrendszer sejtes és fizikai érését. A munka megalapozta azt a felismerést, hogy egy szimbiotikus bélbaktérium konkrét molekulája képes irányítani a gazdaszervezet immunrendszerének fejlődését (pl. a T-sejt-egyensúly helyreállítását csíramentes egerekben).

[670] Callewaert C, De Maeseneire E, Kerckhof FM, Verliefde A, Van de Wiele T, Boon N. Microbial odor profile of polyester and cotton clothes after a fitness session. Appl Environ Microbiol. 2014. Link

A vizsgálat a pamut és szintetikus ruhaszövetek mikrobiális növekedését és szagfejlődését hasonlította össze. 26 egészséges egyéntől gyűjtöttek pólókat intenzív kerékpáros edzés után, 28 órán át inkubálva. A képzett szag-panel szignifikáns különbséget mutatott ki a poliészter és pamut között: a poliészter póló öt szag-jellemző mentén szignifikánsan kellemetlenebbnek és intenzívebbnek bizonyult, mint a pamut. A ruhaszövet-összetétel meghatározza a mikrobiális növekedést és a testszag kialakulását, ami fontos a sportruházat választásánál.

[671] McQueen RH, Laing RM, Brooks HJL, Niven BE. Odor Intensity in Apparel Fabrics and the Link with Bacterial Populations. . 2007. Link

McQueen es munkatarsai (Textile Research Journal, 2007) kilenc, szalanyagban (pamut, gyapju, polieszter) es kotesszerkezetben kulonbozo ruhaszovet honalji szagmegtartasat vizsgaltak viseles utan, parhuzamosan merve az osszes aerob baktérium- es corynebaktérium-szamot a szoveteken. A szagintenzitas eross osszefuggest mutatott a szalanyaggal: a poliészter magas, a pamut es a gyapju kozepes-alacsony szagintenzitasu volt. A szag-kulonbseget nem a baktériumok abszolut szama, hanem a szalanyag tulajdonsagai (a hidrofil termeszetes szalak kevesbe kotik meg az olaj-alapu szagvegyuleteket) magyarazzak. A munka empirikus alapot ad ahhoz, hogy a gyapju (koztuk a merino) eltero – alacsonyabb szag-, illetve eltero mikrobialis profilt mutat a pamuthoz es szintetikus szovetekhez kepest.

[672] Katz PO, Gerson LB, Vela MF. Guidelines for the diagnosis and management of gastroesophageal reflux disease. Am J Gastroenterol. 2013. Link

Katz, Gerson és Vela 2013-as American Journal of Gastroenterology-ban közölt klinikai gyakorlati irányelvei a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) diagnózisára és kezelésére bizonyíték-osztályozott ajánlásokat adnak az American College of Gastroenterology számára. Tárgyalják a tünet-alapú diagnózist, az empirikus PPI-próba szerepét, endoszkópia és ambuláns pH-monitorozás indikációit, gyógyszeres kezelést (PPI, H2-blokkoló), sebészi és endoszkópos anti-reflux terápiát, refrakter és extraoesophagealis tünetek kezelését. Az irányelv hangsúlyozza a fokozatos ellátást, lehetőség szerinti PPI-deprescribingot, és a hosszú távú savcsökkentés haszon-kockázat mérlegelését. Kulcsreferencia a GERD-kezelésben.

[673] Lax S, Smith DP, Hampton-Marcell J et al. Longitudinal analysis of microbial interaction between humans and the indoor environment. Science. 2014. Link

A hat hetes vizsgálat hét család és otthonuk (három költözött) mikrobiális közösségeit követte, és kimutatta, hogy a házak mikrobiotája jelentősen eltér, és nagyrészt emberi forrásból származik. Az egyes otthonok mikrobiotája családra jellemző volt. A hálózati elemzés szerint az ember az elsődleges baktérium-vektor, és bayes-módszerrel az egyéneket szignifikánsan az otthonukhoz lehetett kötni. Konyhai munkalapról nyert potenciális patogén genom-vázlatok a lakók kezéről származó mintákkal egyeztek. A beépített környezet az emberi mikrobiom kiterjesztett tere.

[674] Gilbert JA, Stephens B. Microbiology of the built environment. Nat Rev Microbiol. 2018. Link

A közlemény áttekinti a beépített környezeti mikrobiológia területét, az otthonok, munkahelyek, iskolák és járművek mikrobiális ökológiáját, adaptációját és evolúcióját. A mikroorganizmusok megtalálhatók a levegőben, a felületeken és az építőanyagokban, elsősorban emberek, állatok és kültéri források révén kerülnek be. A beépített környezeti mikrobiális közösségek és metabolitjaik egyaránt okozhatnak és súlyosbíthatnak, illetve enyhíthetnek emberi betegségeket. Az eredmények befolyásolják az építőanyag-választást, és a beépített környezetet az emberi mikrobiális expozíció és egészség módosítható tényezőjeként azonosítják.

[675] Vangay P, Johnson AJ, Ward TL et al. US immigration westernizes the human gut microbiome. Cell. 2018. Link

A vizsgálat 514 Hmong és Karen első- és második generációs amerikai bevándorlótól, 19 Karen alanytól a bevándorlás előtt és után, valamint 36 USA-ban született európai-amerikaitól gyűjtött székletet, étrendi naplót és antropometriát. 16S és shotgun metagenom-szekvenálás szerint az USA-ba költözés azonnali bélmikrobiom-diverzitás- és funkcióvesztéssel jár, és az USA-asszociált törzsek és funkciók kiszorítják a natívokat. A hatás az USA-tartózkodás idejével és az elhízással erősödött, és generációk között halmozódott. A bevándorlás mérhető mikrobiális nyugatiasodást eredményez.

[676] Smits SA, Leach J, Sonnenburg ED et al. Seasonal cycling in the gut microbiome of the Hadza hunter-gatherers of Tanzania. Science. 2017. Link

A vizsgálat 350 longitudinális székletmintát elemzett tanzániai Hadza vadászó-gyűjtögetőktől több mint egy éven át. Az adatok éves ciklikus mikrobiom-átrendeződést mutattak, szezonálisan eltűnő majd újra megjelenő taxonokkal. 16 ország 18 populációjával való összevetésben a bélközösség-tagság a modernizációval függött össze, és a Hadzánál szezonálisan legingadozóbb taxonok ugyanazok, amelyek az iparosodott és hagyományos populációkat elkülönítik. A modernizált populációkban a dinamikus mikrobiális vonalak elvesztése a westernizált életmód következménye.

[677] Bikle, D. D. Vitamin D metabolism, mechanism of action, and clinical applications. Chem Biol. 2014. Link

A közlemény leírja a D-vitamin szintézisét, anyagcseréjét és jelátvitelét. A D3-vitamin a bőrben 7-dehidrokoleszterolból UVB hatására, a D2-vitamin a növényi ergoszterolból szintetizálódik; mindkettő 25-hidroxivitamin D-vé (25OHD, CYP2R1), majd 1,25-dihidroxivitamin D-vé (1,25(OH)2D, CYP27B1) alakul, lebontásukat a CYP24A1 végzi. Az 1,25(OH)2D D-vitamin-receptoron keresztül VDRE-helyeken hat, sejt-specifikus módon több száz gén kifejeződését szabályozva. Az adatok keretet adnak a D-vitamin pleiotróp hatásainak.

[678] Cantorna MT, Snyder L, Lin YD, Yang L. Vitamin D and 1,25(OH)2D regulation of T cells. Nutrients. 2015. Link

A közlemény új primer adatokkal együtt áttekinti a D-vitamin közvetlen és közvetett T-sejt-szabályozó hatásait, beleértve a humán invariáns NKT (iNKT) sejteket. In vivo az 1,25(OH)2D gátolja a T-sejt-proliferációt, az IFN-gamma és IL-17 termelést, és IL-4-et indukál; a hatás NKT-sejtek, IL-10, IL-10R és IL-4 jelenlétét igényli. Egér és humán T-sejtekben az 1,25(OH)2D gátolja az IL-17 és IFN-gamma termelést, regulatorikus T-sejteket és IL-4-et indukál, és az iNKT-sejtekben IL-4-et termeltet. Az adatok részletezik a D-vitamin T-sejt-közvetített immunmoduláló szerepét.

[679] Bosman ES, Albert AY, Lui H, Vallance BA, Jacobson K. Skin Exposure to Narrow Band Ultraviolet (UVB) Light Modulates the Human Intestinal Microbiome. Front Microbiol. 2019. Link

A klinikai pilot vizsgálat 21 egészséges nő bevonásával tesztelte, hogy a keskeny sávú UVB (NB-UVB) bőrexpozíció a D-vitamin-státusszal együtt modulálja-e a humán bélmikrobiomot. A résztvevőket a megelőző téli D-vitamin-pótlás (VDS+ vs VDS-) szerint rétegezték. Az NB-UVB megemelte a szérum 25OHD-szintet és módosította a bélmikrobiota összetételét, a hatást a kiindulási D-vitamin-státusz befolyásolta. Az adatok előzetes humán bizonyítékot adnak egy bőr-bél tengelyre, melyben az UVB-indukált D-vitamin-szintézis hatással van a bélmikrobiotára.

[680] Jin, D.; Wu, S.; Zhang, Y.-G.; Lu, R.; Xia, Y.; Dong, H.; Sun, J. Lack of Vitamin D Receptor Causes Dysbiosis and Changes the Functions of the Murine Intestinal Microbiome. Clinical Therapeutics 37(5):996–1009.e7. 2015. Link

A vizsgálat D-vitamin-receptor-hiányos (Vdr-/-) és vad típusú egerek vakbél- és széklet-mikrobiomját hasonlította össze metagenomikai szekvenálással, hogy tisztázza a VDR szerepét a bélmikrobiom összetételének és funkciójának szabályozásában. A Vdr-/- egerek székletében a Lactobacillus mennyisége csökkent, míg a Clostridium és a Bacteroides feldúsult; a vakbélben az Alistipes és az Odoribacter csökkent, az Eggerthella pedig feldúsult. A vad típussal összevetve a vakbél-mikrobiomban 40 (26 feldúsult, 14 csökkent), a széklet-mikrobiomban 72 (41 feldúsult, 31 csökkent) funkcionális modul változott szignifikánsan, érintve az aminosav-, szénhidrát- és zsírsav-szintézis, valamint a detoxifikáció útvonalait és a NOD-szerű receptor jelátvitelt. A VDR tehát a gazdaszervezet oldaláról alakítja a bélmikrobiom összetételét és anyagcsere-funkcióit.

[681] Akimbekov NS, Digel I, Sherelkhan DK, Lutfor AB, Razzaque MS. Vitamin D and the Host-Gut Microbiome: A Brief Overview. Acta Histochem Cytochem. 2020. Link

A közlemény áttekinti a D-vitamin és a D-vitamin-receptor (VDR) szerepét a bélbarrier-integritás, a nyálkahártya-immunitás és a bélmikrobiom-összetétel szabályozásában. A D-vitamin modulálja a bélmikrobiom funkcióját, ellenőrzi az antimikrobiális peptidek kifejeződését, és védi a bélnyálkahártya hámbarrier-jét. A D-vitamin a bélhomeosztázis szabályozója, és releváns a gyulladásos bélbetegségek (IBD) és a bélgyulladás szempontjából. A D-vitamin-státusz módosítható tényező az IBD megelőzésében és adjuváns terápiájában.

[682] Voigt RM, Forsyth CB, Green SJ et al. Circadian disorganization alters intestinal microbiota. PLoS One. 2014. Link

Az egérvizsgálat azt tesztelte, hogy a krónikus cirkadián zavar megváltoztatja-e a bélmikrobiomot, és hogyan módosítja ezt az étrend. Hím C57BL/6J egerek heti fáziseltolódásokat kaptak standard tápon vagy magas zsír-magas cukor (HFHS) étrenden. A standard táp mellett a fáziseltolás önmagában nem változtatta meg a mikrobiótát, a HFHS-étrenddel kombinálva azonban szignifikánsan átalakította. Az étrend és a cirkadián zavar együttesen okoz diszbiózist, mechanisztikus alapot adva a műszakos munkához, jet laghoz és szociális jet laghoz társuló betegségekhez.

[683] Patra V, Byrne SN, Wolf P. The skin microbiome: is it affected by UV-induced immune suppression?. Frontiers in Microbiology. 2016. Link

A közlemény az UV-sugárzás (UV-R) bőr-immunfunkcióra gyakorolt hatásait tekinti át. Az UV-R antimikrobiális peptidek termelődését indítja el, befolyásolja a veleszületett immunitást és gátolja az adaptív celluláris immunválaszt. A bőr UV által közvetített immunmodulációja kedvező lehet (pl. gyulladáscsökkentés), de hozzájárul a bőrkarcinogenezishez és a herpes simplex és más fertőzések reaktivációjához. Az UV-R kettős szerepet játszik a bőr immunitás- és homeosztázis-szabályozásában, érdemi következményekkel a fotoprotekcióra és a foto-immunterápiára.

[684] Koller MF, Toufektsian L, Sun F et al. Vitamin D and the gut microbiome: a systematic review of in vivo studies. Eur J Nutr. 2022. Link

Koller és munkatársai 2022-es European Journal of Nutrition szisztematikus áttekintése a D-vitamin és a bélmikrobiom in vivo vizsgálatait elemzi. 16 állat- és humán-tanulmányt összevonva a szerzők azt találják: a D-vitamin-státusz és -szupplementáció modulálja a bélmikrobiom összetételét, konzisztens Bifidobacterium- és Akkermansia muciniphila-emelkedéssel és proinflammatórikus Proteobacteria-csökkenéssel. Mechanisztikus tanulmányok a D-vitamin-receptor-jelátvitelt a bélepithelialis barrier és Paneth-sejt antimikrobiális védelemmel kapcsolják össze. Az áttekintés kiemeli a dozírozás és kimenetel-mérők heterogenitását, és standardizált RCT-dizájnokat javasol IBD, metabolikus és immunbetegségek klinikai vonzatainak tisztázására.

[685] Lowry CA, Hollis JH, de Vries A et al. Identification of an immune-responsive mesolimbocortical serotonergic system: potential role in regulation of emotional behavior. Neuroscience. 2007. Link

A perifériás immunaktiváció az agytörzsi neuromodulátoros rendszereken keresztül befolyásolhatja a viselkedést. Egerekben intratracheálisan (12 ó) vagy szubkután (6 ó) adagolt hőinaktivált Mycobacterium vaccae a dorzális raphe interfascikuláris részén (DRI) szerotonerg neuronok specifikus alcsoportját aktiválta, c-Fos expresszióval mérve. Az eltérő immunválaszt kiváltó ovalbumin nem hozott létre ilyen hatást. Az M. vaccae fokozta a ventromediális prefrontális kéreg szerotonin-metabolizmusát és csökkentette a forced swim-tesztben mért immobilitást – antidepresszánsszerű viselkedésváltozással egyező módon. Az eredmények alátámasztják az immun→szerotonerg jelátvitelt mint a hangulati viselkedés perifériás immun-szabályozásának mechanizmusát.

[686] Flies EJ, Skelly C, Negi SS et al. Biodiverse green spaces: a prescription for global urban health. Front Ecol Environ. 2017. Link

Flies és munkatársai 2017-es Frontiers in Ecology and the Environment-perspektívája szerint a biodiverz zöldterületek a globális városi egészség közegészségügyi 'receptje'. Szintetizálnak bizonyítékokat: a városi, biodiverz növényzet-expozíció támogatja az immuntanulást, mentális egészséget, kardiometabolikus kimeneteleket és a bőr-/bél-/légúti mikrobiom-diverzitást. Mechanizmusok: közvetlen mikrobiális átvitel talajból és növényekből, stressz-csökkentés, fizikai aktivitás, jobb levegőminőség. A szerzők alacsony költségű, nagy haszonpotenciálú közegészségügyi beavatkozásként sürgetik a biodiverz zöldterület-tervezés szakpolitikai integrációját. Hatást gyakorolt a 'one-health' és 'biodiverzitás-mikrobiom-egészség' kutatási menetrendre.

[687] Li Q, Morimoto K, Nakadai A et al. Forest bathing enhances human natural killer activity and expression of anti-cancer proteins. Int J Immunopathol Pharmacol. 2007. Link

A vizsgálat 12 egészséges, 37-55 éves, tokiói férfi alanynál vizsgálta egy háromnapos erdei fürdőzés hatását a természetes ölősejt (NK) aktivitásra. Az alanyok három különböző erdei területen sétáltak két éjszakás kirándulás során; a vért a 2. és 3. napon vették le, és összehasonlították egy kontroll munkanapi alapértékkel. NK-aktivitást, NK-sejtszámot, perforin, granzim A/B és granulizin expressziót mértek perifériás vér limfocitákon. Az erdei fürdőzés szignifikánsan fokozta az NK-aktivitást és a citotoxikus mediátorok expresszióját. Az erdei expozíció immunerősítő beavatkozás.

[688] Song C, Ikei H, Miyazaki Y. Physiological effects of nature therapy: a review of the research in Japan. Int J Environ Res Public Health. 2016. Link

A közlemény objektív bizonyítékokat ad a természetes környezeti stimulusok élettani relaxáló hatásaira. A szerzők kiemelik, hogy az ember evolúciós idejének több mint 99,99%-át természetes környezetben töltötte, és a modern urbánus környezet és az ehhez adaptált biológia közötti rés hozzájárul a krónikus stresszhez. A vizsgálatok konzekvensen kimutatták a stressz-rendszer (szimpatikus idegrendszer, HPA-tengely) aktivitásának csökkenését és a hangulat és élettani markerek javulását természeti expozíciót követően. A természetterápia mérhető élettani beavatkozás.

[689] Yasuda K, Oh K, Ren B, et al. Fluoride Depletes Acidogenic Taxa in Oral but Not Gut Microbial Communities in Mice. . 2017. Link

Kontrollalt egerkiserlet, amely elsokent valasztotta szet a fluorid-expozicio fuggetlen hatasait a szaj- es a belmikrobialis kozossegekre. A fluorid (a kariesz-megelozesben hasznalt koncentraciok tartomanyaban) szelektiven csokkentette a szaji acidogen/aciduros taxonokat (pl. Streptococcus, Lactobacillus), osszhangban azzal, hogy a fogszuvasodast az oralis kariogen baktériumok energia-hasznositasanak gatlasaval elozi meg. A belmikrobiota osszetetelet ugyanezen expozicio kevesbe vagy egyaltalan nem valtoztatta meg, jelezve, hogy a fluorid mikrobiota-hatasa elsosorban a szajuregben jelentkezik, mig a belben az ivovizkoncentracioknal klinikailag bizonytalan. In vitro modellek bifazikus valaszt mutatnak (alacsony dozis serkenthet, magas dozis gatol).

[690] Samsel A, Seneff S. Glyphosate's Suppression of Cytochrome P450 Enzymes and Amino Acid Biosynthesis by the Gut Microbiome: Pathways to Modern Diseases. Entropy. 2013. Link

Irodalmi áttekintésen alapuló hipotézis-tanulmány, amely szerint a glifozát – a Roundup hatóanyaga – nem minimálisan toxikus az emberre, ahogyan azt a gyártói álláspont képviseli. A szerzők érvelése két mechanizmusra épül: a glifozát gátolja a citokróm P450 (CYP) enzimeket, és a sikimát-útvonalon keresztül zavarja a bélbaktériumok aromás aminosav-bioszintézisét; e két hatás szinergiájához társul a szérum szulfáttranszportjának károsodása. Ebből vezetik le a glifozát feltételezett szerepét endokrin diszrupcióban és számos modern civilizációs betegségben. FONTOS MÓDSZERTANI KORLÁT: a közlemény nem eredeti kísérletes vizsgálat, nem tartalmaz saját mérési adatot, és egy nem toxikológiai profilú, fizikai tárgyú folyóiratban jelent meg; következtetéseit a toxikológiai és mikrobiom-szakterület széles körben és élesen bírálta. Elsősorban tudománytörténeti-vitatörténeti hivatkozásként idézhető, bizonyítékként nem.

[691] Liang Y, Zhan J, Liu D et al. Organophosphorus pesticide chlorpyrifos intake promotes obesity and insulin resistance through impacting gut and gut microbiota. Microbiome. 2019. Link

A vizsgálat azt tesztelte, hogy a hosszú távú klórpirifosz-expozíció a baktérium-nyák barrier zavarán keresztül indukál-e inzulinrezisztenciát és elhízást C57Bl/6 és CD-1 egerekben magas vagy normál zsírtartalmú étrenden, antibiotikus és mikrobiota-átültetéses kísérletekkel. A klórpirifosz megbontotta a bélbarriert, növelte a lipopoliszacharid keringésbe jutását, és genetikai háttértől és étrendtől függetlenül enyhe gyulladást okozott. A klórpirifosz-átalakította mikrobiótát kapott egerek több zsírt halmoztak fel és inzulinérzékenységük csökkent. A peszticid-expozíció a bélmikrobiótán keresztül elhízást és inzulinrezisztenciát okoz.

[692] Mesnage R, Teixeira M, Mandrioli D, et al. Use of Shotgun Metagenomics and Metabolomics to Evaluate the Impact of Glyphosate or Roundup MON 52276 on the Gut Microbiota and Serum Metabolome of Sprague-Dawley Rats. . 2021. Link

Mesnage es munkatarsai (Environ Health Perspect, 2021; 129:017005) 90 napos szubkronikus toxicitasi tesztben, shotgun metagenomika es metabolomika kombinaciojaval vizsgaltak a glifozat es a Roundup MON 52276 hatasat patkanyok belmikrobiotajara. Kimutattak, hogy a glifozat gatolja a sikimsav-utat (EPSPS-enzim) a belbakteriumokban, amit a serum- es belbeli sikimsav-ut-metabolitok (pl. shikimat es 3-dehidroshikimat) felhalmozodasa jelzett -- megerositve, hogy a sikimsav-utat hordozo belbakteriumok kozvetlenul erzekenyek a glifozat gatlo mechanizmusara.

[693] Zhai Q, Narbad A, Chen W. Dietary strategies for the treatment of cadmium and lead toxicity. Nutrients. 2015. Link

A közlemény áttekinti azokat az adatokat, melyek szerint az étrend-kiegészítők védenek a kadmium (Cd) és ólom (Pb) toxicitása ellen, ideértve az esszenciális fémeket, vitaminokat, ehető növényeket, fitokémiai vegyületeket és probiotikumokat. A védő mechanizmusok közé tartozik a kompetitív fémfelszívódás-gátlás, kelát-képzés, antioxidáns hatás és a bél-mikrobiális megkötés. Étrendi stratégiákat javasolnak a Cd- és Pb-expozícióval érintett populációk megelőzésére és adjuváns ellátására, kedvező biztonsági és gazdaságossági profillal a hagyományos kelát-terápiához képest. Gyakorlati táplálkozási megközelítéseket vázol a nehézfém-toxicitás kezelésére.

[694] Zeng X, Zeng Z, Wang Q, Liang W, Guo Y, Huo X. Alterations of the gut microbiota and metabolomics in children with e-waste lead exposure. J Hazard Mater. 2022. Link

Kínai gyermekeken végzett humán vizsgálat, amely az elektronikai hulladék bontásáról ismert Guiyu térségéből, illetve a referenciaterületnek számító Haojiangból származó, 3–7 éves gyermekeket hasonlított össze (551 megvizsgált gyermekből 70 felelt meg a beválasztási feltételeknek). A vér- és vizeletólomszintet grafitkemencés atomabszorpciós, illetve ICP-MS módszerrel mérték, a székletmintákból pedig 16S rRNS-szekvenálással a mikrobiota-összetételt, GC-MS-sel a metabolitprofilt határozták meg. A magasabb ólomterhelésű területen élő gyermekeknél a bélmikrobiota összetétele és a széklet metabolitmintázata egyaránt eltért a referenciacsoportétól. A vizsgálat keresztmetszeti és kis elemszámú, az ólom mellett más e-hulladék-eredetű szennyezők együttes hatása nem választható szét, ezért okságot nem bizonyít.

[695] Cox KD, Covernton GA, Davies HL, Dower JF, Juanes F, Dudas SE. Human Consumption of Microplastics. . 2019. Link

A tanulmany az elerheto adatok metaanalizisevel becsulte meg az ember evi mikromuanyag-bevitelet. A fogyasztott elelmiszer- es italtipusoktol fuggoen az eves bevitel mintegy 39 000–52 000 reszecskere tehetо, ami a belelegzest is figyelembe veve 74 000–121 000-re emelkedik; a palackozott vizet fogyasztok lenyegesen tobb reszecsket vesznek magukhoz, mint a csapvizet ivok. Megerositi, hogy a mikromuanyag-expozicio hetkoznapi, altalanos es gyakorlatilag elkerulhetetlen az etrenden es a levegon at.

[696] Vethaak AD, Legler J. Microplastics and human health. . 2021. Link

A Science-ben megjelent szakpolitikai attekintes osszegzi a mikroplasztikok (és a <1 µm nanoplasztikok) mindenutt jelenleteet a bioszferaban, valamint a human expozicio fo utvonalait – belegzes és lenyelés –, amelyek reven a részecskek a belrendszerbe jutnak. A szerzok hangsulyozzak, hogy a meresi módszerek nem egységesek, és a tenyleges szoveti felszivodas és egeszsegügyi kockazat meg nem tisztazott; kritikus adathianyokat azonositanak az expozicio és a veszely vonatkozasaban.

[697] Schwabl P, Köppel S, Königshofer P et al. Detection of various microplastics in human stool: a prospective case series. Ann Intern Med. 2019. Link

A prospektív esetsorozat 8 egészséges, 33-65 éves európai és ázsiai felnőttnél vizsgálta, hogy az ember akaratlanul mikroműanyagot fogyaszt-e. A résztvevők ételnaplót vezettek és protokoll szerint adtak székletmintát. Mikroműanyagot minden résztvevő székletében detektáltak, többféle polimer-típust azonosítva, beleértve a polipropilént és a polietilén-tereftalátot. Az adatok minden vizsgált populációban dokumentálják a környezeti mikroműanyagok széles körű emberi fogyasztását, ami aggodalomra ad okot a krónikus műanyag-expozíció és lehetséges biológiai hatásai miatt.

[698] Leslie HA, van Velzen MJM, Brandsma SH, Vethaak AD, Garcia-Vallejo JJ, Lamoree MH. Discovery and quantification of plastic particle pollution in human blood. . 2022. Link

22 egeszseges feln1tt teljes vervebol elsokent mutattak ki es mennyisegileg meghataroztak a mikromuanyag-reszecskeket; negy nagy mennyisegben gyartott polimert azonositottak (PET, polietilen, polisztirol-szarmazekok, PMMA), igazolva, hogy a mikromuanyag a keringo verben is jelen van.

[699] Ragusa A, Svelato A, Santacroce C, et al. Plasticenta: First evidence of microplastics in human placenta. . 2021. Link

Az Environment International-ben kozolt vizsgalat hat humán méhlepényt elemzett Raman-mikrospektroszkópiával, és először mutatott ki mikroplasztik-fragmentumokat (5–10 µm) az emberi méhlepényben – a magzati és anyai oldalon, valamint az amniokoriális membránokban egyaránt. Az azonosított részecskek között festett polipropilén és tobbfele pigmentalt polimer szerepelt. Az eredmény a mikroplasztik transzplacentaris jelenletet dokumentalja, felvetve a magzati expozicio lehetoseget.

[700] Ibrahim YS, Tuan Anuar S, Azmi AA, et al. Detection of microplastics in human colectomy specimens. . 2021. Link

Humanvizsgalat: 11 colectomias szovetmintaban mind kimutathato volt mikromuanyag (atlag ~28 reszecske/g szovet; polikarbonat, poliamid, polipropilen), igazolva, hogy a lenyelt mikromuanyag a vastagbel-szovetben is jelen van.

[701] Marfella R, Prattichizzo F, Sardu C, et al. Microplastics and Nanoplastics in Atheromas and Cardiovascular Events. . 2024. Link

Prospektiv klinikai vizsgalat (NEJM 2024): carotis endarterectomian atesett betegek kimetszett atheroma-plakkjaiban piroliziisis gaz-kromatografia/tomegspektrometriaval mikro- es nanomuanyagot (fokent polietilen es polivinil-klorid) mutattak ki. Azoknal a betegeknel, akiknek plakkjaban mikro-/nanomuanyag volt jelen (150-bol 58), szignifikansan magasabb volt a kovetkezo nem-fatalis miokardialis infarktus, stroke vagy osszhalalozas osszetett vegpontjanak elofordulasa (30/150 vs. 8/107), magasabb gyulladasos markerszintek mellett. Asszociacio, nem bizonyitott ok-okozati osszefugges, de elsokent kapcsolta ossze a mikromuanyag-jelenletet kemeny kardiovaszkularis vegpontokkal emberben.

[702] Lu L, Wan Z, Luo T, Fu Z, Jin Y. Polystyrene microplastics induce gut microbiota dysbiosis and hepatic lipid metabolism disorder in mice. . 2018. Link

Egerkiserlet: orali polisztirol-mikromuanyag-expozicio megvaltoztatta a belmikrobiota osszetetelet es majbeli lipidanyagcsere-zavart (csokkent triglicerid/koleszterin, modosult lipogenezis-genek) valtott ki.

[703] Jin Y, Lu L, Tu W, Luo T, Fu Z. Impacts of polystyrene microplastic on the gut barrier, microbiota and metabolism of mice. Sci Total Environ. 2019. Link

Az egérvizsgálat hím egereket 5 um-es tiszta és fluoreszcens polisztirol mikroműanyagnak (MP) tett ki hat héten át. A polisztirol MP felhalmozódott a bélben, csökkentette a bélnyák-szekréciót és károsította a barrier-funkciót. A cekális tartalom 16S V3-V4 rRNS-szekvenálása megváltozott bélmikrobiota-összetételt mutatott, az Actinobacteria phylum arányának szignifikáns csökkenésével. A mikroműanyag-expozíció közvetlenül bizonyítottan rontja a bélbarrier-integritását és a mikrobiótát, ami metabolikus és immunológiai következményekre utal.

[704] Zhang Z, Xu M, Wang L, et al. Continuous oral exposure to micro- and nanoplastics induced gut microbiota dysbiosis, intestinal barrier and immune dysfunction in adult mice. . 2023. Link

Egerkiserlet: a mikro- es nanomuanyag tartos orali adagolasa diszbiozist, karosodott belgatat es immunzavart okozott felnott egerekben, a karos baktdriumok dusulasaval es csokkent SCFA-termelessel.

[705] Fackelmann G, Sommer S. Microplastics and the gut microbiome: How chronically exposed species may suffer from gut dysbiosis. . 2019. Link

Attekinto/koncepcionalis kozlemeny (Marine Pollution Bulletin, 2019), amely amellett ervel, hogy a kronikus mikromuanyag-expozicio bél-diszbiózishoz vezethet a kronikusan kitett fajokban: a lenyelt mikromuanyag megvaltoztathatja a bélközösseg osszetetelet es diverzitasat, kórokozó taxonok feldusulasaval es jótékony baktériumok visszaszorulasaval, ami gyulladasos es anyagcsere-kovetkezmenyekkel jarhat. A szerzok hangsulyozzak, hogy a bizonyitekok tobbsege allatkiserletbol szarmazik, es a humán ok-okozati osszefugges egyelore nem bizonyitott.

[706] Bora SS, Gogoi R, Sharma MR, et al. Microplastics and human health: unveiling the gut microbiome disruption and chronic disease risks. . 2024. Link

A Frontiers in Cellular and Infection Microbiology-ben megjelent attekintes osszegzi, hogyan zavarja meg a mikroplasztik a humán bélmikrobiomot. A lenyelt és belélegzett részecskek a gasztrointesztinalis traktusban halmozodnak fel, diszbiozist (a jotekony és karos baktermok karos egyensulyzavarat) okozva, amelyet gasztrointesztinalis zavarokkal, szisztemas gyulladassal és kronikus betegsegekkel kapcsoltak ossze. A cikk explicit a mikroplasztik-kontextusban tekinti at a humán bélmikrobiom-zavar és a kronikus betegsegek lehetseges kapcsolatat.

[707] Barberán A, Dunn RR, Reich BJ, Pacifici K, Laber EB, Menninger HL, Morton JM, Henley JB, Leff JW, Miller SL, Fierer N. The ecology of microscopic life in household dust. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences. 2015. Link

A „Wild Life of Our Homes" közösségi tudományos projekt keretében mintegy 1200 amerikai otthon ajtófélfáiról gyűjtött porminta bakteriális és gombaközösségeit jellemezték nagy áteresztőképességű szekvenálással. A gombaközösségek összetételét és a potenciális allergének eloszlását elsősorban a földrajzi elhelyezkedés és az éghajlat jósolta meg – a beltéri gombák nagyrészt a kültéri levegőből származnak. A baktériumközösségeket ezzel szemben sokkal erősebben határozták meg a lakók jellemzői: a bentlakók száma és összetétele, különösen a nők és férfiak aránya, valamint a kutya- és macskatartás (56 baktériumtaxon volt dúsabb kutyás, 24 macskás háztartásokban). A vizsgálat megmutatta, hogy a háztartási por mikrobiális aláírásából megjósolható a lakás földrajzi régiója, a lakók nemi összetétele és a kisállattartás ténye. A tanulmány nem az emberi mikrobiomra vagy egészségkimenetelekre irányult, hanem a beépített környezet mikrobiális ökológiájára.

[708] (Han cohort study, Lhasa/Chongqing). Gut microbiota contributes to high-altitude hypoxia acclimatization of human populations. . 2024. Link

A Genome Biology-ben 2024-ben megjelent longitudinalis vizsgalat 45 egeszseges han felnottet kovetett egy 108 napos cikluson at: az alacsonyan fekvo Chongqingbol (243 m) a nagy tengerszint feletti magassagu Lhasaba (3 658 m) es vissza. A magaslati hipoxia mernhetoen megvaltoztatta a bélmikrobiota osszetetelet, kulonosen a korai expozicios szakaszban, elsosorban a Blautia A genus feldusulasan keresztul – ugyanez a genus dusabb a tartosan alacsony oxigenkornyezetben elo (Shigatse, 4 700 m) populaciokban is. A szerzok szerint a bélmikrobiota aktivan hozzajarul a magaslati hipoxiahoz valo akklimatizaciohoz, modulalva a gazdaszervezet metabolizmusat. A munka kozvetlen humán bizonyitek a magaslat-bélmikrobiota kapcsolatra.

[709] Yoo JY, McSkimming D, Rajan K, Sarkar A, Labbé N, Groer M, Menon U. A Preliminary Study Exploring the Relationship between Occupational Health Hazards and Gut Microbiota among Firefighters. Life (Basel). 2023. Link

Kis elemszámú, feltáró jellegű pilotvizsgálat, amely 15 tűzoltó és életkorra, nemre illesztett kontrollszemélyek bélmikrobiotáját hasonlította össze, hogy feltérképezze a foglalkozási környezet és a bélflóra kapcsolatát. A tűzoltóknál alacsonyabb bélmikrobiális alfa-diverzitást és potenciálisan patogén baktériumok magasabb arányát találták a kontrollcsoporthoz képest. A résztvevőknél foglalkozási vegyianyag-terhelést is mértek: a benzo[a]pirén – az egyik legismertebb foglalkozási karcinogén – magas koncentrációban kizárólag a tűzoltóknál volt kimutatható. A szerzők értelmezése szerint a traumatikus stresszterhelés és a vegyi expozíció együttesen módosíthatja a tűzoltók bélmikrobiotáját. A vizsgálat elemszáma nagyon kicsi, keresztmetszeti, bőrmikrobiotát nem elemzett, és az aktív tűzexpozíció gyakoriságával nem végzett dózis-válasz elemzést, ezért az eredmények előzetesnek tekintendők.

[710] Vallianou, N. G., Kounatidis, D., Psallida, S., et al. NAFLD/MASLD and the Gut-Liver Axis: From Pathogenesis to Treatment Options. Metabolites. 2024. Link

Atfogo attekintes a bel-maj tengely szereperol a NAFLD/MASLD patogenezisben es kezeleseben. A szerzok reszletezik, hogyan tartja fenn a megnovekedett belpermeabilitas es a bakterialis transzlokacio (LPS) a kronikus alacsony fokU gyulladast es inzulinrezisztenciat a majban, es attekintik a mikrobiom-celzott terapias lehetosegeket (probiotikum, FMT, etrend).

[711] Tilg H, Adolph TE, Trauner M. Gut-liver axis: Pathophysiological concepts and clinical implications. Cell Metabolism. 2022. Link

Tilg, Adolph és Trauner 2024-es Cell Metabolism áttekintése szintetizálja a bél-máj-tengely jelenlegi értelmezését és klinikai vonzatait metabolikus diszfunkcióhoz társuló steatotikus májbetegségben (MASLD) és MASH-ban (korábban NAFLD/NASH). A szerzők részletezik a mechanizmusokat, amelyekkel a bélmikrobióta, bélpermeabilitás, epesavak, mikrobiális metabolitok (SCFA, etanol, TMAO, BA) és portális lipopoliszacharid-fluxus hajtja a máj-steatosist, gyulladást, fibrózist és HCC-progressziót. Katalogizálják a fő diszbiotikus mintákat és hasznos taxonokat (Akkermansia, Faecalibacterium). Terápiás stratégiák: étrendi beavatkozás, FMT, mikrobióta-célzott gyógyszerek, FXR-agonisták (rezmetirom MASH-ra), GLP-1-agonisták.

[712] Kootte R, Levin E, Salojärvi J, Smits L, Hartstra A, Udayappan S, Hermes G, Bouter K, Koopen A, Holst J, Knop F, Blaak E, Zhao J, Smidt H, Harms A, Hankemeijer T, Bergman J, Romijn H, Schaap F, Olde Damink S, Ackermans M, Dallinga-Thie G, Zoetendal E, de Vos W, Serlie M, Stroes E, Groen A, Nieuwdorp M. Improvement of Insulin Sensitivity after Lean Donor Feces in Metabolic Syndrome Is Driven by Baseline Intestinal Microbiota Composition. Cell metabolism. 2017. Link

A bazális mikrobiota összetétel meghatározza, hogy ki reagál kedvezően az FMT-re metabolikus szindrómában. – Allogen FMT 6 héttel javította az inzulinérzékenységet; 18 hétre az hatás nem maradt fenn. A válasz a kiindulási alacsony mikrobiota diverzitással függ össze. Plazmametabolitok (GABA) változtak. Mechanizmust feltáró follow-up a Vrieze 2012 vizsgálathoz.

[713] Fujimura KE, Sitarik AR, Havstad S et al. Neonatal gut microbiota associates with childhood multisensitized atopy and T cell differentiation. Nat Med. 2016. Link

Az USA-beli születési kohorsz 298 (1-11 hónapos) székletmintáján 16S rRNS-szekvenálással három újszülöttkori bélmikrobiom-összetételi állapotot (NGM1-3) azonosított, melyek eltérő relatív kockázattal (RR) jártak a 2 éves kori multiszenzitizált atópia és a 4 éves kori orvosilag diagnosztizált asztma vonatkozásában. A legmagasabb kockázatú NGM3-csoportban kevesebb Bifidobacterium, Akkermansia és Faecalibacterium, több Candida és Rhodotorula, és pro-inflammatorikus metabolom volt jelen. Az NGM3 fekális szűrlete ex vivo növelte az IL-4+ CD4+ T-sejtek és csökkentette a CD4+CD25+FOXP3+ Treg arányát; a 12,13-DiHOME dúsulás az NGM3-ban önmagában reprodukálta a hatást. A vizsgálat egy mikrobiális metabolitot okozati módon kapcsol a gyermekkori atópia és asztma kockázatához.

[714] Koren O, Goodrich JK, Cullender TC et al. Host remodeling of the gut microbiome and metabolic changes during pregnancy. Cell. 2012. Link

A vizsgálat 91 várandós nő (változó pregesztációs BMI-vel és terhességi diabétesz státusszal) és csecsemőik székletbaktériumait jellemezte. Az anya-csecsemő mikrobiota-hasonlóság a gyermek korával nőtt; a csecsemő mikrobiótáját az anya egészségi állapota nem befolyásolta. Az anyai bélmikrobióta drámaian változott az első (T1) és harmadik (T3) trimeszter között: nőtt az anyák közötti diverzitás, a Proteobacteria és Actinobacteria aránya, csökkent a gazdagság, és a gyulladás és energiaveszteség jelei a T3-ban voltak legerősebbek. A mikrobiom-géntartalom változatlan maradt. A T3-ban programozott diszbiózis jelenik meg, amely metabolikus szindrómához hasonlít.

[715] Claesson MJ, Jeffery IB, Conde S et al. Gut microbiota composition correlates with diet and health in the elderly. Nature. 2012. Link

A vizsgálat 178 idős alany székletmikrobiótáját elemezte, és a lakhellyel (otthon, napi kórház, rehabilitáció, hosszú távú ellátás) korreláló csoportokat azonosított. Az étrend szerinti klaszterezés a lakhely és a mikrobiota-csoport mentén különítette el az alanyokat. A mikrobiota-összetétel összefüggést mutatott a frailty-vel, a komorbiditással, a tápláltsággal, a gyulladásos markerekkel és a fekális metabolitokkal. A hosszú távú ellátásban élők mikrobiális diverzitása szignifikánsan alacsonyabb volt, mint az otthon élőké. Az intézményi lakóhely és az étrend mint környezeti tényezők meghatározzák az idősek mikrobiotáját és egészségi kimenetelét.

[717] Yatsunenko T, Rey FE, Manary MJ et al. Human gut microbiome viewed across age and geography. Nature. 2012. Link

A vizsgálat 531 egészséges egyén (gyermek és felnőtt) – köztük mono- és dizigóta ikrek – székletének bakteriális faj-összetételét és funkcionális génrepertoárját (110 esetben metagenom) hasonlította össze venezuelai amazóniai, vidéki malawi és USA-beli nagyvárosi populációkban. Az első három életévben mindhárom populációban hasonló funkcionális érési mintázat jelent meg, beleértve a vitamin-bioszintézis és -anyagcsere gének életkorhoz kötött változását. Az USA-beli lakosok bakteriális összeállítása és génrepertoárja jelentősen eltért a másik két populációétól, már csecsemőkorban és felnőttkorban egyaránt. Az adatok a populáció-specifikus bélmikrobiom korai programozását dokumentálják.

[718] Kuhle S, Tong OS, Woolcott CG. Association between caesarean section and childhood obesity: a systematic review and meta-analysis. . 2015. Link

Szisztematikus attekintes es metaanalizis a csaszarmetszessel valo szuletes es a gyermekkori elhizas kapcsolatarol. A csaszarmetszessel szuletett gyermekeknel a tulsuly/elhizas kockazata kb. 30–35%-kal magasabb a huvelyi szuleteshez kepest (osszevont odds ratio kb. 1,33), megerositve a megelozo egyedi kohorszvizsgalatok (pl. Blustein et al. 2013) iranyat. A szerzok hangsulyozzak a maradek konfundalas (anyai BMI, indikacio) lehetoseget, igy az asszociacio nem feltetlenul ok-okozati.

[719] Schnorr SL, Candela M, Rampelli S et al. Gut microbiome of the Hadza hunter-gatherers. Nat Commun. 2014. Link

A szerzők a tanzániai Hadza vadászó-gyűjtögetők bél mikrobiom-összetételét vizsgálták és vidéki afrikai gazdálkodó népcsoportokkal, valamint olasz városi kontrollokkal vetették össze. A Hadza minták szignifikánsan nagyobb mikrobiális gazdagságot és diverzitást mutattak a városi kontrollnál. Mikrobiomukból hiányzott a Bifidobacterium, és a táplálékszerző munkamegosztás mentén nemspecifikus különbségek jelentkeztek; Prevotella-, Treponema- és nem-osztályozott Bacteroidetes-túlsúly, valamint egyedi Clostridiales-elrendezés volt jellemző. E vonások valószínűleg a rostdús növényi táplálék hatékony hasznosítását támogatják. Az eredmények a mikrobiom és a megélhetési stratégia ko-evolúcióját mutatják és megkérdőjelezik az egységes egészséges mikrobiom fogalmát.

[720] Jaquet M, Rochat I, Moulin J, Cavin C, Bibiloni R. Impact of coffee consumption on the gut microbiota: a human volunteer study. Int J Food Microbiol. 2009. Link

A vizsgálat 16 egészséges felnőtt önkéntesnél értékelte a háromhetes mérsékelt instant-kávé fogyasztás (napi 3 csésze) hatását a bélmikrobiótára. A széklet-mintákat nukleinsav-alapú módszerekkel elemezték az intervenció előtt és után. A domináns mikrobiom összetétele nem változott szignifikánsan (Dice-féle hasonlóság 92%), de a Bifidobacterium spp. mennyisége szignifikánsan nőtt (p=0,02), és egyes alanyoknál a Bifidobacterium metabolikus aktivitása célzottan emelkedett. A mérsékelt kávéfogyasztás szelektíven fokozza a Bifidobacterium aktivitását anélkül, hogy felborítaná a teljes bélmikrobiomot.

[721] Biedermann L, Zeitz J, Mwinyi J et al. Smoking cessation induces profound changes in the composition of the intestinal microbiota in humans. PLOS ONE. 2013. Link

A 9 hetes obszervációs vizsgálat 10 egészséges, kontrollált leszokáson átesett dohányost követett, 5 továbbra is dohányzó és 5 nem dohányzó kontrollal összehasonlítva. 16S rRNS T-RFLP és nagy átbocsátóképességű szekvenálás jellemezte a székletmikrobiótát. A dohányzás abbahagyása markáns mikrobiális eltolódást okozott: phylum szinten nőtt a Firmicutes és Actinobacteria, csökkent a Bacteroidetes és Proteobacteria aránya. A dohányzás befolyásolja a bélmikrobióta összetételét; a leszokás pedig az elhízásra és metabolikus szindrómára jellemző eltolódásokat eredményez.

[722] Costantini TW, Krzyzaniak M, Cheadle GA, et al. Targeting alpha-7 nicotinic acetylcholine receptor in the enteric nervous system: a cholinergic agonist prevents gut barrier failure after severe burn injury. The American Journal of Pathology. 2012. Link

Kiserletes vizsgalat, amely az enterikus idegrendszerben jelenlevo alfa-7 nikotinos acetilkolin-receptor (alpha7nAChR) szerepet bizonyitja a bélgát integritasanak szabalyozasaban: a receptor agonista aktivalasa megelozte a sérülés utani bélpermeabilitas-novekedest es a tight junction-fehérjek (occludin, ZO-1) károsodasat. Az eredmeny igazolja, hogy a belben kifejezodő nikotinos acetilkolin-receptorok kozvetlenul modulaljak a bélbarriert (es az enterikus motilitast/gyulladast) – ez a mechanisztikus alapja annak, hogy a nikotin a bél nikotinos receptorain at hat a bélpermeabilitásra es -motilitasra.

[723] Khanna S, Assi M, Lee C et al. Efficacy and Safety of RBX2660 in PUNCH CD3, a Phase III, Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled Trial. Drugs. 2022. Link

Ez a 3. fázisú, randomizált, kettős vak, placebokontrollált vizsgálat az RBX2660-at – humán székletből készült élő bioterápiás termék – értékelte a rekurrens C. difficile-fertőzés csökkentésére. A primer Bayes-elemzés a 3. fázisú adatokat egy korábbi 2b fázisú vizsgálattal integrálta. Legalább egy korábbi CDI-relapszussal és standard antibiotikum-kezeléssel rendelkező felnőtteket 2:1 arányban randomizáltak egyszeri RBX2660 vagy placebo enema-kezelésre. A primer végpont a 8 héten belüli CDI-hasmenés mentesség volt. A szűrt 320 betegből 289-et randomizáltak, 267-en kaptak vak kezelést (RBX2660 n=180; placebo n=87). Az RBX2660 szignifikánsan jobb volt a placebónál a tartós klinikai válasz elérésében, elfogadható biztonsági profil mellett. Az eredmények alátámasztották az RBX2660 (Rebyota) szabályozói jóváhagyását mint mikrobiom-alapú terápia rekurrens CDI-re.

[725] dos Santos JCC, Oliveira LF, Noleto FM, et al. Gut-microbiome-brain axis: the crosstalk between the vagus nerve, alpha-synuclein and the brain in Parkinson's disease. . 2023. Link

Attekinto kozlemeny: a bel-mikrobiom-agy tengely Parkinson-korban – az enterikus alfa-szinuklein-aggregacio a vagus idegen at terjedhet a kozponti idegrendszerbe, a mikrobiota-metabolitok vagus-afferenseken at jelzodnek; mechanizmus-szintu osszefoglalo a perifeerias intervenciok celpontjairol.

[727] Zhang F, Luo W, Shi Y, Fan Z, Ji G. Should we standardize the 1,700-year-old fecal microbiota transplantation?. . 2012. Link

Ez a sokat idezett kozlemeny dokumentalja az FMT tortenelmi gyokereit: az elso ismert leiras a 4. szazadi kinai orvostol, Ge Hong-tol szarmazik, aki a 'Zhou Hou Bei Ji Fang' kezikonyveben szekletszuszpenziot ('sarga leves') javasolt sulyos hasmenes es etelmergezes kezelesere. A szerzok amellett ervelnek, hogy ezt a ~1700 eves eljarast standardizalni kellene a modern klinikai gyakorlatban. A forras igy hitelesen alatamasztja a Ge Hong-fele 'sarga leves' FMT-tortenet allitast.

[728] EMA/HMA. Faecal Microbiota Transplantation – EU-IN Horizon Scanning Report. EMA/204935/2022/Rev. 1 (updated May 2025). 2022. Link

A 2022-es (2025 májusi frissítéssel) EMA/HMA 'Faecal Microbiota Transplantation – EU-IN Horizon Scanning Report' (EMA/204935/2022/Rev. 1) hivatalos European Medicines Agency horizont-elemzés az FMT-szabályozásról. Feltérképezi a heterogén EU-szabályozási tájat (szövet-, gyógyszer-, vér-komponens vagy hibrid keret tagországonként), áttekinti az indikáció szerinti klinikai bizonyítékot (CDI, IBD, hepatikus encephalopathia, MDRO-dekolonizáció), és harmonizációs prioritásokat azonosít. A jelentés tájékoztatja a 2024/1938 EU SoHO-rendelet tárgyalását, és koordinált megközelítést javasol a donorszűrésre, székletbank-licencre, nyomonkövethetőségre, farmakovigilanciára és klinikai vizsgálati regiszterekre.

[729] European Commission. Proposal for a Regulation on standards of quality and safety for substances of human origin intended for human application (SOHO Regulation). 2022. 2022. Link

A 2022-es Európai Bizottság 'Proposal for a Regulation on standards of quality and safety for substances of human origin intended for human application (SOHO Regulation)' javaslata az EU 2002/98/EK vér- és 2004/23/EK szövet- és sejt-irányelvek tervezett lecserélése. Egységes, jövőálló keretet hoz létre vérre, szövetekre, sejtekre, reproduktív sejtekre, anyatejre, fekális mikrobiótára és bármely jövőbeli SoHO-ra. Létrehozza az EU SoHO Coordination Board-ot, a SoHO Platformot, harmonizált engedélyezési útvonalakat SoHO-készítményekre és -entitásokra, donorvédelmi szabályokat és vigilancia/nyomonkövethetőségi követelményeket. 2024 júniusában 2024/1938 rendeletként elfogadták, alkalmazandó 2027 augusztusától. Az EU FMT- és székletbank-szabályozás központi eszköze.

[730] Keller JJ, Ooijevaar RE, Hvas CL et al. A standardised model for stool banking for faecal microbiota transplantation: a consensus report from a multidisciplinary UEG working group. United European Gastroenterol J. 2021. Link

Az európai konszenzus-dokumentum részletes útmutatást ad a humán donor-széklet gyűjtésével, kezelésével és klinikai alkalmazásával kapcsolatos minden folyamatra a fekális mikrobiota transzplantáció (FMT) területén. A széklet-bankok az EU Szövetek és Sejtek direktívájának keretében működnek, részletesen szabályozott szűréssel, feldolgozással és nyomon követhetőséggel. A dokumentum a 2019-es United European Gastroenterology Week szakértői együttműködésében készült. Az eredmények működési standardot biztosítanak az európai FMT-széklet-banki tevékenységhez, hogy az rCDI és más indikációk biztonságos és reprodukálható ellátását biztosítsa.

[731] Ianiro G, Mullish BH, Kelly CR et al. Reorganisation of faecal microbiota transplant services during the COVID-19 pandemic. Gut. 2020. Link

A pozíciós dokumentum globális FMT-szakértői útmutatást ad az FMT-központok és széklet-bankok számára a COVID-19 pandémia idejére. Az ajánlások kiterjednek a betegkiválasztásra, donortoborzásra és -szűrésre (beleértve a SARS-CoV-2-t), a széklet előállítására, az FMT-eljárásra, a betegkövetésre és a kutatási tevékenységekre. Cél: megőrizni a betegek megbízható hozzáférését az FMT-hez visszatérő C. difficile fertőzésben, miközben a SARS-CoV-2 átvitele megelőzhető. Az eredmények gyakorlati, pandémiához igazított működési keretet biztosítanak az FMT-szolgáltatásokhoz.

[732] Nature Reviews Drug Discovery (news). FDA approves second microbiome-based C. difficile therapy. . 2023. Link

Nature Reviews Drug Discovery hir-osszefoglalo a masodik mikrobiom-alapu C. difficile-terapia FDA-jovahagyasarol: a Vowst (Seres Therapeutics, SER-109, oralis spora-kapszula) 2023. aprilis 26-i engedelyezeserol – az elso oralis, élő mikrobiota-alapu bioterapias termek visszatérő CDI megelozesere –, a 2022-ben engedelyezett rektalis Rebyota (Ferring, RBX2660) utan. A cikk kontextusba helyezi e ket termeket mint az elso FDA altal engedelyezett mikrobiom-terapiakat, es az FMT szabalyozott gyógyszer-úttá valo atmenetenek mérföldkövét.

[733] {European Parliament, Council of the European Union. Regulation (EU) 2024/1938 of the European Parliament and of the Council of 13 June 2024 on standards of quality and safety for substances of human origin intended for human application and repealing Directives 2002/98/EC and 2004/23/EC. Official Journal of the European Union, OJ L, 2024/1938, 17.7.2024. 2024. Link

Az emberi eredetű anyagokról (SoHO) szóló (EU) 2024/1938 rendelet a 2024. június 13-án elfogadott, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2024. július 17-én kihirdetett uniós jogszabály, amely hatályon kívül helyezi a 2002/98/EK (vér) és a 2004/23/EK (szövetek és sejtek) irányelvet. 2024. augusztus 6-án lépett hatályba, rendelkezéseinek túlnyomó részét 2027. augusztus 7-től kell alkalmazni. A korábbi irányelvi kerethez képest a hatály kiterjed további emberi eredetű anyagokra, köztük az anyatejre és a bélmikrobiótára is – ez az első kötelező erejű európai jogi keret az FMT számára.

[734] {Organización Nacional de Trasplantes. Documento de consenso ONT-AEMPS sobre la donación, obtención, procesamiento y trasplante de microbiota fecal para el tratamiento de la infección por Clostridioides difficile. Organización Nacional de Trasplantes y Agencia Española de Medicamentos y Productos Sanitarios, Madrid. Versión final, 21 de mayo de 2025. 2025. Link

A spanyol Nemzeti Transzplantációs Szervezet (ONT) és a spanyol gyógyszerhatóság (AEMPS) közös konszenzusdokumentuma a fekális mikrobióta donációjáról, gyűjtéséről, feldolgozásáról és transzplantációjáról Clostridioides difficile fertőzés kezelésére; végleges változat, 2025. május 21., a Nemzeti Egészségügyi Rendszer Területközi Tanácsának Transzplantációs Bizottsága fogadta el. A dokumentum az FMT-t az (EU) 2024/1938 rendelet szerinti emberi eredetű anyagként (SoHO) sorolja be, illetékes hatóságként országos szinten az ONT-t, regionális szinten az autonóm közösségek által kijelölt SoHO-hatóságokat jelöli meg, és ezek hatáskörébe utalja az FMT-tevékenységet végző intézmények nyilvántartásba vételét, engedélyezését és ellenőrzését.

[735] Cammarota G, Ianiro G, Kelly CR et al. International consensus conference on stool banking for faecal microbiota transplantation in clinical practice. Gut. 2019. Link

A nemzetközi konszenzus európai, észak-amerikai és ausztrál FMT-szakértői részvételével mondja ki az FMT-széklet-bankok működésére vonatkozó állításokat: általános elvek, szervezet, donor-kiválasztás és -szűrés, széklet-gyűjtés/-előkészítés/-tárolás, szolgáltatások és kliensek, regiszterek, kimenetel-monitorozás, etika és az FMT változó klinikai szerepe. A konszenzust Delphi-fordulók és plenáris megbeszélés alakította ki, az állításokat a legjobb elérhető evidencia támasztja alá. A dokumentum keretet ad a globális széklet-banki fejlesztéshez az rCDI biztonságos és méltányos FMT-hozzáférésének előmozdítása érdekében.

[736] Ministry of Interior (BM). Professional clinical guideline on conventional intestinal microbiota transplantation procedures. Identifier: 002338. Published: 15 August 2025. Valid until: 15 August 2028. (Replaces: EMMI 002080/2020.). 2025. Link

A 2025-ös Belügyminisztériumi (BM) szakmai irányelv (002338. azonosító, kiadva 2025. augusztus 15., érvényes 2028. augusztus 15-ig, EMMI 002080/2020-at váltó) a 'Konvencionális bélmikrobióta-transzplantációs eljárások' szakmai sztenderdjét rögzíti Magyarországon. A dokumentum meghatározza a donorszűrés, székletfeldolgozás, tárolás és nyomonkövethetőség követelményeit az EU SoHO-rendelettel összhangban; definiálja az indikációkat (elsősorban visszatérő és refrakter CDI, kutatási kerettel más indikációkra); rögzíti az adagolási útvonalakat (kapszula, nasogasztrikus/duodenális, kolonoszkópos, beöntés); és farmakovigilanciai, utánkövetési és regiszter-kötelezettségeket vázol. A magyar kórházi FMT-szolgáltatás operatív nemzeti standardja, európai konszenzussal összhangban.

[738] Khanna S, Pardi DS. Clostridioides difficile infection: curbing a difficult menace. Therap Adv Gastroenterol. 2022. Link

Khanna és Pardi 2022-es Therapeutic Advances in Gastroenterology áttekintése 'Clostridioides difficile infection: curbing a difficult menace' átfogóan frissíti a CDI epidemiológiáját, patogenezisét, diagnózisát és modern kezelését. A szerzők tárgyalják a fidaxomicin és bezlotoxumab előtérbe kerülését a vankomicinnel szemben, az FMT szerepét visszatérő CDI-ben, és a mikrobióta-alapú termékek (Rebyota, Vowst) megjelenését. Áttekintik a rizikófaktorokat (antibiotikumok, PPI-k, kórházi tartózkodás, magas életkor, társbetegség) és a fertőzéskontrollt. A cikk a CDI-t a tágabb mikrobiom-zavar paradigmába helyezi, és tárgyalja a megelőzést, diagnosztikai stewardshipet és a fejlődő terápiás algoritmust. A jelenlegi CDI-klinikai gyakorlat kulcsreferenciája.

[739] {Paul-Ehrlich-Institut. Substances of Human Origin: Paul-Ehrlich-Institut to Assume Central Roles Within the Framework of the SoHO Regulation. Paul-Ehrlich-Institut, Bundesinstitut für Impfstoffe und biomedizinische Arzneimittel, Langen. 2026. Link

A Paul-Ehrlich-Institut (PEI) hivatalos közleménye arról, hogy Németországban a PEI látja el a SoHO-rendelet szerinti nemzeti hatósági (SoHO national authority) és egyben illetékes hatósági szerepet, és a PEI engedélyezi a SoHO-készítményeket; a felügyeleti feladatok a tartományi hatóságoknál maradnak. A közlemény kifejezetten megnevezi, hogy az (EU) 2024/1938 rendelet hatálya további anyagokra – az anyatejre és a bélmikrobiótára – is kiterjed. A rendelet 2024. augusztus 6-án lépett hatályba, közvetlen alkalmazása hároméves felkészülési idő után, 2027. augusztus 7-én kezdődik.

[740] Stallmach A, von Müller L, Storr M, Link A, Konturek PC, Solbach PC, Weiss KH, Wahler S, Vehreschild MJGT. Fäkaler Mikrobiota-Transfer (FMT) in Deutschland – Status und Perspektive. Zeitschrift für Gastroenterologie 62(4):490-499. 2024. Link

Német szakértői áttekintés a fekális mikrobióta transzfer (FMT) németországi helyzetéről és perspektíváiról. Bemutatja, hogy Németországban az FMT a gyógyszertörvény (Arzneimittelgesetz, AMG) hatálya alá tartozó gyógyszernek minősül, és ismerteti az ebből fakadó engedélyezési és hozzáférési következményeket a klinikai gyakorlatra nézve. A német FMT-szabályozási helyzet standard nemzeti hivatkozása.

[741] {Agence nationale de sécurité du médicament et des produits de santé (ANSM). La transplantation de microbiote fécal et son encadrement dans les essais cliniques. ANSM, Saint-Denis. Version de novembre 2016 (mise à jour de la version de juin 2015). 2016. Link

A francia gyógyszer- és egészségügyitermék-biztonsági hatóság (ANSM) keretdokumentuma a fekális mikrobióta-transzplantációról és annak klinikai vizsgálati szabályozásáról; 2016. novemberi változat, a 2015. júniusi verzió frissítése. A dokumentum rögzíti, hogy a fekális mikrobióta a francia jog szerint gyógyszernek minősül, mert emberi betegségek gyógyítására vagy megelőzésére alkalmasként mutatják be. Klinikai vizsgálaton kívül magisztrális, illetve kórházi gyógyszerkészítményként (a közegészségügyi törvénykönyv L. 5121-1. cikke) állítható elő, és az előállításnak intézményi gyógyszertár (pharmacie à usage intérieur, PUI) felelőssége mellett kell történnie. A francia FMT-szabályozás alapdokumentuma.

[743] Bruggeman A, Vandendriessche C, Hamerlinck H, De Looze D, Tate DJ, Vuylsteke M, De Commer L, Devolder L, Raes J, Verhasselt B, Laukens D, Vandenbroucke RE, Santens P. Safety and efficacy of faecal microbiota transplantation in patients with mild to moderate Parkinson's disease (GUT-PARFECT): a double-blind, placebo-controlled, randomised, phase 2 trial. eClinicalMedicine. 2024. Link

Kettős vak, placebokontrollos, 2. fázisú randomizált vizsgálat (Gent, n=46, 50–65 év, enyhe–középsúlyos Parkinson-kór): egyetlen nasojejunalis, egészséges donortól származó FMT után a 12. hónapra az MDS-UPDRS motoros pontszáma átlagosan 5,8 ponttal javult, szemben a placebo (saját széklet) 2,7 pontos javulásával (p=0,0235). A különbség a klinikai relevancia határán mozog, és főként a 6–12. hónap között alakult ki. A székrekedés oldódása megelőzte a motoros változást. Súlyos, FMT-hez köthető mellékhatás nem fordult elő; átmeneti hasi diszkomfort igen.

[744] Scheperjans F, Levo R, Bosch B, Lääperi M, Pereira PAB, Smolander OP, Aho VTE, Vetkas N, Toivio L, Kainulainen V, Fedorova TD, Lahtinen P, Ortiz R, Kaasinen V, Satokari R, Arkkila P. Fecal Microbiota Transplantation for Treatment of Parkinson Disease: A Randomized Clinical Trial. JAMA Neurology. 2024. Link

NEGATÍV vizsgálat. Kettős vak, placebokontrollos, randomizált klinikai vizsgálat négy finn centrumban (48 randomizált beteg, 45 az ITT-elemzésben; 35–75 év, Hoehn–Yahr 1–3, igazolt diszbiózissal), kolonoszkópos, anaerob módon előkészített egyszeri FMT 2:1 arányban placebóval szemben. Az elsődleges végpont – az MDS-UPDRS I–III. rész változása a 6. hónapban – nem különbözött (0,97 pont; 95% CI −5,10–7,03; p=0,75). Emésztőrendszeri mellékhatás lényegesen gyakoribb volt az FMT-karon (16 [53%] vs. 1 [7%]; p=0,003). A dopaminerg gyógyszerigény emelkedése és több motoros/nem motoros másodlagos végpont javulása a placebocsoportban volt kifejezettebb. A mikrobiota-változás az FMT után markánsabb volt, de donoronként eltért; a diszbiózis-státusz mégis gyakrabban fordult vissza a placebocsoportban. Következtetés: az FMT biztonságos volt, de klinikailag érdemi javulást nem hozott.

[745] Ross AA, Doxey AC, Neufeld JD. The Skin Microbiome of Cohabiting Couples. mSystems. 2017. Link

Tíz, szexuálisan aktív, együtt élő pár (20 személy) 17 bőrterületéről vett 340 minta 16S rRNS-alapú elemzése. Az együttélés szignifikánsan összefüggött a mikrobiális közösség összetételével, ezt a hatást azonban messze meghaladta a testtájék és az egyéni különbségek magyarázó ereje. Random forest modellel a partnerek 86%-os pontossággal voltak összepárosíthatók (p<0,001); a legnagyobb hasonlóságot a lábfej mikrobiotája mutatta. Ez a korrekt forrás az „együtt élő párok bőrmikrobiotája hasonlóbbá válik” állításhoz (a korábban tévesen idézett „Meadow et al., 2013, PNAS” helyett).

[746] Ananthakrishnan AN, Luo C, Yajnik V, Khalili H, Garber JJ, Stevens BW, Cleland T, Xavier RJ. Gut Microbiome Function Predicts Response to Anti-integrin Biologic Therapy in Inflammatory Bowel Diseases. Cell Host & Microbe. 2017. Link

Prospektív vizsgálat 85, anti-integrin (vedolizumab) kezelést kezdő Crohn-beteg és colitis ulcerosás beteg bevonásával; a betegségaktivitást és a széklet-metagenomot a kiinduláskor, majd a 14., 30. és 54. héten mérték. A 14. hétre remisszióba kerülő Crohn-betegeknél a kiinduláskor szignifikánsan magasabb volt a közösségi alfa-diverzitás, és nagyobb relatív gyakoriságú a Roseburia inulinivorans, valamint egy Burkholderiales faj. Funkcionális szinten tizenhárom metabolikus útvonal – köztük az elágazó láncú aminosavak bioszintézise – dúsult fel a remisszióba kerülők kiindulási mintáiban. A mikrobiom- és klinikai adatokat együtt feldolgozó neurális háló (vedoNet) osztályozta a legpontosabban a klinikai remissziót. A minta mérete kicsi, a jelet független kohorszon később nem sikerült reprodukálni.

[747] Prins FM, Hidding IJ, Klaassen MAY, Collij V, Schultheiss JPD, Uniken Venema WTC, Bangma A, Aardema JB, Jansen BH, Mares WGN, Witteman BJM, Festen EAM, Dijkstra G, Visschedijk MC, Fidder HH, Vich Vila A, Oldenburg B, Gacesa R, Weersma RK. Limited predictive value of the gut microbiome and metabolome for response to biological therapy in inflammatory bowel disease. Gut Microbes. 2024. Link

A vizsgálat klinikai adatokat, metagenom-szekvenáláson alapuló bélmikrobiom-profilokat és célzatlan fekális metabolomikát integrálva próbálta megjósolni a vedolizumabra és ustekinumabra adott terápiás választ gyulladásos bélbetegségben, egyúttal a korábbi közlemények mikrobiom-alapú prediktív jeleit is replikálni kívánta. A mikrobiom és a fekális metabolitok prediktív haszna a kizárólag klinikai jellemzőkhöz képest csak marginálisnak bizonyult. Az azonosított mikrobiális arányok külső kohorszon való tesztelése megerősítette a mikrobiom gyenge prediktív erejét, és a szerzők a hasonló méretű kohorszokban korábban publikált prediktív jeleket nem tudták megerősíteni. Az eredmény óvatosságra int a mikrobiom-alapú biomarker-stratifikáció klinikai bevezetésével kapcsolatban.

[748] Maseda D, Ricciotti E. NSAID-Gut Microbiota Interactions. Frontiers in Pharmacology. 2020. Link

Áttekintés a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) és a bélmikrobiota kétirányú kölcsönhatásáról. Az NSAID-ok a ciklooxigenáz izoenzimek (COX-1, COX-2) gátlásán keresztül csillapítják a fájdalmat, a gyulladást és a lázat, klinikai hatékonyságuk mellett azonban gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris szövődményeket okozhatnak. A bélmikrobiota közvetlenül kémiailag módosíthatja az NSAID-okat, illetve közvetve befolyásolhatja a felszívódásukat és anyagcseréjüket, ezzel a diszpozíciójukat, terápiás hatékonyságukat és toxicitásukat is. Fordított irányban maguk az NSAID-ok is közvetlenül megváltoztatják a bélmikrobiota összetételét és működését, vagy a gazdaszervezet élettani viszonyainak módosításán keresztül idéznek elő diszbiózist. Kulcsszavak: NSAID, mikrobiota, diszbiózis, enteropátia, prosztanoid, ciklooxigenáz.

[749] Wallace JL, Syer S, Denou E, de Palma G, Vong L, McKnight W, Jury J, Bolla M, Bercik P, Collins SM, Verdu E, Ongini E. Proton pump inhibitors exacerbate NSAID-induced small intestinal injury by inducing dysbiosis. Gastroenterology. 2011. Link

Állatkísérletes vizsgálat arról, hogyan hat a protonpumpagátló kezelés az NSAID okozta vékonybél-károsodásra. Az omeprazol-kezelés markáns eltolódást okozott a bélbaktérium-összetételben: a jejunum Actinobacteria- és Bifidobacterium-állománya mintegy 80%-kal csökkent. A vékonybél Actinobacteria-számának helyreállítása – válogatott, Bifidobacterium-ban gazdag kommenzálisok adásával az omeprazol és naproxen együttes kezelése alatt – megelőzte a bélfekélyesedést és a vérzést. A következtetés szerint a protonpumpagátlók legalábbis részben a bélbaktérium-populációk jelentős eltolódása miatt súlyosbítják az NSAID okozta bélkárosodást. Fontos korlát: az eredmény állatmodellből származik, humán protokollá nem validált.

[750] Baruch EN, Youngster I, Ben-Betzalel G, Ortenberg R, Lahat A, Katz L, Adler K, Dick-Necula D, Raskin S, Bloch N, Rotin D, Anafi L, Avivi C, Melnichenko J, Steinberg-Silman Y, Mamtani R, Harati H, Asher N, Shapira-Frommer R, Brosh-Nissimov T, Eshet Y, Ben-Simon S, Ziv O, Khan MAW, Amit M, Ajami NJ, Barshack I, Schachter J, Wargo JA, Koren O, Markel G, Boursi B. Fecal microbiota transplant promotes response in immunotherapy-refractory melanoma patients. Science. 2021. Link

Baruch és munkatársai 2021-es Science-közleménye első fázisú klinikai vizsgálat: 10, anti-PD-1-refrakter metasztatikus melanomás betegnél vizsgálták a reagáló donoroktól származó székletmikrobiota-transzplantáció (FMT) biztonságosságát és kivitelezhetőségét, majd az anti-PD-1 kezelés újraindítását. Klinikai válasz három betegnél alakult ki (két részleges és egy teljes remisszió); az eljárás biztonságosnak bizonyult. Az FMT-t kedvező irányú változások kísérték az immunsejtes beszűrődésben és a génexpressziós mintázatban mind a bél lamina propriájában, mind a tumor mikrokörnyezetében. A vizsgálat kis elemszámú, kontrollcsoport nélküli, korai fázisú munka: hipotézisgeneráló bizonyíték arra, hogy a bélmikrobiota módosítása áttörheti az immun-checkpoint-gátló rezisztenciát, de nem tekinthető megerősített hatékonysági bizonyítéknak.

[751] Early DS, Lightdale JR, Vargo JJ, Acosta RD, Chandrasekhara V, Chathadi KV, Evans JA, Fisher DA, Fonkalsrud L, Hwang JH, Khashab MA, Muthusamy VR, Pasha SF, Saltzman JR, Shergill AK, Cash BD, DeWitt JM. Guidelines for sedation and anesthesia in GI endoscopy. Gastrointestinal Endoscopy. 2018. Link

Az Amerikai Gasztrointesztinális Endoszkópos Társaság (ASGE) bizonyítékalapú irányelve a gasztrointesztinális endoszkópia szedációjáról és anesztéziájáról. Rögzíti, hogy rutin felső endoszkópiánál és kolonoszkópiánál a mérsékelt („tudatos”) szedáció standard megközelítése a benzodiazepin (jellemzően midazolám) és opioid (jellemzően fentanil vagy petidin) kombinációja, és külön fejezetben tekinti át a propofol-szedáció hatékonyságát és biztonságosságát mind aneszteziológus által, mind nem aneszteziológus által adagolt formában. Kitér a beteg-előszűrésre, a monitorozás követelményeire (pulzoximetria, kapnográfia), a személyzeti feltételekre és a mély szedációt igénylő betegcsoportok azonosítására. Az irányelvet az AASLD, az ACG és az AGA is véleményezte és jóváhagyta.

[752] Singer M, Deutschman CS, Seymour CW, Shankar-Hari M, Annane D, Bauer M, Bellomo R, Bernard GR, Chiche JD, Coopersmith CM, Hotchkiss RS, Levy MM, Marshall JC, Martin GS, Opal SM, Rubenfeld GD, van der Poll T, Vincent JL, Angus DC. The Third International Consensus Definitions for Sepsis and Septic Shock (Sepsis-3). JAMA. 2016. Link

A harmadik nemzetközi szepszis-konszenzus (Sepsis-3) újradefiniálta a szepszist: fertőzésre adott diszregulált gazdaválasz okozta, életveszélyes szervi diszfunkció, amelyet a SOFA-pontszám legalább 2 pontos emelkedése jelez (kórházi halálozás >10%). A szeptikus sokk olyan szepszis-alcsoport, amelyben tartós hipotenzió miatt vazopresszor szükséges a MAP ≥65 Hgmm tartásához, és a szérumlaktát >2 mmol/l megfelelő folyadékpótlás mellett (halálozás >40%). Intenzív osztályon kívül a gyors ágy melletti szűrésre a qSOFA-t javasolják: megváltozott mentális állapot, légzésszám ≥22/perc, szisztolés vérnyomás ≤100 Hgmm. A dokumentum elhagyja a korábbi SIRS-alapú kritériumrendszert és a „súlyos szepszis” fogalmát.

[753] Hamilton-Miller JMT, Gibson GR, Bruck W. Some insights into the derivation and early uses of the word 'probiotic'. British Journal of Nutrition. 2003. Link

Rövid tudománytörténeti közlemény, amely a „probiotikum” szó eredetét és korai használatát dokumentálja. A szerzők a szó első nyomtatott előfordulását Ferdinand Vergin 1954-es, a Hippokrates folyóiratban megjelent „Anti- und Probiotika” című írásához kötik, amely az antibiotikumok és más antimikrobiális szerek bélflórára gyakorolt káros hatását állította szembe a válogatott baktériumok kedvező („probiotica”) hatásával; a fogalmi előzményt Werner Kollath munkájához kapcsolják. A közlemény nyomon követi a szó jelentésének későbbi módosulásait Lilly és Stillwell (1965), Parker (1974), majd Fuller (1989) definícióin át, és rámutat, hogy a mai, gazdaszervezeti egészséghaszonra épülő értelmezés csak fokozatosan alakult ki.

[754] Kromann N, Green A. Epidemiological studies in the Upernavik district, Greenland. Incidence of some chronic diseases 1950-1974. Acta Medica Scandinavica. 1980. Link

Kromann és Green 25 évet (1950–1974) átfogó epidemiológiai felmérése az északnyugat-grönlandi Upernavik körzet mintegy 1800 fős, bálna- és fókavadászatból élő lakosságáról, a teljes időszak kórházi diagnózisai alapján. A grönlandi lakosság betegségmintázata lényegesen eltért a nyugat-európai populációkétól: gyakoribb volt az agyi érkatasztrófa és az epilepszia, ugyanakkor feltűnően ritka vagy hiányzó az akut szívinfarktus, a diabetes mellitus, a thyreotoxicosis, a bronchiális asztma, a sclerosis multiplex és a psoriasis. Ez a kórházi nyilvántartáson alapuló felmérés adta azt az epidemiológiai hátteret, amelyre Bang és Dyerberg a tengeri eredetű omega-3 zsírsavak kardiovaszkuláris védőhatásáról szóló hipotézisüket építették.

[755] Dyerberg J, Bang HO, Hjørne N. Fatty acid composition of the plasma lipids in Greenland Eskimos. The American Journal of Clinical Nutrition. 1975. Link

A vizsgálat 130 grönlandi eszkimó plazmalipidjeinek észterezett zsírsav-összetételét elemezte, és összevetette 32, Dániában élő grönlandi eszkimóéval, valamint 31 dániai kaukázusi dánéval. A grönlandi eszkimóknál lényegesen magasabb volt a palmitinsav, a palmitoleinsav és a timnodonsav (eikozapentaénsav, EPA) aránya, miközben a linolsav koncentrációja feltűnően alacsony volt, és a többszörösen telítetlen zsírsavak összkoncentrációja is alacsonyabb volt a másik két csoporténál. A mintázat a tengeri emlős- és haldominált étrendet tükrözi, és ez a közlemény adta a tengeri omega-3 zsírsavak kardiovaszkuláris védőhatásáról szóló hipotézis egyik alapját.

[756] Philips CA, Pande A, Shasthry SM, Jamwal KD, Khillan V, Chandel SS, Kumar G, Sharma MK, Maiwall R, Jindal A, Choudhary A, Hussain MS, Sharma S, Sarin SK. Healthy Donor Fecal Microbiota Transplantation in Steroid-Ineligible Severe Alcoholic Hepatitis: A Pilot Study. Clinical Gastroenterology and Hepatology. 2017. Link

Nyolc, szteroidkezelésre nem alkalmas súlyos alkoholos hepatitises beteget kezeltek egészséges rokon donoroktól származó székletmikrobiota-transzplantációval, nasoduodenális szondán át, hét napon keresztül. A kezelt betegek egyéves túlélése 87,5 százalék volt, szemben a történelmi kontrollcsoport 33 százalékával; javult a sárgaság, az ascites, a hepaticus encephalopathia és a szérumbilirubin, valamint csökkent az MELD- és CTP-pontszám. A metagenomikai elemzés a patogén taxonok (Proteobacteria, Klebsiella) visszaszorulását és a Firmicutes-rend, valamint a rövid szénláncú zsírsavat termelő nemzetségek felszaporodását mutatta. A vizsgálat nyílt, kontroll nélküli, nagyon kis elemszámú pilot – hipotézisgeneráló értékű, a donorokat nem citolizin-státusz szerint válogatták.

[757] Laukkanen JA, Laukkanen T. Sauna bathing and systemic inflammation. European Journal of Epidemiology. 2018. Link

A rendszeres szaunázás alacsonyabb szisztémás gyulladásos szinttel jár együtt. A finn KIHD-kohorsz 2084, 42–60 éves, akut vagy krónikus gyulladástól mentes férfiját vizsgálva a szerzők azt találták, hogy a heti egyszer, heti kétszer-háromszor, illetve heti négy-hét alkalommal szaunázók átlagos szérum-CRP-szintje rendre 2,41, 2,00 és 1,65 volt – vagyis a szaunázás gyakoriságával fokozatosan csökkent. Az összefüggés életkorra, testtömegindexre, szisztolés vérnyomásra, dohányzásra, 2-es típusú cukorbetegségre, korábbi szívinfarktusra, LDL-koleszterinre, alkoholfogyasztásra és fizikai aktivitásra korrigálva is szignifikáns maradt. A vizsgálat megfigyeléses és kizárólag férfiakra vonatkozik, továbbá csak a CRP-t méri – IL-6-ra és TNF-alfára nem közöl adatot.

[758] Jacobs JP, Gupta A, Bhatt RR, Brawer J, Gao K, Tillisch K, Lagishetty V, Firth R, Gudleski GD, Ellingson BM, Labus JS, Naliboff BD, Lackner JM, Mayer EA. Cognitive behavioral therapy for irritable bowel syndrome induces bidirectional alterations in the brain-gut-microbiome axis associated with gastrointestinal symptom improvement. Microbiome. 2021. Link

Az IBSOS randomizált vizsgálat (NCT00738920) alkohortján 84 Róma III szerinti IBS-beteg kapott kognitív viselkedésterápiát (CBT), multimodális agyi képalkotással és pszichológiai értékeléssel a kiinduláskor és a kezelés után; 34 betegtől széklet is gyűlt 16S rRNS-szekvenálásra, célzatlan metabolomikára és rövid szénláncú zsírsav-mérésre. Kiinduláskor a CBT-re reagálók magasabb széklet-szerotonin-szintet, több Clostridiales- és kevesebb Bacteroides-abundanciát mutattak a nem reagálókhoz képest; egy 11 nemzetséget tartalmazó random forests osztályozó nagy pontossággal (AUROC 0,96) jelezte előre a terápiás választ. A kezelés után a reagálóknál csökkent funkcionális konnektivitás jelent meg a szenzomotoros, agytörzsi, salience- és default mode-hálózatokban, és ezek a változások korreláltak a mikrobiom-eltolódásokkal, köztük a Bacteroides expanziójával. A szerzők szerint a CBT-válasz az agyhálózatok és a bélmikrobiom együttmozgó változásaival jár, ami a CBT top-down mikrobiom-hatását vetheti fel.

[759] Yano JM, Yu K, Donaldson GP, Shastri GG, Ann P, Ma L, Nagler CR, Ismagilov RF, Mazmanian SK, Hsiao EY. Indigenous Bacteria from the Gut Microbiota Regulate Host Serotonin Biosynthesis. Cell. 2015. Link

A szervezet szerotoninjának (5-HT) döntő többsége – több mint 90 százaléka – nem az agyban, hanem a bélben, a vastagbél enterokromaffin sejtjeiben termelődik. A szerzők csíramentes és spórásbaktérium-mentes egerekben mutatták ki, hogy a bél saját, spóraképző kommenzális baktériumai (elsősorban Clostridiales) közvetlenül szabályozzák ezt a szintézist: hiányukban a vastagbél és a vér szerotonintartalma drasztikusan lecsökken, a mikrobiota visszatelepítése pedig helyreállítja. A hatást mikrobiális metabolitok – rövid szénláncú zsírsavak és bizonyos epesavak – közvetítik, amelyek az enterokromaffin sejtek triptofán-hidroxiláz-1 (Tph1) expresszióját fokozzák. A bélben termelt 5-HT ezután a nyálkahártyába, a lumenbe és a keringő vérlemezkékbe kerül, befolyásolva a bélmotilitást és a hemosztázist. A közlemény ezzel a triptofán-anyagcsere mikrobiális szabályozását tette a bél–agy tengely egyik legjobban jellemzett mechanizmusává.

[760] Šik Novak K, Bogataj Jontez N, Kenig S, Hladnik M, Baruca Arbeiter A, Bandelj D, Černelič Bizjak M, Petelin A, Mohorko N, Jenko Pražnikar Z. The effect of COVID-19 lockdown on mental health, gut microbiota composition and serum cortisol levels. Stress. 2022. Link

Szlovén prospektív vizsgálat 38 tünetmentes felnőttnél, azonos személyeken vett lezárás előtti és utáni széklet- és vérmintákkal. A COVID-19-lezárás után a bélmikrobiota alfa-diverzitása szignifikánsan csökkent, a Proteobacteria relatív abundanciája nőtt, a szérum kortizol csak nőknél emelkedett. A lezárás alatti depresszió-pontszám a Bacteroidetes-változással pozitívan, a Firmicutes-változással negatívan korrelált, az Alistipes-abundancia pedig a szorongással és a negatív affektussal. A szerzők a mikrobiota-változásokat a lezárás alatti életmódváltozásokkal (étrend, csökkent fizikai aktivitás) és a pszichés terheléssel együtt értelmezik; a kis elemszám miatt oksági következtetés nem vonható le.

[761] Lee JR, Muthukumar T, Dadhania D, Toussaint NC, Ling L, Pamer E, Suthanthiran M. Gut microbial community structure and complications after kidney transplantation: a pilot study. Transplantation. 2014. Link

Prospektív pilot vizsgálat 26 vese- (és vese–hasnyálmirigy-) transzplantált betegnél, akiktől a transzplantációt követő első három hónapban legalább két székletmintát gyűjtöttek. A 16S rRNS-alapú profilozás a transzplantáció utáni időszakban jellegzetes közösségszerkezeti eltéréseket mutatott a hasmenéssel, az akut rejekcióval és az Enterococcus-eredetű húgyúti fertőzéssel járó eseteknél. Enterococcus-UTI-ban a széklet Enterococcus-aránya medián 24% volt (8–95%), szemben a fertőzésmentes betegek 0%-ával; hasonló összefüggést írtak le az Escherichia coli székletbeli aránya és az E. coli-bacteriuria között. Az eredmények a poszttranszplantációs immunszuppresszió és antibiotikum-expozíció mellett kialakuló Enterococcus- és Enterobacteriaceae-feldúsulást kötik össze az opportunista fertőzésekkel.

[762] Alotaibi HF, Alotaibi H, Darwish KM, Khafagy E-S, Abu Lila AS, Ali MAM, Hegazy WAH, Alshawwa SZ. The Anti-Virulence Activities of the Antihypertensive Drug Propranolol in Light of Its Anti-Quorum Sensing Effects against Pseudomonas aeruginosa and Serratia marcescens. Biomedicines. 2023. Link

A vizsgálat a propranolol – béta-adrenoceptor-antagonista – kvórumérzékelést gátló és virulenciacsökkentő hatásait értékelte Pseudomonas aeruginosa és Serratia marcescens ellen. Szubinhibitoros (szub-MIC) koncentrációban a propranolol jelentősen csökkentette a biofilmképzést, a motilitást és a virulenciafaktor-termelést, valamint szignifikánsan gátolta (downregulálta) a kvórumérzékelést kódoló géneket; molekuláris dokkolás alapján erős affinitást mutatott a QS-receptorokhoz. Egérmodellben a szub-MIC propranolol csökkentette a baktériumok patogenitását, és szinergikusan csökkentette több antibiotikum MIC-értékét. A szerzők a propranololt lehetséges antibiotikum-adjuvánsként vetik fel, további farmakológiai vizsgálatok után.

[763] Reiberger T, Ferlitsch A, Payer BA, Mandorfer M, Heinisch BB, Hayden H, Lammert F, Trauner M, Peck-Radosavljevic M, Vogelsang H. Non-selective betablocker therapy decreases intestinal permeability and serum levels of LBP and IL-6 in patients with cirrhosis. Journal of Hepatology. 2013. Link

Portális hipertóniában szenvedő cirrhosisos betegeknél a nem szelektív béta-blokkoló (NSBB) kezelés előtt és után mérték a gasztroduodenális és a vékonybél-permeabilitást (cukor-permeabilitási teszt), valamint a bakteriális transzlokáció szérummarkereit (LBP, IL-6). Az NSBB-kezelés javította a gasztroduodenális és intesztinális permeabilitást, és csökkentette a bakteriális transzlokáció mértékét, részben függetlenül a portális nyomásra gyakorolt hemodinamikai hatástól. A kóros permeabilitási teszt és a magasabb LBP-/IL-6-szint az utánkövetés során magasabb varixvérzés-kockázattal társult, a mortalitással viszont nem. A szerzők szerint a bélbarrier-védő hatás hozzájárulhat az NSBB varixvérzést csökkentő hasznához.

[764] Conde-Agudelo A, Díaz-Rossello JL. Kangaroo mother care to reduce morbidity and mortality in low birthweight infants. Cochrane Database of Systematic Reviews. 2016. Link

Cochrane szisztematikus áttekintés és metaanalízis 21 randomizált kontrollált vizsgálat 3042 kis születési súlyú újszülöttjéről, amely a kenguru-ellátást (kangaroo mother care, KMC) hasonlítja össze a hagyományos újszülött-ellátással. A KMC fő komponense az anya és az újszülött folyamatos bőr-bőr érintkezése, kiegészítve a gyakori, csaknem kizárólagos szoptatással és a korai hazabocsátással. A KMC a hazabocsátáskor és a leghosszabb követéskor egyaránt csökkentette a halálozást, továbbá csökkentette a súlyos fertőzés/szepszis, a nozokomiális fertőzés, a hipotermia, a súlyos betegség és az alsó légúti szövődmények kockázatát, valamint javította a súlygyarapodást és a szoptatási arányt. A vizsgálatok többsége alacsony és közepes jövedelmű országokban készült. Az áttekintés nem mér mikrobiota-végpontokat: a bőrkontaktus mikrobiális átadási szerepe hipotézis, nem ebben a forrásban igazolt eredmény.

[765] Vindenes HK, Drengenes C, Amin H, Bertelsen RJ. The impact of alcohol-based hand sanitiser and hand washing with soap and water on bacterial skin microbiota composition. JEADV Clinical Practice. 2023. Link

Humán vizsgálat, amely a kézhigiéniai beavatkozások azonnali (egy órán belüli) hatását méri a kézbőr bakteriális mikrobiotájának összetételére 16S rRNS-alapú profilozással, kézháton és tenyéren egyaránt. Az alkoholalapú kézfertőtlenítő rövid idővel a mintavétel előtti használata elhanyagolható hatással volt a DNS-alapú mikrobiota-profilra: az amplikon-szekvenciavariánsok gazdagsága a fertőtlenítés előtt és után nem különbözött. Ezzel szemben a szappanos-vizes kézmosás mérhetően megváltoztatta a taxonómiai összetételt. A hatás mintavételi helyfüggő. A szerzők következtetése módszertani: a mikrobiom-vizsgálatok mintavételi protokolljában a kézhigiéniai előzményt figyelembe kell venni, különösen a pandémia előtti vizsgálatokkal való összehasonlításkor.

[766] Sommer F, Bäckhed F. The gut microbiota – masters of host development and physiology. Nature Reviews Microbiology. 2013. Link

Áttekintő közlemény arról, hogyan alakítja a bélmikrobiota a gazdaszervezet fejlődését és élettanát. A csíramentes (germ-free) állatmodellekből származó bizonyítékok alapján a szerzők bemutatják, hogy a mikrobiota hiányában megnagyobbodott cékum, fejletlen bélhez társult lymphoid szövet (kisebb Peyer-plakkok, mesenterialis nyirokcsomók), csökkent szekréciós IgA-termelés, éretlen bélhám- és bolyhszerkezet, vékonyabb nyákréteg, kevesebb kapilláris a bélbolyhokban és megváltozott bélmotilitás alakul ki. A mikrobiota emellett a szöveti morfogenezist, az anyagcserét (energiakinyerés, epesav- és lipidanyagcsere), az immunrendszer érését, sőt a viselkedést is befolyásolja; a konvencionális mikrobiotával való kolonizáció ezeket az eltéréseket nagyrészt visszafordítja.

[767] Webb AR, Kline L, Holick MF. Influence of season and latitude on the cutaneous synthesis of vitamin D3: exposure to winter sunlight in Boston and Edmonton will not promote vitamin D3 synthesis in human skin. J Clin Endocrinol Metab. 1988. Link

Klasszikus fotobiológiai mérés, amely a bőrben zajló D3-szintézis évszakos és földrajzi korlátait határozta meg. Boston (42° É) és Edmonton (52° É) téli napfényét 7-dehidrokoleszterin-tartalmú modellrendszerrel vizsgálva a szerzők kimutatták, hogy Bostonban november és február, Edmontonban október és március között a napfény UVB-tartalma gyakorlatilag nem alakít át previtamin D3-at – az expozíció időtartamától függetlenül. A vizsgálat teremtette meg a „D-vitamin-tél” fogalmának mérési alapját, és máig ez a hivatkozási pont a magas szélességi fokú populációk téli D-vitamin-hiányának magyarázatában.

[768] Li Q, Morimoto K, Kobayashi M, Inagaki H, Katsumata M, Hirata Y, Hirata K, Suzuki H, Li YJ, Wakayama Y, Kawada T, Park BJ, Ohira T, Matsui N, Kagawa T, Miyazaki Y, Krensky AM. Visiting a forest, but not a city, increases human natural killer activity and expression of anti-cancer proteins. International Journal of Immunopathology and Pharmacology. 2008. Link

Kontrollált keresztezett elrendezésű vizsgálat, amelyben ugyanazok az önkéntesek háromnapos erdei, illetve városi kiránduláson vettek részt. Az erdei – de nem a városi – látogatás után szignifikánsan nőtt a természetes ölősejt- (NK-) aktivitás, az NK-sejtek száma, valamint a rákellenes intracelluláris fehérjék (perforin, granulizin, granzim A és B) expressziója. A hatás a kirándulás után legalább 7 napig, egyes mutatók esetében több mint 30 napig fennmaradt, amiből a szerzők arra következtettek, hogy havi egy erdei kirándulás elegendő lehet a magasabb NK-aktivitás fenntartásához. A szerzők a hatást elsősorban a fák által kibocsátott illékony vegyületeknek (fitoncidok) tulajdonítják.

[769] Davenport ER, Mizrahi-Man O, Michelini K, Barreiro LB, Ober C, Gilad Y. Seasonal Variation in Human Gut Microbiome Composition. PLOS ONE. 2014. Link

Iparosodott, észak-amerikai populációban is kimutatható a bélmikrobiom évszakos ingadozása. A szerzők a hutterita alapítópopuláció 60 tagjának székletmikrobiotáját vizsgálták egy éven belül télen és nyáron. Több taxon abundanciája szignifikánsan eltért a két évszak között (FDR < 0,05), köztük a két legnagyobb tömegű törzsé, a Bacteroidetes-é és a Firmicutes-é, és eltért az összközösségi diverzitás is (Shannon-index, p = 0,001). A szerzők a nyári hónapok magasabb, összetett szénhidrátban gazdag zöldség- és gyümölcsfogyasztásával magyarázzák a Bacteroidetes nyári gyarapodását. A vizsgálat kis elemszámú és egyetlen, genetikailag homogén közösségre vonatkozik, ezért az általánosítása korlátozott – de az iparosodott populációk szezonalitására ez a legidézettebb közvetlen bizonyíték.

[770] Karl JP, Berryman CE, Young AJ, Radcliffe PN, Branck TA, Pantoja-Feliciano IG, Rood JC, Pasiakos SM. Associations between the gut microbiota and host responses to high altitude. American Journal of Physiology – Gastrointestinal and Liver Physiology. 2018. Link

Kontrollált humán magaslati expozíciós vizsgálat 17 egészséges férfin, akiket 4300 méteres magasságra vittek, és 22 napon át standard vagy magas fehérjetartalmú étrendre randomizáltak. A kutatók székletmikrobiota-összetételt és -metabolitokat, gasztrointesztinális barrierfunkciót, GI-tüneteket és az akut hegyi betegség súlyosságát mérték. A magaslati expozíció a bélmikrobiota összetételének és metabolit-profiljának megváltozásával, valamint a bélbarrier-permeabilitás fokozódásával járt együtt; a kiindulási mikrobiota-összetétel összefüggött azzal, hogy kinél alakult ki súlyosabb akut hegyi betegség és nagyobb barrierkárosodás. Ez volt az első vizsgálat, amely az étrend, a bélmikrobiota és a magaslati gazdaválasz kölcsönhatásait együtt elemezte.

[771] Hua X, Goedert JJ, Pu A, Yu G, Shi J. Allergy associations with the adult fecal microbiota: Analysis of the American Gut Project. EBioMedicine. 2016. Link

Az American Gut Project nyilvánosan elérhető kérdőíves és széklet-16S rRNS adatait feldolgozó keresztmetszeti elemzés, amely felnőttek bélmikrobiota-gazdagságát és -összetételét hasonlította össze allergia megléte és hiánya szerint (mogyoró, fadió, kagyló, egyéb étel; illetve gyógyszer-, méhcsípés-, szőr-, szezonális pollen-allergia, asztma, ekcéma). Az allergiás felnőttek – különösen a dió- és a szezonális pollenallergiában érintettek – bélmikrobiotája alacsonyabb gazdagságot (diverzitást) mutatott, a Clostridiales rend képviselői alulreprezentáltak, a Bacteroidales rendhez tartozók pedig felülreprezentáltak voltak. Az összefüggések keresztmetszetiek, oksági irányt nem határoznak meg.

[772] Biagi E, Franceschi C, Rampelli S, Severgnini M, Ostan R, Turroni S, Consolandi C, Quercia S, Scurti M, Monti D, Capri M, Brigidi P, Candela M. Gut Microbiota and Extreme Longevity. Current Biology. 2016. Link

A vizsgálat olasz kohorszban hasonlította össze fiatal felnőttek, idősek, százévesek és 105–109 éves szemi-szuperszázévesek bélmikrobiotáját. A rendkívül hosszú élettel a mag-mikrobiota fokozatos átrendeződése jár: a domináns, rostbontó taxonok (Ruminococcaceae, Lachnospiraceae, Bacteroidaceae) aránya csökken, miközben szubdomináns, egészséggel társított nemzetségek – Akkermansia, Bifidobacterium és a Christensenellaceae család – relatív abundanciája és prevalenciája nő. A Christensenellaceae a testtömegindexszel fordítottan korrelál, az Akkermansiával és a Bifidobacteriummal együtt immunmoduláló, gyulladásellenes és a metabolikus homeosztázist támogató hatásúnak tartják. Az eredmények szerint ezek a taxonok nem az öregedés okai, hanem a kivételes hosszú élettel együtt járó, „egészséggel társított” mikrobiális aláírás elemei.

[773] Goodrich JK, Davenport ER, Beaumont M, Jackson MA, Knight R, Ober C, Spector TD, Bell JT, Clark AG, Ley RE. Genetic Determinants of the Gut Microbiome in UK Twins. Cell Host & Microbe. 2016. Link

A TwinsUK-kohorsz kibővített elemzése: 1126 ikerpár székletmintájának 16S rRNS-alapú vizsgálata, amely a 2014-es közlemény mintaszámát megháromszorozta. A nagyobb elemszám szűkítette az örökölhetőségi becslések konfidenciaintervallumát, és további örökölhető taxonokat azonosított, amelyek közül többet független vizsgálatok is megerősítettek. A legmagasabb örökölhetőség továbbra is a Christensenellaceae családhoz kötődik. Kandidáns gén alapú megközelítéssel az örökölhető taxonok és az étrenddel, anyagcserével és szaglással kapcsolatos gének között találtak összefüggéseket: megerősítették a Bifidobacterium és a laktáz (LCT) génlókusz kapcsolatát – a laktáz-nem-perzisztens genotípus magasabb Bifidobacterium-szinttel járt –, és új összefüggést írtak le az ALDH1L1 gazdagén és az SHA-98 baktériumcsoport között.

[774] Wacklin P, Mäkivuokko H, Alakulppi N, Nikkilä J, Tenkanen H, Räbinä J, Partanen J, Aranko K, Mättö J. Secretor Genotype (FUT2 gene) Is Strongly Associated with the Composition of Bifidobacteria in the Human Intestine. PLoS ONE. 2011. Link

A vizsgálat 71 egészséges finn felnőtt (14 nem-szekretor, 57 szekretor) székletmintáján elemezte a domináns baktériumok és a bifidobaktériumok diverzitását és abundanciáját, a hisztovércsoport ABH szekretor/nem-szekretor státusz (FUT2-genotípus) függvényében. A bifidobaktérium-populáció diverzitása és összetétele erősen összefüggött a szekretor-státusszal: a nem-szekretoroknál kisebb bifidobaktérium-diverzitást és -abundanciát mértek. A szerzők következtetése szerint az FUT2-genotípus a bélmikrobiota összetételének egyik gazdagenetikai meghatározója, mivel a bélnyákban megjelenő fukozilált glikánok a bifidobaktériumok tapadási és tápanyagforrásaként szolgálnak.

[775] Henrick BM, Hutton AA, Palumbo MC, Casaburi G, Mitchell RD, Underwood MA, Smilowitz JT, Frese SA. Elevated Fecal pH Indicates a Profound Change in the Breastfed Infant Gut Microbiome Due to Reduction of Bifidobacterium over the Past Century. mSphere. 2018. Link

Az 1926 és 2017 között megjelent 14 klinikai vizsgálat adatait (több mint 312 egészséges, szoptatott csecsemő) összesítő elemzés kimutatta, hogy a szoptatott csecsemők székletének pH-ja a múlt század eleji 5,0 körüli értékről napjainkra 6,5 körülire emelkedett. A pH-emelkedés szorosan együtt jár a Bifidobacterium relatív abundanciájának csökkenésével: a humán tej oligoszacharidjait (HMO) hasznosító Bifidobacterium – mindenekelőtt a B. longum subsp. infantis – acetátot és laktátot termel, és ez savasítja a csecsemő bélüregét. A szerzők szerint a széklet-pH a Bifidobacterium történelmi abundanciájának indikátoraként használható, a savas környezet elvesztése pedig a bélpatogénekkel szembeni kolonizációs rezisztencia gyengülésével jár.

[776] Yassour M, Jason E, Hogstrom LJ, Arthur TD, Tripathi S, Siljander H et al. Strain-Level Analysis of Mother-to-Child Bacterial Transmission during the First Few Months of Life. Cell Host Microbe. 2018. Link

Yassour és munkatársai 44 anya–csecsemő diádot követtek longitudinálisan a gyermek első hónapjaiban, széklet-metagenomikai törzs-szintű elemzéssel. Kimutatták, hogy az anya belét kolonizáló specifikus bakteriális törzsek – elsősorban Bacteroides- és Bifidobacterium-fajok – azonosíthatóan megjelennek a csecsemő bélrendszerében. Két öröklődési mintázatot írtak le: leggyakrabban az anya domináns törzse kerül át, de esetenként a másodlagos törzsei telepszenek meg a csecsemőben. A császármetszéssel született csecsemőkben az anyai Bacteroides-törzsek átadása gyakran elmaradt. A vizsgálat a vertikális törzsátadás közvetlen genomikai bizonyítéka.

[777] Mullish BH, Merrick B, Quraishi MN et al. The use of faecal microbiota transplant as treatment for recurrent or refractory Clostridioides difficile infection and other potential indications: second edition of joint British Society of Gastroenterology (BSG) and Healthcare Infection Society (HIS) guidelines. Gut. 2024. Link

A Brit Gasztroenterológiai Társaság (BSG) és a Healthcare Infection Society (HIS) közös, 2024-es második kiadású irányelve a székletmikrobióta-transzplantáció (FMT) alkalmazásáról visszatérő vagy refrakter Clostridioides difficile-fertőzésben és további lehetséges indikációkban. A dokumentum a 2018-as első kiadást frissíti a nemzeti FMT-regiszterek eredményeivel. Rögzíti az egyesült királyságbeli szabályozási keretet is: az MHRA az FMT-t emberi alkalmazásra szánt gyógyszerként (medicinal product) kezeli, az FMT-t előállító és kiadó központoknak MHRA-engedélyt kell szerezniük, egyetlen intézményen belüli, névre szóló (named patient) ellátás esetén pedig gyógyszertári kivétel alkalmazható. Részletes ajánlásokat ad a donorszűrésre, a készítmény előállítására, a beadási utakra és a betegkövetésre.

[778] Fecal Microbiota Transplantation-standardization Study Group. Nanjing consensus on methodology of washed microbiota transplantation. Chin Med J (Engl). 2020. Link

Kínai szakértői konszenzus a mosott mikrobiota-transzplantáció (washed microbiota transplantation, WMT) módszertanáról: 15 város 22 intézményének 28 szakértője dolgozta ki, öt munkacsoportban – donorszűrés, a mikrobiota mosási protokollja, betegelőkészítés, a beadási út megválasztása, valamint biztonság és nemkívánatos események kezelése. A dokumentum a kézi (manuális) FMT-től eltérő, gépesített, automatizált mosási eljárást rögzíti standardként, és a kínai gyakorlat minőségbiztosítási követelményeit fogalmazza meg. Ez a legszélesebb körben hivatkozott kínai nemzeti szintű FMT-módszertani útmutató; az indikációs kör tényleges kiterjedéséről a kínai regiszter-alapú biztonsági közlemények adnak képet.

[793] Fehily S, Basnayake C, Wright E, Kamm M. Fecal microbiota transplantation therapy in Crohn's disease: Systematic review. Journal of gastroenterology and hepatology. 2021. Link

FMT Crohn-betegségben – szisztematikus áttekintés – 15 vizsgálat (2 RCT, 13 kohorsz). Többszörös FMT magasabb korai válaszarányt mutatott. Felső GI-útvonal korai hatékonysága 75–100% vs. alsó 30–58%. Nem fordultak elő komoly mellékhatások.