IV. 5. Szimbiotikum-fogyasztás

A szimbiotikumok élő mikrobákat és az őket tápláló rostokat párosítják, így a bevitt törzs nagyobb eséllyel telepedik meg és fejti ki hatását.

Probiotikumok + prebiotikumok = szimbiotikumok – együttműködés a bélben

A hasznos baktériumok táplálása miközben újakat is beviszünk – ez a szimbiotikumok előnye.

Amikor a probiotikumokról és a prebiotikumokról külön beszélünk, könnyű megfeledkezni arról, milyen szorosan kapcsolódnak egymáshoz a mindennapi étrendben. A joghurt gyümölccsel, a kefir zabpehellyel, a fermentált zöldségek teljes értékű gabonákkal – a hagyományos ételek gyakran együtt tartalmaznak élő mikrobákat és fermentálható rostokat. A szimbiotikumok olyan termékeket vagy étrendi megközelítéseket jelentenek, amelyek szándékosan párosítanak meghatározott probiotikumokat olyan rostokkal, amelyeket azok fel tudnak használni [511].

A cél nem a tartós megtelepedés. A legtöbb probiotikus mikroorganizmus áthalad a bélrendszeren, még akkor is, ha megfelelő rosttal együtt fogyasztjuk. Az adott törzs és a hozzá illő szubsztrát kombinációja azonban növelheti az ideiglenes fennmaradását és anyagcsere-aktivitását, így hatékonyabban tud kölcsönhatásba lépni a meglévő mikrobiotával.

A klinikai vizsgálatok eredményei vegyesek. Egyes tanulmányok javulást mutatnak antibiotikumhoz társuló hasmenésben, anyagcsere-paraméterekben vagy májbetegségek esetén, mások nem találnak jelentős különbséget a probiotikumok vagy prebiotikumok önálló alkalmazásához képest. A hatás nagymértékben függ a konkrét törzs–rost kombinációtól és a beteg kiindulási mikrobiotájától [512] [513].

Mechanizmus szempontjából a szimbiotikumok inkább a mikrobiális anyagcserét befolyásolják, mintsem a mikrobiota összetételét. A megfelelő rostok fermentációja növelheti a rövid szénláncú zsírsavak termelődését és módosíthatja az immunjelátviteli folyamatokat. Ezek a változások általában mérsékeltek és közvetettek, de összhangban állnak a mikrobiota ismert élettanával [514].

Nem minden probiotikum és rost kombináció tekinthető szimbiotikumnak. A jelenlegi tudományos meghatározások különbséget tesznek komplementer szimbiotikumok – ahol a két komponens külön-külön hat – és valódi szinergista szimbiotikumok között, ahol a rostot kifejezetten a probiotikus törzs igényeihez választják [510].

A természetes étrend gyakran hasonló párosításokat kínál speciális készítmények nélkül. A fermentált ételek zöldségekkel, hüvelyesekkel vagy teljes értékű gabonákkal együtt fogyasztva mikrobákat és szubsztrátokat egyaránt biztosítanak. Az étrend általános minősége a mikrobiota stabilitásának legerősebb meghatározó tényezője, még kiegészítők használata mellett is.

Biztonság szempontjából a megfontolások megegyeznek a probiotikumokéval. Egészséges emberekben a szimbiotikumok általában jól tolerálhatók, de súlyos immunszupprimált állapotban vagy kritikus betegségben körültekintően, orvosi felügyelet mellett alkalmazhatók. A termékek címkéjén szerepelnie kell a pontos törzsnek, az élő csíraszámnak és a prebiotikum típusának.

Ebben a megközelítésben a szimbiotikumok nem csodaszerek, hanem egy lehetséges eszköz. Segíthetnek a mikrobiota egyensúlyának helyreállításában például antibiotikum-kezelés után, de hatásuk az étrendtől, az egyéni mikrobiotától és a klinikai helyzettől függ. Leginkább változatos, rostban gazdag étrend részeként működnek jól.

A szimbiotikumok beépítése a mindennapokba

• A szimbiotikus hatás gyakran természetesen jelenik meg a mindennapi étrendben, amikor fermentált ételeket rostban gazdag növényi ételekkel együtt fogyasztunk. A joghurt zabpehellyel és gyümölccsel, a kefir teljes értékű gabonákkal vagy a fermentált zöldségek hüvelyesekkel együtt élő mikrobákat és fermentálható rostokat biztosítanak.
• A szimbiotikumként jelölt készítmények megbízhatóbbak, ha a probiotikus törzs és a prebiotikum típusa is pontosan szerepel a címkén. A törzs–rost párosítás számít, és enélkül nehéz a klinikai értékelés.
• Az étrendi változatosság általában szélesebb mikrobiális választ eredményez, mint egyetlen kombináció ismétlése. A fermentált ételek és növényi rostok rotációja több baktériumcsoport számára biztosít tápanyagot, és növeli az ökoszisztéma ellenálló képességét.
• A rendszeres, mérsékelt bevitel fontosabb, mint az alkalmi nagy adagok. Sok probiotikum az áthaladás során fejti ki hatását, ezért a normál étkezésekbe illesztett rendszeres fogyasztás egyenletesebb hatást ad.
• Az egyéni tolerancia irányítja a gyakorlatot. A fermentálható rostok növelésekor egyesek puffadást vagy székletváltozást tapasztalnak, és a fokozatos bevezetés általában jobb közérzettel jár.
• A szimbiotikus megközelítés az étrend egészével együtt hat. A megfelelő rostbevitel, a változatos növényi étrend, a rendszeres étkezési ritmus és az indokolt antibiotikum-használat teremti meg azt a környezetet, ahol a mikrobiota egyensúlya fenntartható.

Mikrobiota-hatások

• A szimbiotikumok növelhetik a probiotikus törzsek átmeneti fennmaradását és anyagcsere-aktivitását, de a legtöbb probiotikum nem telepszik meg tartósan a bélben. A megfelelő törzs–szubsztrát párosítás rövid távú funkcionális hatásokat javíthat [510] [512].
• A szimbiotikumok módosíthatják a mikrobiális anyagcserét, fokozva a rövid szénláncú zsírsavak (acetát, propionát, butirát) termelődését olyan baktériumok együttműködésével, mint a Bifidobacterium, Faecalibacterium prausnitzii, Roseburia fajok és Eubacterium rectale [514].
• Ezek a metabolikus változások befolyásolhatják a bélgát működését, a nyáktermelést és a hámsejt-jelátvitelt. A hatások közvetettek és mérsékeltek.
• A szimbiotikumok módosíthatják az immunjelátvitelt, hatva a citokin-egyensúlyra és az immunsejtek működésére. Egyes vizsgálatok csökkent gyulladásos markereket mutattak, de az eredmények változóak [513] [515].
• A mikrobiota válasza az ökoszisztéma állapotától függ, beleértve a kiindulási mikrobiotát, az étrendet, a gyógyszereket és a genetikai tényezőket.
• Nem bakteriális mikroorganizmusok is érintettek lehetnek, például probiotikus élesztők (Saccharomyces boulardii), bakteriofágok vagy archeák (Methanobrevibacter smithii), bár ezek kutatása még folyamatban van.
• A szimbiotikumok segíthetik a mikrobiota regenerációját antibiotikum vagy fertőzés után, de a bizonyítékok minősége változó, és a hatás fokozatos [512].
• Egyes vizsgálatok javulást mutatnak anyagcsere-paraméterekben, például vércukor- vagy lipidértékekben, de az eredmények nem egységesek [515].
• A mikrobiota változásai kimutathatók szekvenálással és metabolomikai vizsgálatokkal, de ezek nem mindig járnak egyértelmű klinikai javulással.

Betegútmutató

• Hetente többször fogyasszon fermentált ételeket rostban gazdag fogásokkal együtt.
• Olyan probiotikus vagy szimbiotikus készítményt válasszon, amely feltünteti a pontos törzset és rosttípust.
• Változatosan fogyasszon fermentált ételeket és növényi rostforrásokat.
• Új rostokat fokozatosan vezessen be, ha puffadás jelentkezik.
• Inkább cukormentes fermentált ételeket válasszon.
• Tartsa egyenletesen magas szinten a rostbevitelt zöldségekkel, hüvelyesekkel, teljes értékű gabonákkal.
• Ne használjon szimbiotikus kiegészítőt indokolatlanul.
• Jegyezze fel az emésztést, székletet és közérzetet a naplóban.
• Kontrollvizsgálaton értékeljük együtt a változásokat.
• Ne feledje: a szimbiotikum kiegészít, de nem helyettesíti a kiegyensúlyozott étrendet.

Hivatkozások

[113] Gibson GR, Roberfroid MB. Dietary modulation of the human colonic microbiota: introducing the concept of prebiotics. J Nutr. 1995. Link

Ez a kozlemeny vezette be a **prebiotikum** fogalmat: olyan nem emesztheto etkezesi osszetevo, amely a vastagbelben egy vagy nehany baktriumfaj novekedeset vagy aktivitasat szelektiven serkenti, es ezzel javitja a gazdaszervezet egeszseget. A szerzok elkulonitik a **probiotikumtol** (amely elo mikroorganizmust visz be) es a **szinbiotikumtol** (a ketto kombinacioja), es peldakent a nem emesztheto oligoszacharidokat – koztuk az inulint es a frukto-oligoszacharidokat – emelik ki. Ez a tetel a III.2 prebiotikum-definiciojanak (S-0302-04) forrasa. FONTOS: 1995-os fogalmi kozlemeny; a definiciot azota tobbszor pontositottak.

[509] Shortt, C. The probiotic century: historical and current perspectives. Trends Food Sci Technol. 1999. Link

Shortt 1999-es Trends in Food Science and Technology áttekintése a 'probiotikum-századot' rajzolja meg: Metchnikoff 1907-es joghurt-hipotézisétől a Lactobacillus és Bifidobacterium kereskedelmi tejtermékekben való felfutásán át az 1990-es évek végi funkcionális élelmiszerekig. Összegzi a bélfunkció, immunmoduláció, laktóztolerancia és antimikrobiális hatások bizonyítékait kiválasztott törzsekre, miközben hangsúlyozza a vizsgálatok heterogenitását és a megalapozatlan marketing-állításokat. Jövőbeli prioritások: törzsspecifikus mechanisztikus munka, dózis-válasz vizsgálatok, szigorú egészségi-állítás-bizonyítás. A cikk az ISAPP előtti szabályozási tájat tükrözi.

[510] Swanson KS, Gibson GR, Hutkins R et al. The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics (ISAPP) consensus statement on the definition and scope of synbiotics. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2020. Link

ISAPP szakértői panel (2019) a szinbiotikum-definíciót frissítette: „élő mikroorganizmusokat és olyan szubsztrátum(oka)t tartalmazó keverék, amelyeket a gazdaszervezet mikroorganizmusai szelektíven hasznosítanak, és amely egészségügyi előnyt biztosít a gazdaszervezetnek”. A panel elutasította a szinbiotikum egyszerű probiotikum + prebiotikum definícióját, és előírta, hogy a kombináció kooperatívan működjön. Az állásfoglalás strukturálja a szinbiotikus területet az innováció, szabályozás és bizonyíték-generálás számára.

[511] Schrezenmeir J, de Vrese M. Probiotics, prebiotics, and synbiotics – approaching a definition. Am J Clin Nutr. 2001. Link

Schrezenmeir és de Vrese 2001-es American Journal of Clinical Nutrition-cikke a probiotikumok, prebiotikumok és szinbiotikumok széles körben idézett, működő definícióit fogalmazza meg. A probiotikum: életképes, definiált mikroorganizmusokat elégséges mennyiségben tartalmazó készítmény vagy termék, amely megváltoztatja a gazda mikroflóráját és kedvező egészségi hatást gyakorol. A prebiotikum: emészthetetlen élelmiszer-összetevő, amely szelektíven serkenti egy vagy néhány hasznos baktérium szaporodását vagy aktivitását. A szinbiotikum a kettő kombinációja. A szerzők mérési kritériumokat, bizonyíték-követelményeket és szabályozási vonzatokat tárgyalnak – előfutára a FAO/WHO és ISAPP konszenzusoknak.

[512] Markowiak P, Śliżewska K. Effects of Probiotics, Prebiotics, and Synbiotics on Human Health. Nutrients. 2017. Link

Áttekintés, amely a gasztrointesztinális traktust komplex mikrobiális ökoszisztémaként mutatja be, amely a gazdaszervezettel szinbiotikus koevolúcióban áll. A hasznos baktériumok tápanyagokat termelnek, megakadályozzák a bélrendszeri kórokozó-fertőzéseket és modulálják a normális immunválaszokat. Az áttekintés összefoglalja a stratégiákat – étrend, prebiotikumok, probiotikumok, FMT – a bélmikrobiota módosítására kedvező ökológiai egyensúly elérése, helyreállítása és fenntartása érdekében.

[513] Kukkonen K, Savilahti E, Haahtela T et al. Probiotics and prebiotic galacto-oligosaccharides in the prevention of allergic diseases: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. J Allergy Clin Immunol. 2007. Link

Randomizált vizsgálat 1 223 magas kockázatú gyermeket váró terhes nőnél, amely egy 4-törzses probiotikum + galakto-oligoszacharid kombinációt hasonlított össze placebóval. Az anyák a szülés előtt 2–4 hétig kapták a készítményt; a csecsemők ugyanezt a probiotikumot és prebiotikumot kapták. A beavatkozás az allergiás betegségek megelőzését értékelte az utódoknál. A vizsgálat magas színvonalú bizonyítékot ad a perinatális probiotikum + prebiotikum-kiegészítésre allergia-megelőzés céljából genetikailag fogékony csecsemőknél.

[514] Bermudez-Brito M, Plaza-Díaz J, Muñoz-Quezada S, Gómez-Llorente C, Gil A. Probiotic mechanisms of action. Ann Nutr Metab. 2012. Link

Áttekintés a probiotikumok hatásmechanizmusairól, a tejsavbaktériumokra és bifidobaktériumokra fókuszálva. A mechanizmusok közé tartozik a bélmikrobiota módosítása, a kompetitív tapadás a nyálkahártyához és epitéliumhoz, antimikrobiális anyagok termelése, a barrier-funkció fokozása és immunmoduláció. Az áttekintés konszolidálja a probiotikumok terápiás potenciáljának mechanisztikus alapjait betegségeken átívelően, megjegyezve, hogy törzs- és indikáció-specifikus bizonyíték szükséges.

[515] Asemi Z, Zare Z, Shakeri H, Sabihi SS, Esmaillzadeh A. Effect of multispecies probiotic supplements on metabolic profiles, hs-CRP, and oxidative stress in patients with type 2 diabetes. Ann Nutr Metab. 2013. Link

Randomizált kettős-vak placebo-kontrollált vizsgálat 54 cukorbeteg, 35–70 éves betegnél, akiket többfajú probiotikum-kiegészítésre vagy placebóra osztottak. A vizsgálat értékelte a metabolikus profilt, a nagy érzékenységű C-reaktív fehérjét (hs-CRP) és az oxidatív stressz markereket. A többfajú probiotikum-kiegészítés szignifikáns javulást eredményezett a metabolikus és gyulladásos markerekben a placebóhoz képest, és a többfajú probiotikumokat a 2-es típusú diabetes kezelésének kiegészítő beavatkozásaként támogatja.