Tudástár

ÁLHÁRTYÁS VASTAGBÉLGYULLADÁS (MÁS NÉVEN PSEUDOMEMBRANOSUS COLITIS)

Az antibiotikus kezelés súlyos mellékhatása. Oka, hogy a vastagbélben természetesen jelen levő baktériumok elpusztulnak és egy kórokozó, a Clostridium difficile elszaporodik. A Clostridium difficile termelte méreganyag (toxin) hasmenést, lázat, émelygést, és hasfájást okoz. Legyengült betegeknél a bélnyálkahártya elhalása, átlyukadása és akár vérmérgezés is kialakulhat. Évente Magyarországon több száz halálesetet okoz ez a betegség. A Clostridium difficile fertőzés kiújulhat, ha a mikrobioma természetes állapota, egészsége nem áll helyre.

A betegségre a jellemző tünetek alapján gondolnak. A diagnózis felállítása székletvizsgálattal, a székletből toxinkimutatás alapján történik.

A betegséget antibiotikummal, probiotikumokkal, illetve széklettranszplantációval kezelik. A hasmenéssel elvesztett folyadékot infúzióval pótolják.

A BÉLCSATORNA LAKÓI

Baktériumok, vírusok és gombák –apró, mikroszkopikus nagyságú élőlények. Az ember környezetében, a mobiltelefontól kezdve az evőeszközökön át, a villamos kapaszkodójáig mindenütt jelen vannak. Sőt: nemcsak a környezetében, de az ember bőrén, nyálkahártyával fedett testüregeiben, pl. bélrendszerében is nagy mennyiségben élnek. Olyan sokan vannak, hogy pl. az emberben levő baktériumok száma az összes emberi sejt számának a tízszeresét is meghaladhatja.

Nem mindegy, mifélék. Az emberrel együtt élő mikroorganizmusok nemcsak sokan vannak, de rendkívül sokfélék –becslések szerint akár több száz vagy ezer féle baktérium él csak a vastagbélben. Ráadásul nemcsak ’passzív albérlőként’, de az egészségünk szempontjából többé-kevésbé fontos feladatokat is ellátva. Méreganyagokat semlegesítenek, vitaminokat és más, az ember számára fontos vegyületeket termelnek. Ráadásul pusztán jelenlétükkel gátolják egyéb, életveszélyes fertőzéseket, mérgezéseket kiváltó kórokozók elszaporodását. Cserébe az ember menedéket és tápanyagokat biztosít számukra. Ezt a kapcsolatot nevezik kölcsönösen előnyös együttélésnek, egyszóval szimbiózisnak.

A mikrobioma (más néven mikrobiom, flóra) az emberben jelen levő mikroorganizmus-társadalom összefoglaló neve. A mikrobioma egészsége, jó állapota elengedhetetlen az ember egészségéhez. Ha a mikrobioma összetétele megváltozik (eltér a természetes, egészséges állapotától), különböző betegségek alakulhatnak ki – ezek közül a legsúlyosabb az álhártyás vastagbélgyulladás. Számos adat utal arra, hogy a kedvezőtlen összetételű mikrobioma fokozhatja a cukorbetegség, az elhízás, az asztma és egyéb allergiás betegségek, az ízületi betegségek és autoimmun kórképek kockázatát.

A mikrobioma egyedi. Az ujjlenyomathoz, az íriszrajzolathoz vagy a hangszínhez hasonlóan a mikrobioma összetétele is egyedi. Más a kedves olvasónál, a szomszédnál és a nagymamánál. Egyes sajátosságok (pl. baktérium fajok, törzsek jelenléte, aránya) alapján több mikrobiom-csoportot különítenek el. A csoportok kimutatására speciális vizsgálatot (16S rRNS szekvenálást) lehet végeztetni. Az eredmény segít felmérni a mikrobioma állapotát és ennek alapján életmódra és táplálkozásra vonatkozó tanácsok fogalmazhatók meg, javasolhatók.

Tönkre lehet tenni a mikrobiomát. Az antibiotikumok nemcsak a kórokozókat, hanem a mikrobioma betegséget nem okozó, hasznos és fontos tagjait is elpusztítják. Huzamosabb ideig tartó antibiotikus kezelés (pl. Lyme-kór elleni kezelés, gyomorfekély elleni kezelés, műtét kapcsán adott antibiotikum, hólyagkatéter behelyezése) mellékhatásaként a mikrobioma jelentősen megváltozik. Ez problémákat okozhat – pl. gombásodást, vitaminhiányt, allergiás panaszokat, szélsőséges esetben álhártyás vastagbélgyulladást. Ezek a hatások többnyire átmenetiek, mivel néhány hónap alatt regenerálódik a mikrobioma, azonban addig is roppant kellemetlenek, legyengült állapotban pedig veszélyesek is lehetnek.

Regenerálni lehet a mikrobiomát. A mikrobioma természetes, egészséges állapotának  helyre hozásában többféle módszer is segíthet:

1. Antibiotikus kezelés elhagyása. Természetesen ez csak akkor jöhet szóba, ha a kezelést indokló állapot meggyógyult.
2. A mikrobiomát segítő étrend és probiotikumok.
3. Széklet transzplantáció. Ennek lényege, hogy egészséges székletből kivonatot készítenek, amit többnyire beöntéssel juttatnak be a vastagbélbe.

A MIKROBIOMA

A mikrobák (elsősorban baktériumok, gombák) velünk együtt élő közösségét nevezzük mikrobiomának, vagy mikrobiomnak.

A közelmúltban egyértelművé vált: a mindennapi jó közérzet, a betegségmentes élet, egészséges fizikum és lelkiállapot elengedhetetlen egészséges mikrobioma nélkül.

Egészen a közelmúltig a baktériumokra elsősorban kórokozóként, esetleg felesleges látogatóként tekintettünk, és igyekeztünk fertőzésgátló szerekkel, fertőtlenítőszerekkel vagy antibiotikumokkal felszámolni a jelenlétüket a szervezetben is. Azonban nyilvánvalóvá vált: ezek helytelen és indokolatlan alkalmazása a mikrobiomát úgy változtatja meg, hogy ez is hozzájárul betegségek kialakulásához.

A szervezetben található baktériumok és gombák száma legalább tízszer nagyobb az emberi sejtekénél. A testünk felszínén, illetve a testüregekben, a bélrendszerben, a testünk legmélyén is élnek, jelen vannak. Egész életünk során folyamatosan a mikróbákkal kapcsolódva létezünk, tartós biológiai kapcsolatba állunk velük.

A mikrobioma összetételének ismerete nagyon fontos kérdés: több vizsgálat szerint az eltérések korrigálásával betegségeket lehet megelőzni.

Az optimálistól való eltérés megállapítása azonban bonyolult szakértői feladat. Számos információ ismerete szükséges – ezek együttes kiértékelése képezi a mikrobioma vizsgálat alapját. Erre nemcsak Magyarországon, de világszerte is csak néhány laboratórium képes.

A kapott eltérések alapján lehetőség van azok kezelésére, pl. diétával, probiotikumokkal, illetve a mikrobioma-kultúra adott területre juttatásával.

ANTIBIOTIKUMOK

Baktériumellenes vegyületek, gyógyszerek összefoglaló neve. Az antibiotikumok a baktériumok szaporodását gátolhatják és/vagy a baktériumokat elpusztíthatják. Számos típusuk létezik.

A baktériumok nem egységesen érzékenyek az antibiotikumokra. Vannak, amelyek elpusztulnak az egyik antibiotikum hatására (érzékenyek), míg egy másik antibiotikummal szemben ellenállók (rezisztensek). Baktériumfajtól függ, hogy egy adott antibiotikum milyen hatást fejt ki rá.

Az antibiotikumot azért adják, hogy a betegséget okozó baktériumokat elpusztítsák. A kezelés mellékhatásaként azonban az emberben levő természetes mikrobioma is megváltozik. Ez a hatás többnyire átmeneti, de legyengült betegnél veszélyes lehet, mivel a Clostridium difficile elszaporodását és álhártyás vastagbélgyulladást okozhat.

CLOSTRIDIUM DIFFICILE

A vastagbélben általában csak nagyon kis számban jelen levő baktérium. Mivel az antibiotikumok többsége nem hat rá, antibiotikumokkal kezelt betegeknél elszaporodik.

A Clostridium difficile baktériumnak többféle törzse létezik. Ezek egy része méreganyagokat termel. A mérgek hatására álhártyás vastagbélgyulladás alakulhat ki.

A baktériumot a széklet mikrobiológiai vizsgálatával; széklettenyésztéssel, a méreganyag kimutatásával, illetve molekuláris biológia eljárásokkal mutatják ki. Visszaszorítására antibiotikumot adhatnak, illetve egészséges székletből készített kivonatot széklettranszplantációval juttatnak be a betegbe.

https://en.wikipedia.org/wiki/Clostridium_difficile_infection

CÖLIÁKIA

A vékonybél felelős a tápanyagok felszívódásáért. Cöliákia esetén a bélnyálkahártyába kerülő búzafehérje (glutén) gyulladást vált ki. A gyulladás a tápanyagfelszívódás romlását okozza. Nem kezelt cöliákia esetén tartós vitaminhiány, emiatt gyengeség, a növekedés visszamaradása, különböző hormonális zavarok alakulnak ki. A betegség növeli egyes rosszindulatú vérképzőszervi betegségek, illetve súlyos bőrbetegségek kockázatát is.

Mivel a cöliákia sokáig nem okoz súlyos tüneteket, gyanú esetén vérvizsgálatra kerül sor. A vérben a cöliákiára jellemző ellenanyagokat, illetve a genetikai hajlamot lehet kimutatni. A cöliákia diagnózisát ismételt vékonybél-tükrözéssel lehet felállítani. Ha a kezdetben megfigyelt eltérések gluténszegény étrend hatására megszűnnek, a diagnózis cöliákia. A cöliákia élethosszig tartó állapot, az érintettnek mindvégig kerülnie kell a gluténtartalmú (elsősorban búzalisztet tartalmazó) ételek fogyasztását. Az ismételt vékonybél-tükrözés elkerülésére egyesek székletvizsgálat végzését kérik. Ha a székletben a cöliákiára jellemző fehérje, a zonulin szintje alacsony, az jelzi, hogy a beteg megfelelően tartja a diétát.

EMÉSZTÉSI ZAVAR

Az elfogyasztott táplálék a bélrendszerben alkotóelemeire (fehérjére, zsírra és szénhidrátra) bomlik, melyek a vékonybélből felszívódnak. Ha a táplálék lebontása zavart, például kevés emésztőenzim jut a bélbe (hasnyálmirigy vagy epebetegségek esetén), a felszívódás romlik. Ez hosszú távon hiányállapothoz, pl. vitaminhiányhoz, gyengeséghez, fogyáshoz vezethet.

A fel nem szívódó tápanyagok a székletből kimutathatók. A (Smartbioma által is végzett) mikroszkópos vizsgálat így utalhat emésztési és felszívódási zavarra.

GYOMOR-NYÁLKAHÁRTYA GYULLADÁS / GYOMORHURUT / GASTRITIS

A gyomorfalat védő nyálkahártya gyulladását számos ok válthatja ki. A túlzott alkoholfogyasztás, gyógyszermellékhatás, autoimmun betegség mellett elsősorban a Helicobacter pylori baktérium okozta fertőzés áll a háttérben. A gyulladásnak sokszor nincs tünete, máskor hasfájás gyötri a beteget.

A diagnózist gyomortükrözéssel állítják fel; egészen a patkóbélig vékony hajlékony csövet (endoszkópot) vezetnek be és ezen keresztül láthatóvá válik az elváltozás. A baktériumfertőzés kimutatására az orvos vérvizsgálatot vagy ún. kilégzési tesztet végeztet. Aki nem kíván vérvételre menni, vagy nincs lehetősége kilégzési teszt végzésére, székletvizsgálatot is végeztethet (ez a Smartbiománál is elérhető).

Az állapotot a kiváltó ok megszüntetése mellett savgátlókkal gyógyítják.

GYOMORFEKÉLY ÉS NYOMBÉLFEKÉLY

Gyomorfekély esetén a gyomorfalat, nyombélfekély esetén a patkóbél falát bélelő nyálkahártya kisebb-nagyobb területen hiányzik. A nyálkahártya egyik feladata a bélfal védelme a savval szemben. Ha nincs nyálkahártya, a sav marja a gyomor- vagy nyombélfalat és ez hasító fájdalommal jár. Súlyos esetben az itt levő ér kiszakad és életveszélyes vérzés lép fel.

Korábban úgy vélték, hogy a gyomor- és nyombélfekély kialakulásában a stressz, gyógyszerek játszanak elsődlegesen szerepet. Az utóbbi két évtizedben azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy ezek csak az esetek kisebb hányadáért felelősek; a fekély hátterében döntően fertőzés áll. A fertőzést a Helicobacter pylori baktérium okozza. A baktérium elpusztításával és a savtermelés átmeneti gyógyszeres gátlásával a gyomor- és a nyombélfekély meggyógyul.

A fekély gyanúját a jellegzetes tünetek (étkezés előtt vagy utána fellépő hasító gyomortáji fájdalom) vetik fel. A diagnózist gyomortükrözéssel állítják fel; egészen a patkóbélig vékony hajlékony csövet (endoszkópot) vezetnek be és ezen keresztül láthatóvá válik az elváltozás. A H. pylori fertőzés kimutatására az orvos vérvizsgálatot vagy ún. kilégzési tesztet végeztet. Aki nem kíván vérvételre menni, vagy nincs lehetősége kilégzési teszt végzésére, székletvizsgálatot is végeztethet (ez a Smartbiománál is elérhető). A székletben a baktériumra jellemző fehérjét (antigén) lehet kimutatni.

A H. pylori vizsgálatok esetén fontos megjegyezni, hogy a vérvizsgálat félrevető lehet: a baktérium cseppfertőzéssel terjed, és gyakran eltűnik magától, ilyenkor a képződött ellenanyag (vérvizsgálat erre fókuszál) sokáig kimutatható a vérből anélkül, hogy a baktérium jelen lenne. A székletből történő kimutatás megbízhatóbb, mert a baktérium tényleges jelenlétét bizonyítja. A terápia (gyógyszeres eradikáció) eredményességének követésére is ideális, hiszen hatékony terápia után a székletből már nem mutatható ki antigén, a vérben az ellenanyag viszont igen.

A székletvér vizsgálata a vérző fekélyekre hívja fel a figyelmet.

HASFÁJÁS

A hasfájás számos betegség és állapot tünete lehet. A hasfájáshoz vezető betegségeknek két fő típusa van: az egyik esetében mielőbbi műtéti beavatkozásra van szükség (akut has), a másiknál műtét nélkül elmúlik a panasz.

Akut hast jelez a deszkakemény has: a beteg összegörnyed, nem tud a hátán feküdni és nyomásra, érintésre a fájdalom fokozódik. Sokszor emellett láz, hányinger, hányás is jelen van. Akut has gyanúja esetén mielőbb orvoshoz kell  fordulni. A háttérben appendicitis (’vakbélgyulladás’), beékelődött epekő, hasnyálmirigy-gyulladás vagy egyéb okból kialakuló hashártyagyulladás (peritonitis) áll. A diagnózis felállításához a fizikális vizsgálat eredményei mellett képalkotó vizsgálatokra (ultrahang, röntgen), illetve laboratórium vérvizsgálatra is szükség van. A széklet vizsgálata nem jön szóba. Az azonnali műtéti beavatkozást nem igénylő hasfájások jellemzője, hogy a has tapintásra nem érzékeny. Sőt, az esetek egy részében akár még megkönnyebbülést is jelent a has masszírozása.

A hasmenéssel járó betegségek jelentős része hasfájást okoz. Gyomor- és nyombélfekély esetén a hasfájás sokszor az étkezéssel összefügg (diagnosztizálása elsősorban gyomortükrözéssel történik, azonban a fekélyt okozó baktérium, illetve a fekélyből származó vér a székletből is kimutatható – Smartbioma esetében elérhető vizsgálatok listáját lásd itt).

Amennyiben a hasfájás hátterében nincs szervi eltérés, irritábilis bél szindrómáról (IBS) lehet szó. Az IBS oka nem ismert, de egyesek felvetették, hogy a bélflóra megváltozása szerepet játszhat kialakulásában. (A székletvizsgálatok eredménye arra utal, hogy IBS-ben kevesebb féle ’jó’ baktérium van a bélrendszerben, ezért vannak széklettranszplantációval próbálkozások  (Smartbioma esetében az IBS-re jellemző flóra kimutatására elérhető vizsgálatot lásd itt)

HASMENÉS

A székletürítés gyakorisága egyénenként széles körben változik: van, aki akár naponta 3 alkalommal és van, aki csak hetente háromszor keresi fel emiatt a mellékhelyiséget.

Hasmenés esetén a székletürítés gyakorisága (illetve az ürített széklet mennyisége) a megszokottnál gyakoribb. Ilyenkor gyakran a széklet jellege is megváltozik: lazább, pépes, de akár vízszerű is lehet. A hasmenés kísérő tüneteként az esetek egy részében görcsös hasfájás, hányás, véres széklet is jelentkezhet.

A hasmenés hátterében az esetek egy részében nem áll fenn betegség: pl. az étrend megváltozása (pl. rostdús táplálékok) vagy stressz is okozhatja. A betegségek közül a legtöbbször (bakteriális vagy vírusos vagy parazitás) fertőzés velejárója. Ilyen esetekben a panaszok egy héten belül általában maguktól elmúlnak. (Az emberek egy részénél azonban gyógyszerek adására is szükség lehet, különösen akkor, ha külföldi utazás során kapták el a kórokozókat.) A fertőzés igazolására a széklet tenyésztése, illetve a kórokozókra jellemző fehérjék kimutatása alkalmas. (A Smartbioma esetében elérhető vizsgálatok listáját lásd itt)

Számos gyógyszer okozhat mellékhatásként is felléphet hasmenés. Ezek közül a legveszélyesebb az antibiotikumok adása kapcsán kialakuló álhártyás vastagbélgyulladás (pseudomembranosus colitis), amit a vastagbélben elszaporodó Clostridium difficile nevű baktérium okoz. Az állapot legyengült betegeknél akár életveszélyes vagy halálos is lehet. Az álháryás vastagbélgyulladást speciális antibiotikum adásával, vagy –  újabban – széklettranszplantációval gyógyítják. A Clostridium-fertőzés székletvizsgálattal igazolható (A Smartbioma esetében elérhető vizsgálatok listáját lásd itt)

Az idültté váló hasmenést sokszor bélrendszeri gyulladás, például fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) vagy Crohn-betegség okozza. A hasmenés mellett sokszor görcsös fájdalom, véres -nyákos széklet is jelen van. Az állapotok diagnosztizálásához béltükrözést végeznek, azonban ezek előtt a széklet vizsgálata segíthet a súlyos gyulladást kimutatni. (A Smartbioma esetében elérhető vizsgálatok listáját lásd itt: …)

Tartós hasmenést okozhat az ételintolerancia, pl. a tejcukor lebontási képtelenség (laktáz-hiány). Az állapot kimutatására betegágy melletti teszt, a kilégzett levegő vizsgálata, vagy genetikai vizsgálat végzése alkalmas. A cöliákia (amit gyakran lisztérzékenységnek neveznek) szintén okozhat hasmenést. Ennek a diagnózisa vékonybéltükrözés, azonban a diagnózis felállítását megkönnyíti a széklet vizsgálata. 

Emésztési és felszívódási probléma és emiatt hasmenés a hasnyálmirigy működési zavara miatt is kialakulhat: ekkor a székletben megjelennek és kimutathatóak az emésztetlen táplálékmaradványok. (A Smartbioma esetében elérhető vizsgálatok listáját lásd itt)

Megjegyzés: A fenti betegséglista nem teljes körű.

Hasmenés esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, amennyiben

• egy hét után is fennáll
• a széklet véres, nyákos (a széklet vér laboratóriumi teszttel kimutatható)
• az érintett csecsemő, kisgyermek vagy idős
• a beteg nagyon elesett, általános állapota rossz

IDÜLT BÉLGYULLADÁS / IBD / COLITIS ULCEROSA / FEKÉLYES VASTAGBÉLGYULLADÁS / CROHN-BETEGSÉG

A vékonybelet és/ vagy a vastagbelet érintő autoimmun megbetegedés az IBD. Ennek oka, hogy valamiért a szervezetet védő immunsejtek megtámadják a bélfalat és ott gyulladásos reakciót váltanak ki. Több vizsgálat és felmérés alapján az IBD-ben a bélflóra összetételének a megváltozása is szerepet játszik; az érintetteknél más típusú baktériumok vannak jelen a bélben, mint az egészségeseknél.

Az IBD-nek két fő típusa van: a Crohn betegség, ami elsősorban a vékonybelet szakaszosan érinti; illetve a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa).

A tünetek az érintett bélszakasztól függően változnak. Vékonybél-érintettség esetén felszívódási zavar és ennek következményei (vitaminhiány, általános gyengeség, vérszegénység), vastagbél-gyulladás esetén nyákos hasmenés van jelen. Hasfájás gyakori panasz. Tartós, súlyos Crohn-betegség szövődménye a sipolyok, tályogok kialakulása, míg colitis ulcerosa esetén nő a vastagbélrák kockázata.

Az IBD diagnózisát béltükrözés eredménye alapján állítják fel. A diagnózist, illetve a betegség súlyosságának a nyomon követését a széklet (Smartbiomnál is elérhető) calprotectin szint vizsgálata is segíti. Vastagbél-rák kialakulása esetén az M2PK szintje nő, illetve vér jelenik meg a székletben.

POLIP (KÖRÜLÍRT NYÁLKAHÁRTYA-MEGNAGYOBBODÁS)

A bél falát alkotó nyálkahártya szaporulata a polip. A polip csomóként látható a vastagbéltükrözés során. Mivel az esetek egy részében rák alakulhat ki  belőle (’elfajulhat’), a polipot a tükrözéskor kiveszik és szövettani vizsgálatot végeznek belőle. A polipok gyakran ki is véreznek; a székletben a laboratórium által igazoltan megjelenő vér hátterében sokszor polip áll.

A polipok oka nem ismert. Vannak, akiknél öröklött hajlam miatt alakulnak ki. Felvetődött, hogy az étrend (nyugati típusú diéta) is hozzájárul a polipok megjelenéséhez. Az újabb vizsgálatok szerint (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4589167/) a bélben élő baktériumok típusainak és számának (a mikrobiomnak) a megváltozása is szerepet játszik az eltérésben. (A saját mikrobiom állapotáról speciális vizsgálattal lehet tájékozódni, bár ez alapján egyelőre diagnózist nem lehet felállítani.)

UTAZÓK HASMENÉSE

Az egzotikus nyaralás sokszor nemcsak különleges élmények, országok felfedezését jelenti, hanem makacs, olykor görcsös fájdalommal járó hasmenés összeszedését. Ennek hátterében a stressz és fáradtság mellett a leggyakrabban fertőzés áll.

A fertőzés az esetek jelentős részében magától elmúlik és (csak) a nyaralást teszi tönkre. Vannak azonban olyanok, akiknél nem ez a helyzet és az élmény hetekig – hónapokig is tarthat. Ilyenkor felmerül akár parazitás fertőzés lehetősége is. A jó hír, hogy ez gyógyszerrel meggyógyítható – amennyiben gondolnak rá. A kimutatásban, a diagnózis felállításában (Smartbioma által is végzett) székletvizsgálat is segíthet.

VASTAGBÉLRÁK KIMUTATÁSA

A vastag- és végbélrák gyógyítható – amennyiben időben, még a súlyos stádium kialakulása előtt felfedezik. Mivel kezdetben nem, vagy alig okoz tüneteket, a kimutatás érdekében béltükrözést kell végezni. (A rák előrehaladott esetben okoz inkább panaszokat és tüneteket. Ezek lehetnek  általánosak (gyengeség, fogyás, az elhúzódó vérzés miatt vérszegénység), illetve a bélrendszert érintők (pl. bélelzáródás)).

Ha béltükrözésre nincs mód, vagy az érintett nem kívánja ezt a vizsgálatot, a széklet laboratóriumi vizsgálata alapján lehet nagy valószínűséggel a betegség gyanúját kizárni. A rák nagyon gyakran vérzik. A vérzés mennyisége változó, van, amikor szabad szemmel nem is látható a széklet elváltozása. Ilyenkor kerül sor a (Smartbioma által is végzett) széklet vér vizsgálatára. Fontos megjegyezni, hogy a vér hiánya nem zárja ki teljesen a betegséget (van, amikor csak időszakosan vérzik a rák), ezért a vizsgálatot több alkalommal javasolt ismételni. A vastagbélrák emellett speciális fehérjéket is termel; a betegség gyanúját ezek (pl. M2PK) kimutatásával lehet megerősíteni.

A végső diagnózist az orvos vastagbéltükrözéssel állítja fel; a laboratóriumi vizsgálatok inkább arra alkalmasak, hogy azokat az embereket szűrik ki, akiknél ennek az elvégzése különösen indokolt.

VASTAGBÉLTÜKRÖZÉS

A vastagbél állapotának a felmérésére alkalmas diagnosztikus vizsgálat. Ennek lényege, hogy egy hosszú hajlékony csövet (endoszkópot) felvezetnek a végbélnyíláson át a vékonybél-vastagbél átmenetig. A csövön át futó optikai szállal és kamerával meg tudják tekinteni a bélfal állapotát és ennek alapján el tudják dönteni, van-e a betegnek vastagbélrákja, körülírt nyálkahártya-duzzanata (polipja), bélfal-kitüremkedése (diverticulum), fekélye vagy egyéb betegsége. Az endoszkópon keresztül eszközöket, pl. csipeszt is fel tudnak vezetni, amivel a gyanús elváltozásokból szövettani vizsgálatra mintát tudnak venni. Az esetek egy részében a gyanús elváltozást teljes egészében el is tudják távolítani, így a beavatkozás egyben kezelést is jelent.

A tükrözés nem kellemes vizsgálat. Vannak központok, ahol altatásban végzik, másutt a betegnek fájdalomcsillapító mellett végzik. Nagyon fontos a tükrözésre való felkészülés: ennek lényege, hogy a bélrendszert a lehetőségekhez képest minél jobban ki kell üríteni. Ezért a vizsgálat előtt intenzív hashajtásra kerül sor, illetve a beteg nem ehet (részleteket a tükrözést végző gasztroenterológus tud mondani).

A vastagbéltükrözésnek több típusa is létezik, attól függően, hogy melyik szakaszt kívánják vizsgálni (colonoscop, sigmoidoscop, rectoscop).