V. 3. GYIK

Az alábbiakban azokat a kérdéseket soroljuk fel és adunk rájuk választ, amelyekkel a betegek a leggyakrabban fordulnak hozzánk. A válaszok rövidek és közérthetők; bármilyen egyéni kérdésben a kezelőorvosod az iránymutató.

Fáj-e a kezelés? Nem. A DiffBiome egy szájon át bevehető kapszula – nincs kolonoszkópia, nincs beöntés, nincs beavatkozás. Ez az egyik nagy előnye az orális FMT^[G]-nek a régebbi módszerekkel szemben.

Mennyi ideig tart a kúra? Egy üveg DiffBiome 30 kapszulát tartalmaz, ami nagyjából egy 5-8 napos kúrának felel meg általánosságban, jellemzően napi 2–5 kapszulával számolva a kórkép besorolásától függően. Súlyosabb esetben hosszabb vagy ismételt kúra is szükséges lehet – ezt az orvosod határozza meg. A könyv egész programja 90 napos, mert a gyógyulás nem ér véget a kapszulák beszedésével: az életmód-építéshez és a megtelepedéshez is időre van szükség.

Mit ehetek a kúra alatt? A kúra elején kíméletes étrend és bő folyadék ajánlott. Ahogy javulsz, fokozatosan térj át a változatos, rostban gazdag, növényi alapú étrendre – ez táplálja a megtelepedő baktériumokat (Koh és mtsai, 2016 [111]). A fermentált ételek^[G] (kefir, savanyú káposzta) szintén támogathatják a flórát (Dimidi és mtsai, 2019 [161]).

Ihatok kávét vagy alkoholt? A kapszulát soha ne vedd be alkohollal vagy forró itallal, mert ezek árthatnak az élő baktériumoknak. A kapszula bevétele után fél órával már mehet a megszokott rutin. Az alkoholt a kúra alatt érdemes kerülni vagy minimalizálni; a kávéval kapcsolatban kérd az orvosod tanácsát, és ne közvetlenül a kapszulához fogyaszd.

Mi van, ha kihagyok egy adagot? Ne ess pánikba! Ha eszedbe jut, vedd be, amint lehet, kivéve, ha már közel a következő adag bevételének ideje – akkor folytasd a megszokott rend szerint, és ne vegyél be dupla adagot. Ha rendszeresen kihagyod a kapszulák bevételét, azt jelezd az orvosodnak. Vezesd a naplót, hogy lásd a mintázatot!

Visszatérhet-e a fertőzés a gyógyulás után? Sajnos a CDI-nél fennáll az ismételt visszaesés esélye, de a DiffBiome-kúra éppen ezt a kockázatot csökkenti azzal, hogy helyreállítja a bélflóra^[G] egyensúlyát: randomizált vizsgálatban az FMT a visszatérő fertőzést az antibiotikumnál lényegesen nagyobb arányban szüntette meg (van Nood és mtsai, 2013 [029]), a kapszulás forma pedig ezzel egyenértékűnek bizonyult (Kao és mtsai, 2017 [008]). A fenntartó életmód – sokszínű étrend, antibiotikum-tudatosság, megfelelő alvás, testmozgás – tovább csökkenti az esélyt. Ha újra jelentkeznek a tünetek, fordulj orvoshoz; ismételt ciklus is szükséges lehet.

Fertőző vagyok-e másokra a kúra alatt? A DiffBiome maga nem tesz fertőzővé. Maga a C. difficile^[G] azonban terjedhet, ezért az alapos kézmosás (szappannal és vízzel, nem csak kézfertőtlenítővel) különösen fontos, főleg vécéhasználat után. Ez véd téged és a környezetedet is.

Szedhetek közben antibiotikumot? Ha még antibiotikumot szedsz, azt fejezd be legalább 48 órával a DiffBiome megkezdése előtt – különben az antibiotikum a frissen bejuttatott flórát is elpusztítja; az FMT-protokollok általánosan 1–3 nap antibiotikum-kimosást írnak elő a beadás előtt (Kelly és mtsai, 2021 [005]). A kúra alatt csak akkor szedj antibiotikumot, ha az orvosod kifejezetten elrendeli, és mindig említsd meg neki, hogy DiffBiome-kúrán vagy.

Szedhetek közben probiotikumot^[G]? A kúra alatt a probiotikum-készítményeket el kell hagyni, hacsak a kezelőorvosod mástként nem nyilatkozik. A DiffBiome élő, sokszínű flórát juttat be, és a probiotikum ebbe nem kívánatosan szólhat bele: felborult bélökoszisztémában a probiotikum késleltetheti a saját mikrobiota visszaépülését (Suez és mtsai, 2018 [018]).

Terhesen vagy idősen biztonságos-e? Idősebb korban a kezelés gyakran az egyetlen alternatíva antibiotikumra nem reagáló esetben, de a magasabb számú, párhuzamos betegség és a gyógyszerek miatt óvatosabb, szorosabb orvosi felügyeletre van szükség. Terhesség és szoptatás alatt nincs elegendő vizsgálati adat, ezért erre az irányelvek sem adnak külön ajánlást – a döntést mindig az orvosoddal együtt, egyéni mérlegeléssel kell meghozni.

Mit tegyek, ha legyengült az immunrendszerem? A kúra ilyenkor is szóba jöhet, de csak fokozott megfigyelés mellett – immunhiányos betegeknél a szorosabb felügyelet mellett végzett FMT biztonságosságát esetsorozat támasztja alá (Kelly és mtsai, 2014 [100]). Jelezz minden szokatlan tünetet – még az enyhének tűnőt is –, és tartsd szorosabban a kapcsolatot az orvosoddal.

Utazhatok a kapszulákkal? Igen. A kapszulák a SoHO^[G] (humán eredetű anyag) kategóriába tartozó, személyes használatra szánt készítmények, és kapható hozzájuk utazási/vám-igazolás (Medical Recommendation), amely igazolja, hogy nem gyógyszerről, hanem személyes, nem kereskedelmi célú készletről van szó. Utazás közben tartsd a kapszulákat a megfelelő, hűvös helyen.

Hogyan tároljam a kapszulákat? A bontatlan üveget hűtőszekrényben, sötét helyen, állítva tartsd – a tárolás helye a hűtő (+4–+8 °C, akár 24 hónap). Hosszú távú tárolásra a mélyhűtő való (<−20 °C, akár 20 év). A szobahőmérséklet (≤25 °C) átmeneti tűrés, nem tárolási mód: a kapszula így is stabil marad legfeljebb 6 hónapig, de amint teheted, tedd vissza a hűtőbe. Ritkán nyisd ki az üveget, hogy a tartalom nedvességtől védve maradjon.

Miben különbözik a DiffBiome a hagyományos probiotikumtól? A bolti probiotikumok néhány kiválasztott baktériumtörzset tartalmaznak, amelyek megtelepedése egyénfüggő és gyakran csak átmeneti (Zmora és mtsai, 2018 [034]). A DiffBiome ezzel szemben egy teljes, sokszínű baktériumközösséget juttat be – egy alaposan kiszűrt, egészséges donor^[G] flóráját –, amelyből azok a donortörzsek maradnak meg tartósan, amelyeknek van hova beköltözniük a saját közösségedben (Smillie és mtsai, 2018 [108]), és amely így helyreállítja a kolonizációs rezisztenciát^[G], vagyis azt a védelmet, amely a C. difficile-t kordában tartja (Britton és Young, 2014 [002]). Ezért tud ott segíteni, ahol a probiotikum önmagában nem elég.

Miért működhet az FMT ott, ahol az antibiotikum nem? Az antibiotikum „kiürít": visszaszorítja a C. difficile-t, de a hiányzó, sokszínű flórát nem építi vissza, és a kezelésnek ellenálló spórák^[G] a szer elhagyása után újra aktiválódhatnak. Az FMT „visszatelepít": a hiányzó baktériumközösséget pótolja, helyreállítja a kolonizációs rezisztenciát, így a kórokozónak nem marad hely. Ezért törheti meg a kiújulás körét ott, ahol az antibiotikum sorozatosan kudarcot vall.

Miért tér vissza folyamatosan a fertőzés? A visszatérő CDI hátterében egy felborult bélflóra áll: a C. difficile spórái ellenállnak az antibiotikumnak, és mivel nincs ott a versengő flóra, a kezelés után újra elszaporodnak. Minden visszaesés növeli a következő esélyét (Chilton és mtsai, 2018 [007]) – ezt a spirált a flóra helyreállítása (FMT + életmód) töri meg.

Mennyi idő alatt jelentkeznek az eredmények? A tünetek gyakran már a kúra első napjaiban enyhülni kezdenek, de a tartós remisszió^[G] hetek alatt alakul ki, ahogy a bejuttatott flóra megtelepszik: a beültetett közösség összetétele már napok alatt az egészséges tartomány felé mozdul (Weingarden és mtsai, 2015 [048]), a konkrét időbeli lefutás azonban a DiffBiome-protokoll tapasztalati megfogalmazása. Az első napokban átmeneti puffadás vagy székletváltozás gyakori, és rendszerint enyhe, magától rendeződő panasz (Marcella és mtsai, 2021 [015]). A könyv 90 napos programja épp azért ilyen hosszú, mert a megtelepedett flóra megerősödése és az életmód-építés is időt kíván.

Milyen klinikai bizonyíték áll a DiffBiome mögött? A visszatérő C. difficile fertőzésben az FMT az egyik leghatékonyabb, bizonyítékokkal legjobban alátámasztott kezelés (van Nood és mtsai, 2013 [029]), és nemzetközi szakmai irányelvek is ajánlják (Cammarota és mtsai, 2017 [016]; Johnson és mtsai, 2021 [028]). Vizsgálatok igazolták, hogy a szájon át, kapszulában adott FMT a kolonoszkópos beadással hasonló arányban szünteti meg a fertőzést – a randomizált összehasonlításban mindkét úton 96% volt a kiújulás-mentesség (Kao és mtsai, 2017 [008]) –, vagyis a legkevésbé megterhelő út egyúttal az egyik leghatékonyabb is.

Mit tartalmaz a DiffBiome kapszula? Egy alaposan, többlépcsősen kiszűrt, egészséges donortól származó, teljes bélflóra-graftot – nem néhány izolált törzset, hanem egy sokszínű baktériumközösséget. A készítmény liofilizálva, kapszulában kerül forgalomba.

Okozhat-e a DiffBiome allergiás reakciót? A gyakori mellékhatások enyhék és átmenetiek: puffadás, szelek, a széklet átmeneti változása (Marcella és mtsai, 2021 [015]). Allergiás reakció ritka, de előfordulhat – ha kiütést, viszketést, légzési nehézséget vagy más szokatlan, hirtelen tünetet észlelsz, hagyd abba a szedést és fordulj azonnal orvoshoz.

Kell-e recept, és hogyan jutok hozzá? Az FMT alkalmazása mindenhol orvosi felügyelethez kötött, és FMT-ben jártas orvos közreműködését igényli – a kezelést és az adagolást mindig orvos határozza meg. A DiffBiome humán eredetű anyag (SoHO) kategóriába tartozik, nem hagyományos, szabadon megvásárolható gyógyszer. A hozzáférés részleteiről honlapunk tételes tájékoztatást biztosít.

Mikor NEM alkalmazható a DiffBiome? Bizonyos állapotokban – súlyos immunhiány, aktív IBD^[G]-fellángolás, várandósság, aktív onkológiai kezelés – a kezelés csak fokozott körültekintéssel és a kezelőorvos jóváhagyásával jöhet szóba: az európai FMT-konszenzus ezekben az esetekben egyéni kockázat-haszon mérlegelést ír elő (Cammarota és mtsai, 2017 [016]), immunszupprimált betegeknél pedig a szorosabb felügyelet mellett végzett FMT biztonságosságát esetsorozat támasztja alá (Kelly és mtsai, 2014 [100]). Ezért fontos, hogy minden krónikus betegségedről és gyógyszeredről tájékoztasd az orvosodat a kezelés előtt.

Hogyan diagnosztizálják a C. difficile fertőzést? A diagnózis a tünetek (jellemzően napi több, vizes széklet) és a székletvizsgálat együttese: a laborból a C. difficile jelenlétét és a toxinjait^[G] mutatják ki. Fontos, hogy csak hasmenéses, nem formált székletet teszteljenek, és hogy a vizsgálatot a tünetekkel együtt értékeljék – a kórokozó tünetmentes hordozása önmagában nem igényel kezelést (McDonald és mtsai, 2018 [023]). A pontos diagnózist mindig az orvosod állítja fel.

Van-e védőoltás a C. difficile ellen? Jelenleg nincs széles körben elérhető, jóváhagyott védőoltás a C. difficile ellen. A legjobb védelem a flóra egyensúlyának helyreállítása és fenntartása, a felesleges antibiotikumok kerülése és a megfelelő higiénia.

Meddig él a C. difficile a felületeken, és mivel fertőtlenítsek otthon? A C. difficile spórái tartósan életképesek maradnak a felületeken, és ellenállnak az alkoholos kézfertőtlenítőnek is. Ezért széklettel való érintkezés után a szappanos-vizes kézmosás az előnyben részesített eljárás (a súrlódás lemossa a spórákat), a felületekhez pedig sporicid, klóros (hipós, 1:10 hígítású nátrium-hipoklorit) szer ajánlott, főleg a fürdőszobában és a vécé körül (McDonald és mtsai, 2018 [023]).

Elkaphatja-e a családom vagy a háziállatom? Maga a DiffBiome nem fertőz. A C. difficile azonban a spórái révén terjedhet, ezért az alapos kézmosás és a felületek tisztán tartása védi a környezetedben élőket. Az egészséges, ép bélflórájú emberek nagyon ritkán betegszenek meg, mert az ép mikrobiota kolonizációs rezisztenciát biztosít a C. difficile-lel szemben (Britton és Young, 2014 [002]); a háziállatoktól való fertőződés kockázata a jelenlegi adatok szerint alacsony, de nem zárható ki teljesen – a higiénia itt is fontos.

Segítenek-e a „természetes" szerek (fokhagyma, méz, illóolaj, böjt)? Nincs megbízható bizonyíték arra, hogy a fokhagyma, a méz, az illóolajok vagy a böjt meggyógyítanák a C. difficile fertőzést – ezekre kezelésként nem szabad hagyatkozni, és a böjt kifejezetten kerülendő, mert a gyógyuláshoz tápanyagra és bő folyadékra van szükség. A bizonyított út a flóra helyreállítása (FMT) és a fokozatos, változatos, rostgazdag étrend.

Befolyásolja-e a stressz vagy a lelki állapot a fertőzést? A bél és az agy szorosan összefügg (bél–agy tengely^[G]), ezért a tartós stressz fokozhatja a hasi érzékenységet és a tüneteket (Cryan és mtsai, 2019 [445]) – de önmagában nem okoz fertőzést. A stresszkezelés, a pihenés és a kiszámítható napirend támogatja a gyógyulást; ha a lelki teher tartósan nagy, beszélj róla a kezelőorvosoddal.

Mikor forduljak azonnal orvoshoz? Ha erős vagy feszes hasi fájdalmat, magas lázat, zavartságot, súlyos kiszáradást (alig vizelsz, szédülés, gyengeség) vagy a székletben friss vért tapasztalsz, ne várj – fordulj azonnal orvoshoz, súlyos esetben menj sürgősségire. Ezek a vörös zászló tünetek és sürgős ellátást igényelnek (Kelly és mtsai, 2021 [005]; McDonald és mtsai, 2018 [023]).

Hivatkozások

[002] Britton R, Young V. Role of the intestinal microbiota in resistance to colonization by Clostridium. difficile. Gastroenterology. 2014. Link

Intestinális mikrobiota és C. difficile kolonizációs rezisztencia – alapmechanizmusok – Az őshonos mikrobiota gátolja a C. difficile spórák csírázását és növekedését. Az antibiotikumok ezt a védelmet lerontják. Alapvető mechanizmusok: epeassav-metabolizmus, nutriens-kompetíció. FMT visszaállítja a kolonizációs rezisztenciát.

[005] Kelly C, Fischer M, Allegretti J, LaPlante K, Stewart D, Limketkai B, Stollman N. ACG Clinical Guidelines: Prevention, Diagnosis, and Treatment of Clostridioides difficile Infections. The American journal of gastroenterology. 2021. Link

Az ACG 2021-es irányelve szerint az FMT az rCDI standard ellátásának része; ≥2 visszatérés esetén erősen ajánlott – American College of Gastroenterology legfrissebb CDI-irányelvei: FMT erősen ajánlott ≥2 CDI visszatérés esetén; kapszulás és kolonoszkópos alkalmazás egyenértékű; részletes donorscreening és tárolási protokoll; az FMT biztonságosságára vonatkozó COVID-era frissítések is beépítve

[007] Chilton C, Pickering D, Freeman J. Microbiologic factors affecting Clostridium. difficile recurrence. Clinical microbiology and infection : the official publication of the European Society of Clinical Microbiology and Infectious Diseases. 2018. Link

C. difficile kiújulásának mikrobiológiai okai – C. difficile spóra és diszbiózis – Alacsony bakteriális diverzitás korrelál a klinikai rCDI-vel. Spóra fennmaradás+csírázás a kiújulás kulcsa. FMT és mikrobiota-terápiák egyre inkább kutatottak. Targetált antibiotikumok (fidaxomicin) + mikrobiota-helyreállítás a kombinált megközelítés.

[008] Kao D, Roach B, Silva M et al. Effect of Oral Capsule– vs Colonoscopy-Delivered Fecal Microbiota Transplantation on Recurrent Clostridium. difficile Infection: A Randomized Clinical Trial. JAMA. 2017. Link

Non-inferioritási randomizált vizsgálat 116 visszatérő CDI-ben szenvedő felnőttnél három kanadai akadémiai központban, amely az orális kapszulás FMT-t a kolonoszkópián keresztül adott FMT-vel hasonlította össze (beválasztás 2014–2016; non-inferioritási küszöb 15%). A vizsgálat azt tesztelte, hogy a kevésbé invazív kapszulás bejuttatás eléri-e a kolonoszkópiás eredményt a CDI-visszaesés megelőzésében. Az eredmények támogatják a két út klinikai egyenértékűségét, lehetővé téve az FMT szélesebb és alacsonyabb megterhelésű hozzáférhetőségét visszatérő CDI esetén.

[015] Marcella C, Cui B, Kelly CR, Ianiro G, Cammarota G, Zhang F. Systematic review: the global incidence of faecal microbiota transplantation-related adverse events from 2000 to 2020. Aliment Pharmacol Ther. 2021. Link

Az FMT-biztonság szisztematikus áttekintése 20 év alatti mellékhatások (AE) összegzésével 129 vizsgálatból, amelyekben 4 241 beteg és 5 688 FMT-ciklus szerepelt (EMBASE, MEDLINE, Cochrane, CNKI, Wanfang adatbázisok, 2000–2020). Az AE-ket adagolás-eredetűre és mikrobiota-eredetűre osztották. Az áttekintés a legnagyobb összesített FMT-biztonsági adathalmazt nyújtja, és támogatja az FMT általában kedvező biztonsági profilját visszatérő CDI-ben, miközben jelzi, hogy a szövődmények alulreportáltak lehetnek az irodalomban.

[016] Cammarota G, Ianiro G, Tilg H et al. European consensus conference on faecal microbiota transplantation in clinical practice. Gut. 2017. Link

Európai konszenzus-konferencia, amely bizonyítékalapú ajánlásokat dolgozott ki az FMT klinikai alkalmazására, 10 ország 28 szakértőjének közreműködésével, munkacsoportokban. Az állításokat bizonyítékalapú áttekintéssel készítették, elektronikus Delphi-folyamatban értékelték, és plenáris konszenzus-ülésen véglegesítették. Az ajánlások lefedik az FMT-indikációkat, a donor-szelekciót, a székletanyag előkészítését, a klinikai kezelést, a széklet-bejuttatást és az FMT-központ alapításának minimális követelményeit. A dokumentum európai standardizációs keretet ad a biztonságos és szabályozott FMT-bejuttatáshoz.

[018] Suez J, Zmora N, Zilberman-Schapira G, Mor U, Dori-Bachash M et al. Post-Antibiotic Gut Mucosal Microbiome Reconstitution Is Impaired by Probiotics and Improved by Autologous FMT. Cell. 2018. Link

Emberben és egérben végzett vizsgálat arról, mi történik a bélnyálkahártya mikrobiomjával egy antibiotikum-kúra után. Három utat hasonlítottak össze: spontán regeneráció, 11 törzses probiotikum-készítmény, illetve autológ széklet-transzplantáció, vagyis a saját, az antibiotikum előtt lefagyasztott flóra visszaadása. A probiotikum megtelepedett a nyálkahártyán, de késleltette az eredeti mikrobiom és a bélhám génexpressziójának visszatérését – az eltérés hónapokig fennmaradt. Az autológ transzplantáció ezzel szemben napokon belül csaknem teljes helyreállást hozott. Következtetés: antibiotikum után a probiotikum nem semleges kiegészítő, hanem lassíthatja a saját flóra visszatérését; a hiányzó közösséget teljes mikrobiota-graft pótolja.

[023] McDonald LC, Gerding DN, Johnson S, Bakken JS, Carroll KC et al. Clinical Practice Guidelines for Clostridium. difficile Infection in Adults and Children: 2017 Update by the Infectious Diseases Society of America (IDSA) and Society for Healthcare Epidemiology of America (SHEA). Clinical Infectious Diseases. 2018. Link

Az IDSA és a SHEA átfogó klinikai irányelve a C. difficile fertőzés diagnosztikájáról, kezeléséről és megelőzéséről felnőttekben és gyermekekben. Súlyossági kategóriákat határoz meg (nem súlyos, súlyos, fulmináns), és a fulmináns kórformát a hipotenzió vagy sokk, a bélbénulás (ileus), illetve a toxikus megacolon jelenlétével írja le – ezek intézményi ellátást, intravénás kezelést és sebészi konzultációt tesznek szükségessé. A többszörösen visszatérő fertőzésben, ha az antibiotikus kezelés ismételten sikertelen, a széklet-mikrobiota transzplantációt ajánlja. A dokumentum adja azt a nemzetközi keretet, amelyhez a könyv vörös zászlói és a kórházi beutalást indító jelek igazodnak.

[028] Johnson S, Lavergne V, Skinner AM, Gonzales-Luna AJ, Garey KW, Kelly CP, Wilcox MH. Clinical Practice Guideline by the Infectious Diseases Society of America (IDSA) and Society for Healthcare Epidemiology of America (SHEA): 2021 Focused Update Guidelines on Management of Clostridioides difficile Infection in Adults. Clinical Infectious Diseases. 2021. Link

A 2017-es IDSA/SHEA irányelv célzott frissítése, amely a kezelési ajánlásokra szorítkozik. A legfontosabb változás, hogy első epizódban a fidaxomicin kerül a vancomycin elé – feltételes ajánlás, mérsékelt bizonyítékkal –, mert bár a kezdeti gyógyulás hasonló, a tartós gyógyulás jobb. Visszatérő epizódban szintén a fidaxomicin az elsődleges, illetve a vancomycin lassú leépítéses vagy pulzus-sémája. A bezlotoxumab kiegészítő szerként a magas recidívakockázatú betegeknél jön szóba. Az irányelv kimondja, hogy ha a fidaxomicin nem elérhető, a vancomycin továbbra is elfogadható választás. A metronidazol az enyhe eseteknél is háttérbe szorult. Az irányelv a SIS szempontjából azért fontos, mert megerősíti: a kezelési döntés nemcsak az aktuális súlyosságtól, hanem a recidíva kockázatától is függ – ez a kettősség a SIS akut és prognosztikai alpontszámának alapja.

[029] van Nood E, Vrieze A, Nieuwdorp M, Fuentes S, Zoetendal EG, de Vos WM, Visser CE, Kuijper EJ, Bartelsman JF, Tijssen JG, Speelman P, Dijkgraaf MG, Keller JJ. Duodenal infusion of donor feces for recurrent Clostridium. difficile. The New England Journal of Medicine. 2013. Link

Az első randomizált, kontrollált vizsgálat, amely a székletmikrobiota-transzplantációt a standard antibiotikus kezeléssel hasonlította össze visszatérő *Clostridioides difficile* fertőzésben. A betegeket három karba sorolták: rövid vancomycin-kúra után duodenális szondán át adott donorszéklet, önmagában adott vancomycin, illetve vancomycin béltisztítással. A vizsgálatot a tervezettnél korábban leállították, mert a különbség olyan nagy volt: a transzplantációs karban a betegek 81 százaléka gyógyult meg az első beavatkozás után és 94 százalék az ismételt beavatkozásokkal együtt, szemben a vancomycin-karok 31 és 23 százalékával. A kezelést követően a betegek székletflórájának diverzitása a donorokéhoz hasonlóvá vált. Ez a közlemény tette a mikrobiota-transzplantációt bizonyítékokon alapuló kezeléssé, és ez a kiindulópontja a jelen protokoll dózisrendjének is.

[034] Zmora N, Zilberman-Schapira G, Suez J, Mor U, Dori-Bachash M, Bashiardes S, Kotler E, Zur M, Regev-Lehavi D, Brik RB, Federici S, Cohen Y, Linevsky R, Rothschild D, Moor AE, Ben-Moshe S, Harmelin A, Itzkovitz S, Maharshak N, Shibolet O, Shapiro H, Pevsner-Fischer M, Sharon I, Halpern Z, Segal E, Elinav E. Personalized Gut Mucosal Colonization Resistance to Empiric Probiotics Is Associated with Unique Host and Microbiome Features. Cell. 2018. Link

A Suez és munkatársai (2018) párdarabja, amely megmutatja, hogy a probiotikumok bélnyálkahártyai megtelepedése erősen személyfüggő: egyes egyének „engedékenyek", míg mások „ellenállók", az orális probiotikum-bevitel pedig átmeneti és egyénenként eltérő hatást gyakorolt a nyálkahártya közösségszerkezetére és a bél transzkriptomjára. Önmagában a székletmintavétel nem észleli ezt a változatosságot – közvetlen nyálkahártyamintavétel szükséges. Az eredmény aláássa az empirikus probiotikum-használat általános beavatkozásként történő alkalmazását. Egyúttal megadja a FindBiome által operacionalizált, személyre szabott, kompatibilitás-tesztelt mikrobióta-terápia fogalmi alapját.

[048] Weingarden A, González A, Vázquez-Baeza Y, Weiss S, Humphry G, Berg-Lyons D, Knights D, Unno T, Bobr A, Kang J, Khoruts A, Knight R, Sadowsky MJ. Dynamic changes in short- and long-term bacterial composition following fecal microbiota transplantation for recurrent Clostridium. difficile infection. Microbiome. 2015. Link

Longitudinális mikrobiom-jellemzés négy visszatérő CDI-beteg FMT-jét követően, 28 napig napi, majd a kezelést követő 84 napig heti mintavétellel, összesen 151 napon át. A recipiens mikrobiótája napok alatt gyorsan visszaállt a kifejezetten dysbiotikus állapotból egészséges tartományú összetétellé. Az összetétel ezt követően tovább változott, eltért az eredeti donor-implantátumtól, és rövid és hosszú távon egyaránt dinamikusan ingadozott – mindvégig az egészséges mikrobióta-tartományon belül maradva. A cikk alátámasztja jelen útmutató keretrendszerét, hogy a sikeres MTT önfenntartó recipiens-ökoszisztémát hoz létre, nem pedig állandó, a donort követő lenyomatot.

[100] Kelly CR, Ihunnah C, Fischer M, Khoruts A, Surawicz C, Afzali A, Aroniadis O, Barto A, Borody T, Giovanelli A, Gordon S, Gluck M, Hohmann EL, Kao D, Kao JY, McQuillen DP, Mellow M, Rank KM, Rao K, Ray A, Schwartz MA, Singh N, Stollman N, Suskind DL, Vindigni SM, Youngster I, Brandt L. **. American Journal of Gastroenterology. 2014. Link

Az immunhiányos betegeknél a Clostridium difficile-fertőzés (CDI) különösen veszélyes, ám a székletmikrobiota-transzplantáció (FMT) biztonságossága ebben a csoportban korábban tisztázatlan volt. Ez a 16 centrumot érintő, retrospektív esetsorozat 80 immunhiányos beteget (75 felnőtt, 5 gyermek) vizsgált, akiknél a CDI visszatérő (55%), refrakter (11%) vagy súlyos/átfedő (34%) volt; az immunszuppresszió oka HIV/AIDS, szervátültetés, onkológiai betegség, gyulladásos bélbetegség miatti kezelés vagy egyéb tényező volt. Egyetlen FMT után a CDI gyógyulási aránya 78% volt, és a beavatkozás összességében biztonságosnak bizonyult: a 12 héten belüli súlyos nemkívánatos események ritkák voltak, és nem utaltak FMT által átvitt fertőzésre. A szerzők szerint az FMT immunhiányos betegeknél is hatásos és biztonságos kezelési lehetőség.

[108] Smillie CS, Sauk J, Gevers D, Friedman J, Sung J, Youngster I, Hohmann EL, Staley C, Khoruts A, Sadowsky MJ, Allegretti JR, Smith MB, Xavier RJ, Alm EJ. Strain Tracking Reveals the Determinants of Bacterial Engraftment in the Human Gut Following Fecal Microbiota Transplantation. Cell Host Microbe. 2018. Link

Torzsszintu kovetes FMT utan: a szerzok azt vizsgaltak, mi donti el, hogy egy adott donortorzs megtelepszik-e a recipiensben. A legerosebb elorejelzo a **recipiens sajat kozossegenek osszetetele** – az a torzs telepszik meg, amelynek "rokona" mar jelen van, illetve amely szamara van szabad okologiai fulke; a donor torzsgazdagsaga es a torzsek abundanciaja szinten szamit. A megtelepedes tehat nem veletlenszeru, hanem okologiai szabalyokat kovet, es a recipiens oldalarol modosithato. FONTOS: a cikk a torzs-szintu meghatarozokat irja le; a rost-hozzaferest mint modosithato tenyezot nem RCT-vel bizonyitja.

[111] Koh A, De Vadder F, Kovatcheva-Datchary P, Bäckhed F. From Dietary Fiber to Host Physiology: Short-Chain Fatty Acids as Key Bacterial Metabolites. Cell. 2016. Link

Mechanisztikus attekintes a rovid szenlancu zsirsavakrol (SCFA), amelyek az etkezesi rost bakterialis fermentaciojabol keletkeznek. A vastagbel mikrobiotaja szamara a fermentalhato rost az elsodleges energiaforras; a fermentacio fo termekei az **acetat, propionat es butirat**. A **butirat a kolonocitak fo energiaszubsztratja**; az SCFA-k emellett a barrier-integritast, az immunmukodest es – a keringesbe jutva – a gazdaszervezet anyagcserejet is befolyasoljak, reszben G-protein-kapcsolt receptorokon (GPR41/43) es hiszton-deacetilaz-gatlason at. Ez a tetel a III.2 tankonyvi alapallitasainak (S-0302-01, -02) forrasa. FONTOS: **review**, nem sajat kiserletes adat.

[161] Dimidi E, Cox SR, Rossi M, Whelan K. Fermented Foods: Definitions and Characteristics, Impact on the Gut Microbiota and Effects on Gastrointestinal Health and Disease. Nutrients. 2019. Link

Áttekintés, amely az erjesztett élelmiszereket kontrollált mikrobiális növekedés és enzimatikus szubsztrátum-átalakítás termékeiként definiálja, és jellemzi a gyakoribb termékeket (kefir, kombucha, savanyú káposzta, tempeh, natto, miso, kimchi, kovászos kenyér) és javasolt mechanizmusaikat – beleértve a mikrobiotára gyakorolt hatást. Az áttekintés összegzi az erjesztett élelmiszerek emberi gasztrointesztinális egészségre és betegségre gyakorolt hatásának bizonyítékát, és támogatja szelektív beépítésüket az egészséget elősegítő étrendi mintázatokba.

[445] Cryan JF, O'Riordan KJ, Cowan CSM et al. The Microbiota-Gut-Brain Axis. Physiol Rev. 2019. Link

Átfogó áttekintő közlemény (Cryan és mtsai, Physiol Rev 2019) a mikrobiota-bél-agy tengelyről. Részletesen tárgyalja azokat a kommunikációs útvonalakat, amelyeken a bélmikrobiota és az agy kapcsolatban áll: az immunrendszer, a triptofán-anyagcsere, a vagus ideg és az enterális idegrendszer, valamint mikrobiális metabolitok (rövid szénláncú zsírsavak, elágazó láncú aminosavak, peptidoglikánok). A cikk áttekinti az állatkísérletes és humán bizonyítékokat a tengely élettani és viselkedési/idegrendszeri jelentőségéről.